Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mágneses terápiával gyógyulhatnak a fülzúgásos betegek

Érdekességek2022. október 11.

A pulzáló elektromágneses mező terápia olyan esetekben is hatásos lehet, amikor a fülzúgás kiváltó okát nem sikerül megtalálni, vagy a hagyományos kezelés hatására nem csökkennek a tünetek. Az Academy for Bioeneregetics (AFB) által elvégzett korábbi kutatásban, a vizsgált betegek több mint fele tapasztalt jelentős javulás a kezelés hatására.

Fotó: gettyimages.comA fülzúgás inkább tünet, mint önálló betegség – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A betegek olyan csengéshez, búgáshoz, zúgáshoz hasonló hangokat hallanak állandóan, vagy időszakosan, mindkét, vagy csak az egyik fülben, amelyek mások számára nem hallhatóak.

Miért cseng, bong, zúg a fülünk?

Hátterében több elváltozás is állhat, melyek felderítéséhez több vizsgálat elvégzésére is szükség lehet. A betegeknél általában jó eredmények érhetők el keringésjavító kezeléssel, amely képesek jelentősen enyhíteni a fülzúgás tünetein.

“Sajnos az utóbbi időben egyre több az olyan beteg, akinél nem sikerül feltárni a fülzúgás kiváltó okát és a keringésjavító kezeléssel sem érünk el érezhető javulást. Ezekben az esetekben alternatív kezelési módok is szóba jönnek. A krónikus fülzúgást zajgenerátor segítségével is kezelhetjük.  A megfelelően kiválasztott elfedő hangot adó készülék tartósan alkalmazva elősegíti, hogy agyunk “elfelejtse” a berögzült hangot.”

Elektromágneses terápia a fülzúgás kezelésére

Alternatív terápiaként alkalmazható a fülzúgás kezelésében a pulzáló elektromágneses mező terápia is, melynek sikerességéről az elmúlt években a külföldi és hazai szakirodalomban olvashatunk. A saját praxisomban is azt tapasztalom, hogy ez a kezelési mód nemcsak a pici erek keringését, a mikrocirkulációt és így a sejtek oxigén ellátását javítja, de az egész anyagcsere rendszerre is jó hatással van, így a kiváltó októl függetlenül is kedvezően befolyásolja a fülzúgásos panaszokat – mondja dr. Fülöp Györgyi.

Az AFB égisze alatt zajlott európai vizsgálatban összesen 2031 beteganyagot hasonlítottak össze. Az átlagosan hat héten át tartó mágneses terápia hatására a dokumentált esetek több mint 50 százalékánál értek el jelentős javulást. A terápia sikerességét azonban több külső tényező is befolyásolja: dohányzás, stressz, túlsúly és az elegendő szabad levegőn töltött idő, testmozgás.


Dr. Fülöp Györgyi szerint a mágneses kezelést érdemes kúraszerűen végezni, legalább egy hónapon keresztül, napi egy, vagy akár két alkalommal is. A kezelések alatt mellékhatásoktól nem kell tartanunk, sőt inkább az a jellemző, hogy a betegek az általános közérzetük javulásáról számolnak be.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.