Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magas triglicerid szint? Gyógyszerként használható az omega 3

Érdekességek2021. augusztus 15.

Immár gyógyszerként is ajánlja a legnagyobb amerikai szakmai szervezet az omega 3 zsírsavakat magas triglicerid szint esetén. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta áttekintette az okokat.

Fotó: 123rf.comMiért emelkedik a triglicerid szint?

A trigliceridek (neutrális zsírok) a táplálkozás során bevitt zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. Optimális esetben a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen, emelkedettnek számít a 1.7 mmol/l (kb. 150 mg/dl) fölötti érték. Az értéket számos életmód tényező meg tudja emelni, elsősorban a zsírban gazdag étrend, valamint a túlzásba vitt alkoholfogyasztás.

A szintén életmódbetegségeknek tekintett inzulin rezisztenciának, a 2-es típusú diabétesznek, az elhízásnak, a köszvénynek szintén van triglicerid szint emelő hatása, de azzal is tisztában kell lenni, hogy bizonyos gyógyszerek (például vérnyomáscsökkentők, hormontartalmú szerek) szintén hatással lehetnek a vérzsírszintre.  

A magas triglicerid szint azért veszélyes, mert más tényezőkkel együtt megnöveli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, tehát mindenképpen a csökkentésére kell törekedni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 

Mi segíthet a triglicerid szint csökkentésében?

Az orvos által elrendelhető szerek eddig főként fibrát tartalmukkal csökkentették a triglicerid szintet, szerencsés esetben akár 50 %-kal. Ugyanerre a célra használják a sztatinokat is, amelyek a vérzsírok további összetevőit is képesek redukálni.

Sokan ismerték korábban is az omega 3 zsírsavak hasonló hatását, hiszen az American Heart Association már 2002-ben ajánlotta étrend kiegészítőként ezeket a készítményeket. Egész pontosan a halolajként is ismert anyagból kinyert eikozapentaénsavról (EPA) és dokozahexaénsavról (DHA) bizonyosodott be, hogy alkalmasak a triglicerid szint csökkentésére. Az is számos tanulmányból tudható, hogy a többszörösen telítetlen zsírok, így az omega 3 és az omega 6 úgy képesek redukálni az LDL („káros”) koleszterinszintet, hogy közben nem csökkentik a HDL („hasznos”) koleszterin szintjét. Ugyanakkor arról is szó esett, hogy a bevitelt egy bizonyos egyensúlyban kell tartani, ugyanis túl sok omega 6 zsírsavval éppen ellentétes hatás érhető el.

A dietetikusok ezért elsősorban a diófélék, a halak – különösen a tonhal, a lazac és a pisztráng -, valamint a hidegen sajtolt növényi olajak fogyasztását ajánlották.  Egy 2017-es tanulmány szerint már arra is van bizonyíték, hogy az halolajból származó többszörösen telítetlen zsírokban gazdag étrend a szívritmuszavarok egyes típusait is megelőzheti. 

Hogyan lesz ebből gyógyszer?

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Szervezet, az FDA nemrégiben két, omega 3 tartalmú készítmény gyógyszerként való forgalmazását engedélyezte. Az egyikben EPA és DHA is van, a másikban csak EPA, és mindkettőből napi 4 g a szükséges dózis.
Érdekes adalék, hogy míg az FDA 500 mg/dl fölötti triglicerid értéknél engedélyezte a gyógyszereket, addig az American Heart Association (AHA) már 200 mg/dl fölött. Igaz, ez utóbbi szervezet az emelkedett triglicerid szint alapján két csoportba sorolta a betegeket.

Akiknél 200-499 mg/dl közt van az érték, azoknál az omega3 gyógyszerek az ajánlás szerint önmagukban képesek 20-30 százalékkal redukálni az értéket, akiknél viszont 500 mg/dl fölötti eredményeket mértek, ott ez a kezelés önmagában már kevésnek tartott, és az AHA szerint egy más gyógyszerekkel együtt alkalmazott kombinációs kezelés vezethet eredményre.  


Nem csak a gyógyszer segíthet

Ma már létezik olyan komplex életmód program, amely kifejezetten a szív- és érrendszer védelmét célozza. Az életmód orvosi felmérésre és kardiológiai kivizsgálásra alapozott programnak éppúgy része a mozgásterápia, mint a táplálkozási terv, a megfelelő étrend-kiegészítők megválasztása, és szükség esetén a mentálhigiénés terápia, a stresszkezelő tréning.

Fotó: 123rf.com

A metabolikus szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett.

A komplex életmód terápia a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt  idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette. Emelkedett triglicerid szint esetén azonban első lépésként mindig a kardiológiai kivizsgálás javasolt – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.