Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magas lipoprotein(a)-szint – fontos tudni erről az örökletes lipidzavarról

Érdekességek2025. május 15.

Fotó: brgfx | freepik

A magas lipoprotein(a)-szint egy örökletes, független kardiovaszkuláris kockázati tényező, a lipoprotein(a) pedig az LDL-koleszterin egy fajtája. Azon ritkább vérzsírok közé tartozik, amelyek nem befolyásolhatók sem életmóddal, sem gyógyszerrel, viszont számos betegségre hajlamosítanak. De vajon miért kell tudni róla, ha nincs rá gyógyszer? Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája adta meg a választ.

Mi az a lipoprotein(a) és hogyan tájékozódhatunk a szintjéről?

A lipoprotein(a) az LDL (ún. „rossz”) koleszterin egyik típusa, amely LDL-koleszterin erősen hozzájárul az artériákban végbemenő plakk-képződéshez, amelynek végső állomása az érelzáródás lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lipoprotein(a) tartalmaz egy extra fehérjét, az apoliprotein(a)-t, fokozza a véralvadást, és megnehezíti a vérrögök lebontását, valamint az általa kiváltott gyulladás különböző folyamatok révén súlyosbítja a helyzetet.
– A lipoprotein(a)-szint genetikailag meghatározott, és az életünk során nem vagy alig változik, vagyis a gyermekkorban mért érték életünk végéig megmarad, bár egyes vesebetegségek és a menopauza bizonyos mértékig emelhetik a szintjét – ismerteti Somogyi professzor asszony. – A lipoprotein(a) szintjét tehát egy egyszerű vérvétellel bármilyen életkorban meg lehet mérni, igaz, ezt külön kérni kell a laborvizsgálatok során, ugyanis nem része a standard nagylabornak.

Kinél érdemes meghatározni a lipoprotein(a)-szintet?

Vannak olyan állapotok, amelyekben nő a szív-érrendszeri kockázat, így ezek megléte esetén érdemes a lipoprotein(a) szintjét is ellenőrizni. Az alábbiakról van szó:
– a családban öröklődő szív-érrendszeri betegség,
– familiáris hiperkoleszterinémia (öröklötten magas koleszterinszint, amelynél az érintettek 30%-ának lehet magas a lipoprotein(a) szintje),
– magas LDL-koleszterin szint,
– korai koszorúér betegség (akár az érintettnél, akár a családjánál),
– ismétlődő szív-érrendszeri esemény (mint a szívinfarktus, a stroke), a rizikófaktorok kezelése ellenére,
– a családban már igazolt magas lipoprotein(a)-szint.
A következő klinikai helyzetekben is érdemes elvégeztetni az ellenőrzést:
– 60 év alatt megkezdődő ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség,
– meszes aortabillentyű/stenosis.
Akinél magas lipoprotein(a)-szint igazolódik, annak számolnia kell egyes kardiovaszkuláris betegségek nagyobb rizikójával még akkor is, ha a többi koleszterinszint rendben van. Ezen betegségek közé tartozik a szívelégtelenség, a periférifás érbetegség, az aortabillentyű szűkület, a koszorúér-betegség és az olyan események, mint a stroke vagy a szívinfarktus.


Ezért fontos tudni a magas lipoprotein(a)-szintről

Az alábbi életmódbeli ajánlásokkal redukálható a kardiovaszkuláris kockázat:
– dohányzásról való lemondás,
– rendszeres és kitartó mozgás,
– egészséges testsúly megtartása vagy visszaállítása,
– szívbarát étrend követése,
– megfelelő stresszkezelés,
– magas vérnyomás és cukorbetegség karbantartása,
– LDL-koleszterinszint csökkentése az orvos által rendelt módon.

Több gyógyszeres terápia is fejlesztés alatt van, így a niacin (B3-vitamin), a PCSK 9 gátlók, a lipoprotein aferens, a palecarsen. Tehát bár az utóbbi években vannak biztató gyógyszerkísérletek a lipoprotein(a) csökkentésére, de egyelőre nincs biztos megoldás ebben a kérdésben. A legfontosabb most, hogy tudjunk erről az öröklött tényezőről, járjunk rendszeresen orvosi ellenőrzésre, tartsuk magunkat az előírt kezelési tervhez és tegyünk meg mindent az életmódunkban a megelőzésért.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.

Gyógyszerformák - Kenõcsök, krémek, balzsamok

2026. október 22.

A kenõcsök, a krémek és a balzsamok a testfelületen, a bõrön vagy a nyálkahártyán alkalmazott szerek. A nyálkahártyákra való kenõcsöknek, krémeknek a neve az alkalmazás helyét is jelöli egyben, pl. orrkenõcs, szemkenõcs stb.

Mind a három gyógyszerformára jellemzõ, hogy nemcsak felületi, a bõr vagy a nyálkahártya kezelésére alkalmasak, hanem más testrészek gyógyítására is használhatók. A gyulladáscsökkentõ kenõcs az ízületek betegségének enyhítése miatt hasznos, más kenõcs a bekent bõrfelület alatt a vérkeringést serkenti. A kenõcsöket a felhasználás során tapasztalható tulajdonságaikkal szokták jellemezni, pl. jól kenhetõ, vízzel lemosható, filmbevonatot képez stb. A krémek abban különböznek a kenõcsöktõl, hogy sokkal puhábbak, lágyabbak, könnyebben kenhetõk. A kenõcsök különleges formája a paszta, ami keményebb, nehezen kenhetõ, sok szilárd anyagot tartalmaz. Az elõbbiektõl különbözik, de felhasználásában hasonló a gél, aminek jellemzõje, hogy átlátszó, könnyen kenhetõ, vízzel lemosható. Vannak készítmények, amik vérömlenyek, véraláfutások felszívódását segítik elõ, kenõcs és gél formában is kaphatók.