Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magas koleszterinszint: étrend vagy étrend-kiegészítés?

Érdekességek2022. október 18.

A magas koleszterinszint és a szív-érrendszeri betegségek kockázata közötti összefüggés többszörösen bizonyított. Ha a vérben túl sok a koleszterin, nagyobb eséllyel alakul ki érelmeszesedés, és az erek beszűkülése, rugalmatlanná válása keringési zavarokat és akár végzetes szív-érrendszeri betegségeket is okozhat. Bár a határértékek időről időre változhatnak, egy bizonyos: a túlságosan magas koleszterinkoncentráció életévekben és életminőségben mérhető veszteséggel járhat.

Fotó: 123rf.comGenetikai determináció

Az is világos, hogy az életmód és az étrend jelentős hatással van a koleszterinszintre. Sajnos, a helyzet némileg bonyolultabb, mint gondolnánk: a koleszterinben (és zsírban) szegény étrend nem feltétlenül jár a vérben található koleszterinkoncentráció csökkenésével. Egyeseknél „egészségtelen” étrend esetén is normál tartományban van a koleszterin szintje, másoknál csak komoly diéta és gyógyszeres beavatkozás hoz (némi) javulást. Ennek az az oka, hogy a koleszterin-anyagcsere egyénenként eltér, és mindez genetikailag erősen determinált.

A koleszterinre szükség van

Bár a koleszterin régóta az „ügyeletes rossz” szerepét játssza, nem árt tudni, hogy ez a vegyület elengedhetetlenül szükséges a normális életműködésekhez. Hiányában a sejtek, sejtmembránok működése, a hormonháztartás komoly zavart szenvedne, és például a normál epeképződés sem lenne lehetséges. Bár egyesek szerint létezik koleszterin elleni védőoltás, az ilyen néven (illegálisan!) forgalmazott termék nem rendelkezik a várt hatással. Ha ugyanis a koleszterint ki tudnánk iktatni a szervezetünkből, az valószínűleg elég gyorsan halálhoz vezetne.

A koleszterin szintje és az étrend kapcsolata

A koleszterinszint csökkentésének, pontosabban normál tartományban tartásának érdekében számos gyógyszer csatasorba állítható, de talán még hangsúlyosabb az étrend szerepe. Mindez tükröződik azokban a vitákban, amelyek egyes élelmiszerek szerepével kapcsolatosak. A tojás megítélése például az elmúlt időben folyamatosan változóban volt: egy ideig a magas koleszterinszint fő okának tartották, ma azonban kedvezőbb a megítélése. Az azonban bizonyos, hogy az állati zsírokban gazdag étrend növeli a koleszterinszintet, míg egyes növények, növényi anyagok mérséklik azt.

Étrend-kiegészítők a koleszterinszint csökkentésében

Ha az étrend szerepéről beszélünk, nem kerülhetjük meg az étrend-kiegészítés kérdését. A koleszterinszint csökkentése egy olyan terület, amely megfelel az étrend-kiegészítés eredeti elveinek: a táplálékunkat olyan étrendi anyagokkal egészítjük ki, amelyek csökkentik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. A hangsúly az étrendi anyagon van: a koleszterinszint-csökkentő étrend-kiegészítők esetében ugyanis jellemzően olyan növényi vagy egyéb eredetű alapanyagokra kell gondolni, amelyeket egyébként is fogyasztunk az ételeinkkel.


Gyógyszer, gyógynövény, étel

Fotó: 123rf.com

A koleszterinszint normál értéken tartása folyamatos beavatkozást igényelhet, de ennek érdekében nem kell feltétlenül gyógyszert szedni. Enyhébb esetekben a jól kialakított étrend és a megfelelően kiválasztott étrend-kiegészítők segíthetnek a cél elérésében, de magasabb koleszterinszint esetén is hasznos kiegészítői lehetnek a gyógyszeres kezelésnek.

Csupor Dezső
egyetemi adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.