Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magányosnak érzem magam az ünnepek alatt, mit tegyek?

Érdekességek2021. december 31.

Egyes emberek magányosnak érezhetik magukat akkor is, ha nincsenek egyedül az ünnepek alatt, de esetleg nehéz életszakaszon mennek keresztül. Míg mások ebben az év végi időszakban fizikailag távol vannak szeretteiktől, barátaiktól, és emiatt vesz erőt rajtuk az elhagyatottság érzése. Ilyen és hasonló esetekben tudjunk megoldásokat találni a lelki egyensúly és az önbizalom visszanyerésére.

Fotó: gettyimages.comA magány, ha megtapasztaljuk, és nem mi választjuk, negatívan befolyásolhatja mentális egészségünket . A karácsonyi ünnepek pedig, noha az öröm megosztásának pillanatai lehetnének,, tovább ronthatják a helyzetet. Valójában azok az emberek, akik egyedül vannak, vagy egyedül érzik magukat, az év végi ünnepeket olyan stresszes időszaknak érzékelik, amely visszavezeti őket elszigeteltségükbe .

Az ünnepek alatti egyedüllét felerősítheti ezt az érzést, hiszen a társadalom negatív képet alkot a magányról ünnepek idején.. Íme néhány módszer, amellyel próbáljuk meg  jobban átélni ezt az érzelmet, és tanuljuk meg józanul kezelni.

Ne tartsuk „kényszernek” a karácsonyi összejöveteleken való részvételt

A családi karácsonyok körül kialakult, mindenütt jelen lévő képek és elvárások különösen felszínre hozhatják félelmeinket, aggodalmainkat, konfliktusainkat, vagy a bennünk rejlő frusztrációt, szorongást, szomorúságot.  És olykor nem zárja ki a magány érzését az sem, ha párkapcsolatban vagy a családdal körülvéve éljük meg az ünnepet.  Míg sokunk élvezi a magára szánt időt, addig mások  egyedül érzik magukat családban vagy baráti társaságban. az év végi ünnepekkor.

Többek között az egyik ránk nehezedő nyomás lehet ebben az időszakban, hogy pl. minden (családi) eseményen részt kell vennünk. Különösen nehezen éljük meg ezt akkor, ha a családi kapcsolataink nem igazán jók, vagy olyan nehéz életszakaszon megyünk keresztül, amelynek gondját nem feltétlenül szeretnénk megosztani másokkal. Ilyen esetben egyetlen megoldás kínálkozik jó hangulatunk fenntartásához és a depresszió elkerüléséhez: ne érezzük kényszernek az ilyenkor szokásos látogatásokat, a részvételt ezeken az eseményeken.

Semmi rossz nincs abban, ha kerüljük a találkozást azokkal a személyekkel, akik ronthatnak lelkiállapotunkon. Vagy próbáljunk a lehető legrövidebbre fogni a vlük tölthető időt az adott eseményen. Ennek ellenére fontos, hogy ne zárkózzunk be a „buborékunkba”, és ne maradjunk távol minden ünnepi rendezvénytől, tevékenységtől. Rajtunk múlik, hogy megtaláljuk-e a megfelelő egyensúlyt.

Bánjunk óvatosan a közösségi médiával, mert ha túlzásba visszük, még magányosabbnak érezhetjük magunkat 

A közösségi médiában található, az ünnepen készült fényképeket, videókat nézegetve az lehet a benyomásunk, hogy mások boldogabbak, mint mi. A karácsony táján küldött üzenetek és képek  szorongás forrásává válhatnak. Egy nemrégiben készült, francia tanulmány becslése szerint a közösségi média használatának korlátozásával jelentősen csökkentjük a magány és a depresszió érzését.

De ha mégis úgy véljük, hogy ilyen megoldást kell keresnünk a bennünk lévő üresség kitöltásáre, inkább telefonáljunk egy közeli barátunknak, és látogassuk meg, Amikor viszont távol vagyunk szeretteinktől (pl. a Covid-19 járvány okozta betegség vagy bezártság miatt),  a különféle technlógiai eszközök lehetővé teszik , hogy kapcsolatot tartsunk velük és másokkal, így kordában tartva magányunkat.

Önkénteskedjünk, hogy szükség legyen ránk, és ne érezzük az egyedüllétet az év végi időszakban

A magány alááshatja önbecsülésünket. Azt érezteti velünk, hogy mások számára nem jelentünk semmit, és nincs szükség ránk. Ezen érzés leküzdésének egyik módja lehet, ha ünnepek alkalmával önkéntes munkát végzünk, pl. segítünk a rászorulóknak. Számos olyan intézmény, egyesület vagy kórház működik, ahol az ünnepkör idején karácsonyra vagy az újévre/szilveszterre felajánlhatjuk a segítségünket. Egy jó tanács: annak érdekében, hogy tevékenységünknek értelme legyen, és jól érezzük magunkat: feltétlenül keressünk olyan ügyet, amely közel áll a szívünkhöz.


Kezdeményezzünk, segítsünk adott helyzeteken

Nem hívtak meg arra az összejövetelre, amelye számítottunk? Nem tud összejönni a családunk karácsonykor, vagy nem merjük megkérni egyik ismerősünket sem, hogy jöjjön el nálunk tölteni az ünnepet? Vegyük át a vezetést, és kezdeményezzünk: hívjunk meg egy közeli barátot vagy jó szomszédot, aki szintén egyedül van, és úgy gondoljuk, ő is örülne az együttlétnek. Többszörös a cél: a karácsony kellemes eltöltése, egymás segítése, érzéseink megosztása a magányossággal és a hasonló témákkal kapcsolatban.

Megoldás lehet viszont az ünnepeken ránk törő magány ellen az is, hogy élvezzük a magunkra szánt időt. Ha ezt lehetőséget választjuk, gondoljunk olyan szórakoztató tevékenységekre, amelyek serkentik a fantáziánkat. Ilyen lehet pl. a színezés felnőtteknek vagy az írás,  otthoni mozizás, új könyv olvasása stb.. Ezek az érdekes és szórakoztató tevékenységek segítenek elűzni a magányt, és azt pozitív érzéssel helyettesíteni.

Törődjünk a helyes életvitellel ünnepen is

Az elegendő alvás , a kiegyensúlyozott táplálkozás, a mozgásszegény életmód elleni küzdelem és a hozzánk közel álló személyekkel való találkozás lehetővé tétele mindenkor, így karácsony táján is a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a magánytól való szenvedést. 

Fotó: 123rf.com

A jó közérzethez amúgy is hozzátartozik  a rendszeres fizikai aktivitás, hogy jó formában maradjunk, és csökkentsük a stresszt. Ha még nem próbáltuk, elkezdhetünk néhány meditációs, relaxációs vagy szofrológiai gyakorlatot is. Napi 10-15 perces edzés elegendő ahhoz, hogy meghozza gyümölcsét. És ha még mindig úgy érezzük, hogy nem tudunk egyedül megbirkózni a magány okozta érzelmeinkkel, különösen az ünnepi időszakban, egy terapeuta mindig  segíthet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.