Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság

Érdekességek2017. április 21.

Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!

A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők

Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.

Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat.  A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.


Miben gyökereznek a női vezetők gyengébb képességeiről szóló legendák?

Mi magyarázza akkor a nők gyengébbnek vélt vezetési teljesítményét?

A magabiztosság hiánya. 
Sok nő szorongással ül a volánhoz, ami csak fokozódik, ha egy férfi ül mellette, vagy egy férfi követi figyelemmel például a parkolását. Tipikus eset például, hogy a nők többsége inkább nem parkol be az egyetlen szabad helyre, ha oda csak tolatva lehet beállni, és közben ezzel esetleg feltartja egy rövid időre a sort. Inkább továbbhalad, nehogy elrontson valamit.

A magabiztosság hiánya nagyrészt tanulási folyamat, és makacs sztereotípiák eredménye. A fiúk már kisgyerekként is többet „autóznak”, játékautót tologatnak, pedálos autóba ülnek, így több vezetési készséget (pl: úttartás) korán és észrevétlenül begyakorolnak. Jellemzően kamaszkorban is előbb szereznek valós gyakorlati vezetési tapasztalatot. A lányok mindeközben azt hallják, hogy „autózni fiús dolog”, és hogy „a lányok a műszaki dolgokhoz nem értenek annyira”. Mindezek a nemi sztereotípiák persze lassan változóban vannak, de – sajnos – valóban csak lassan.

Mit tehetünk akkor azért, hogy nőként magabiztosabban üljünk a volán mögé?

1.    Higgyünk magunkban!
Tudatosítsuk magunkban a fenti tényeket, és higgyük el, hogy semmilyen anatómiai vagy pszichés tényező nem predesztinál arra, hogy nőként ne lehetnénk jó sofőrök. Az egyéni készségeink – csak úgy, mint a férfiaké – megfelelő gyakorlással fejleszthetők.  Ha kell, bizonyos dolgokat gyakoroljunk többet, de ez semmiképp ne vegye kedvünket. (A tolatás könnyebben begyakorolható, mint például a toleráns vezetési stílus!)

2.    Az autó legyen a barátunk!
Fontos, hogy vezetés közben érezzük minél komfortosabban magunkat az autóban. Ha mi választhatunk autót magunknak, fogalmazzuk meg mi az, amitől valóban jól érezzük magunkat, amitől szeretni tudjuk az autót.  Könnyű vezethetőség, gyönyörű szín, praktikus belső elrendezés – lehet ez bármi, de ha örömmel tudunk az autóba ülni, vezetéskor is magabiztosabbak leszünk! Azonban ha nincs választási lehetőségünk, kisebb praktikus ötletekkel, akkor is növelhetjük komfortérzetünket a vezetés során. A kedvenc illatosítónk vagy zenénk bekészítése, egy praktikus rágógumi-tartódoboz elhelyezése a kezünk ügyébe, vagy épp a gyerek számára a hátsó ülésre tett papír zsebkendő mind azt szolgálhatja, hogy csak a vezetésre kelljen koncentrálnunk és amennyire lehet, érezzük jól magunkat vezetés közben!

3.    Csökkentsük a stresszt!
A forgalmi szituációkból adódó stressz hatásokat nem tudjuk elkerülni, de megtanulhatjuk gyorsan és hatékonyan oldania feszültséget: egyszerű légző gyakorlatokkal, vagy néhány izmunk tudatos, ritmusos megfeszítésével és elernyesztésével. Ehhez hasonló hatást érhetünk el például cukormentes rágógumi fogyasztásával is, hiszen testünk egyik legerősebb izma a rágóizom.  És mosolyogjunk magabiztosan, amennyit csak tudunk! Hiszen a mosoly pozitívan hat – nemcsak másokra, de a saját közérzetünkre is!

Molnár-Sefcsik Yvette
pszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.