Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság

Érdekességek2017. április 21.

Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!

A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők

Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.

Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat.  A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.


Miben gyökereznek a női vezetők gyengébb képességeiről szóló legendák?

Mi magyarázza akkor a nők gyengébbnek vélt vezetési teljesítményét?

A magabiztosság hiánya. 
Sok nő szorongással ül a volánhoz, ami csak fokozódik, ha egy férfi ül mellette, vagy egy férfi követi figyelemmel például a parkolását. Tipikus eset például, hogy a nők többsége inkább nem parkol be az egyetlen szabad helyre, ha oda csak tolatva lehet beállni, és közben ezzel esetleg feltartja egy rövid időre a sort. Inkább továbbhalad, nehogy elrontson valamit.

A magabiztosság hiánya nagyrészt tanulási folyamat, és makacs sztereotípiák eredménye. A fiúk már kisgyerekként is többet „autóznak”, játékautót tologatnak, pedálos autóba ülnek, így több vezetési készséget (pl: úttartás) korán és észrevétlenül begyakorolnak. Jellemzően kamaszkorban is előbb szereznek valós gyakorlati vezetési tapasztalatot. A lányok mindeközben azt hallják, hogy „autózni fiús dolog”, és hogy „a lányok a műszaki dolgokhoz nem értenek annyira”. Mindezek a nemi sztereotípiák persze lassan változóban vannak, de – sajnos – valóban csak lassan.

Mit tehetünk akkor azért, hogy nőként magabiztosabban üljünk a volán mögé?

1.    Higgyünk magunkban!
Tudatosítsuk magunkban a fenti tényeket, és higgyük el, hogy semmilyen anatómiai vagy pszichés tényező nem predesztinál arra, hogy nőként ne lehetnénk jó sofőrök. Az egyéni készségeink – csak úgy, mint a férfiaké – megfelelő gyakorlással fejleszthetők.  Ha kell, bizonyos dolgokat gyakoroljunk többet, de ez semmiképp ne vegye kedvünket. (A tolatás könnyebben begyakorolható, mint például a toleráns vezetési stílus!)

2.    Az autó legyen a barátunk!
Fontos, hogy vezetés közben érezzük minél komfortosabban magunkat az autóban. Ha mi választhatunk autót magunknak, fogalmazzuk meg mi az, amitől valóban jól érezzük magunkat, amitől szeretni tudjuk az autót.  Könnyű vezethetőség, gyönyörű szín, praktikus belső elrendezés – lehet ez bármi, de ha örömmel tudunk az autóba ülni, vezetéskor is magabiztosabbak leszünk! Azonban ha nincs választási lehetőségünk, kisebb praktikus ötletekkel, akkor is növelhetjük komfortérzetünket a vezetés során. A kedvenc illatosítónk vagy zenénk bekészítése, egy praktikus rágógumi-tartódoboz elhelyezése a kezünk ügyébe, vagy épp a gyerek számára a hátsó ülésre tett papír zsebkendő mind azt szolgálhatja, hogy csak a vezetésre kelljen koncentrálnunk és amennyire lehet, érezzük jól magunkat vezetés közben!

3.    Csökkentsük a stresszt!
A forgalmi szituációkból adódó stressz hatásokat nem tudjuk elkerülni, de megtanulhatjuk gyorsan és hatékonyan oldania feszültséget: egyszerű légző gyakorlatokkal, vagy néhány izmunk tudatos, ritmusos megfeszítésével és elernyesztésével. Ehhez hasonló hatást érhetünk el például cukormentes rágógumi fogyasztásával is, hiszen testünk egyik legerősebb izma a rágóizom.  És mosolyogjunk magabiztosan, amennyit csak tudunk! Hiszen a mosoly pozitívan hat – nemcsak másokra, de a saját közérzetünkre is!

Molnár-Sefcsik Yvette
pszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)