Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ma sincs nemek közötti egyenlőség az EU-ban

Érdekességek2020. április 27.

Az uniós tagállamok egyikében sem valósult meg a nemek közötti egyenlőség, mivel továbbra is egyenlőtlenségek állnak fenn a foglalkoztatás, a bérek, a gondozás és a nyugdíjak vonatkozásában. A férfiaknál több nő szerez egyetemi diplomát, a nők mégis átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a legnagyobb uniós vállalatok vezérigazgatóinak is csupán 8%-a kerül ki a nők közül. 

Ezekre a problémákra keres megoldást az Európai Bizottság stratégiája, mely meghatározza a 2020–2025-ös időszakban végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket.

A dokumentumban megfogalmazott intézkedések célja, hogy felszámolják a nemi alapú erőszakot és sztereotípiákat; egyenlő munkaerőpiaci részvételt és lehetőségeket, illetve egyenlő bérezést biztosítsanak; és elősegítsék, hogy a nemek egyensúlyba kerüljenek a döntéshozatal és a politika világában:

1. Az EU-ban a nők 33%-a már elszenvedett fizikai és/vagy szexuális erőszakot, 55%-uk pedig már átélt szexuális zaklatást. Az európai nők nem válhatnak erőszak és a káros sztereotípiák áldozatává, ezért a stratégia jogi intézkedéseket szorgalmaz a nők elleni erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében. A Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy a nők elleni erőszak konkrét formáira – így a szexuális zaklatásra, a nők bántalmazására és a női nemi szervek megcsonkítására – kiterjessze azon bűncselekmények körét, ahol lehetőség van egész Európára kiterjedő harmonizációra.

2. Az EU-ban a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és még mindig akadályokba ütköznek az elhelyezkedés és a foglalkoztatásban maradás tekintetében. A demográfiai kihívásokra, valamint a zöld és digitális átállásra való tekintettel az európai gazdaságra kedvező hatással lesz, ha a nők könnyebben helyezkedhetnek el a szakemberhiánnyal küzdő – különösen a technológiai és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos – ágazatokban. Az egyenlőtlen bérezés felszámolása érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt indít a bérek átláthatóságáról, és 2020 végéig kötelező erejű intézkedéseket fog előterjeszteni.


3. A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető pozíciókban, ideértve a legnagyobb uniós vállalatokat is, ahol a vezérigazgatóknak csupán 8%-a nő. A Bizottság ezért szorgalmazni fogja a vezetőtestületeken belüli nemi egyensúlyra irányuló 2012. évi irányelvjavaslat elfogadását, és elő fogja mozdítani a nők politikai életben való részvételét is, beleértve a 2024-es európai parlamenti választásokat. A Bizottság arra törekszik, hogy jó példával járjon elöl, és 2024 végére saját vezetőségének minden szintjén elérje a nemek 50%-os egyensúlyát. 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.