Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lisztérzékeny a gyermekem. Kell kontrollra vinnem?

Érdekességek2023. március 03.

Fotó: 123rf.com

A lisztérzékenység, másnéven cöliákia jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, a tünetek megszűnéséhez az érintettnek örökre száműznie kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendjéből. Jogosan merülhet fel a kérdés a szülőben, hogy ha a diétát élethosszig kell tartania, akkor szükség van-e időnként orvosi ellenőrzése. Erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.


Csak a diéta szünteti meg a tüneteket

A cöliákia első tünetei a gluténtartalmú ételek bevezetését követően hónapokkal később jelentkeznek gyermekeknél. Glutént a búza, rozs és az árpa tartalmaz, tüneteket ezekből a gabonákból készült pékáruk, kásák, kenyerek, sütemények fogyasztása okozhat. A szülők általában arra figyelnek fel, hogy a gyermek hasfájós, megváltozott a széklete, gyakran hasmenése van, többször puffad.

„A cöliákia diagnózisát gyermekeknél a tünetek megléte mellett, vérből kimutatható ellenanyag meghatározással és genetikai vizsgálattal tudjuk igazolni, de bélbiopsziás vizsgálatra is szükség lehet. Ezt követően, ha a beteg szigorúan tartja a gluténmentes diétát, akkor a tünetei megszűnnek és idővel a laborértékei is rendeződnek. Mivel a cöliákia esetén fokozott a családi hajlam, ezért ha a gyermeknél pozitív az eredmény, fontos elvégezni a többi családtag (testvérek, szülők, sőt akár nagyszülők) szűrését is.”

Fél-egy év múlva kontroll
A diagnózist követően meghatározott időn belül a kezelőorvos kontroll vérvizsgálatot rendel el, (a bélbiopsziát nem kell megismételni), s ebből ellenőrzik, hogy a szöveti transzglutamináz (tTG) értéke elérte-e már a normál tartományt. Ezt azért fontos tudni, mert a tünetek megszűnése mellett ezzel igazolható, hogy a diéta eredményes. „A számokban is kifejezett változás mindig nagyon megnyugtató a szülők számára, akik erre az időszakra ugyan már többnyire belerázódtak a gluténmentes étkezésre történő átállásba, ám öröm látni, hogy valóban jól csinálják, diétahiba nélkül haladnak ezen a kezdetben még igen rögös úton.”


Mikor találkozunk újra az orvossal?

A továbbiakban kontroll vizsgálatra általában évente kerül sor. Ilyenkor ismét elvégzik a tTG ellenőrzését vérvétellel. Mivel a cöliákia nem gyógyítható, a tTG értékének csökkenése, illetve tartósan a normál tartományon belüli léte nem azt jelenti, hogy a gyermek „meggyógyult” és visszatérhet a korábbi étkezésre – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Ez az adat azért fontos, mert azt jelzi, hogy jól tartja a diétát, és a továbbiakban is gluténmentesen kell étkeznie. A kontroll vizsgálatok során az orvos a gyermek fejlődését is nyomonköveti: megfelelően nő-e a magassága, a súlya. Nem alakul-e ki vashiány, vagy a felszívódási zavar következtében vitaminhiány.

Fotó: 123rf.com

Élethosszig tartó kezelés

Tévedés azt hinni, hogy ha egyszer megszületett a diagnózis, a pácienst a gluténmentes diétára vonatkozó tanácsokkal útjára engedjük – mondja dr. Hidvégi Edit. A gyermekkori fejlődés nyomonkövetése, az emelt összegű családi pótlék, a felnőtteknek járó adókedvezmény adminisztrációja mellett, a felnőttkorban fontos szűrővizsgálatok miatt később is fontos a rendszeres időnkénti vizsgálatok elvégzése. Ilyenkor a cöliákia társbetegségeire és lehetséges szövődményeire – cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, csontritkulás – is időnként elvégezzük a szűrővizsgálatot.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.