Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Leukémia – vajon mindig egyenlő a halálos ítélettel?

Érdekességek2020. április 05.

A leukémia, azaz a fehérvérűség igen veszélyes, sürgős kezelést igénylő megbetegedés, melyre olykor csupán egy rutin vérkép vizsgálat során derül fény.  A kór érintheti mind a gyermekeket, mind a felnőtteket, és mindegyik korosztályra bizonyos leukémia típusok jellemzőek. Hogy milyen fajtái vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt. 

 Fotó: gettyimages.comA vér rákos megbetegedése

A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedése. A fehérvérsejtek osztódása során DNS-mutáció miatt éretlen- normális esetben csak a csontvelőben, nyirokszervekben  található-, különböző érési stádiumban levő sejtek jelennek meg a vérben. Ezek a kóros sejtek igen gyorsan szaporodnak, csakúgy, mint más rákos daganatok sejtjei.

Sokan úgy vélik, a leukémia elsősorban a gyermekeket érinti, ám felnőtteknél is ugyanúgy megjelenhet. Több típusa is ismert, attól függően, hogy a betegségnek milyen gyors a megjelenése és lefolyása, valamint, hogy a vérsejtek, nyiroksejtek mely típusát érinti. Előbbi esetben létezik heveny és krónikus lefolyású, utóbbinál pedig limfoid és mieloid fajtákat különböztetünk meg. Ezeket figyelembe véve az alábbi csoportosításba szokták a leukémiákat sorolni:

Limfoid leukémia

A daganat a limfociák elősejtjeiből indul ki, és hogy hogy melyik elősejtből alakul ki a kóros sejtszaporulat, a betegség lehet B-és T-sejtes limfoid leukémia. Gyors és lassú lefolyású formája is ismert, ezek szerint különböztetjük meg az akut (ALL) és a krónikus  (CLL) limfoid leukémiát. Az ALL elsősorban gyermekkorban fordul elő (ritkábban időseknél is) és megfelelő terápia nélkül akár hetek alatt halálos kimenetelű lehet.

Tüneteit tekintve gyakori a nyirokcsomó megnagyobbodása, vérszegénységből adódó sápadtág, fáradtság, fogyás, étvágytalanság, gyengeség és a gyakori fertőzések. Szerencsére, ha a gyermek időben segítséget kap, úgy igen jó esélyekkel gyógyulás vár rá (idősek esetén ennek esélye csekély). Krónikus változata (CLL) a felnőtteket érinti, azon belül is inkább az idősebbeket veszélyezteti. A B-limfociták kóros elszaporodásával jár. A nyirokcsomók mellett a lép is megnagyobbodhat. Kezdetben általában semmilyen tünetet nem okoz, így sokszor rutin vérkép során figyelnek fel a túlságosan magas fehérvérsejt számra. Később izzadás, fogyás, ismeretlen eredetű láz és gyakori fertőzések hívhatják fel rá a figyelmet. Bár nem gyógyítható, de kezelhető. Lassú lefolyású, évtizedekig kordában tartható a betegség.


Mieloid leukémia

A mieloid leukémia lényegében a csontvelő daganata. Szintén lehet akut (AML) és krónikus (CLM), és gyermekeket, felnőtteket is veszélyeztet. AML esetén a granulociták éretlen előalakjainak mennyisége nő meg drasztikusan a vérben és a csontvelőben. Mivel a kóros sejtek elfoglalják a csontvelőt, így nem tudnak képződni sem egészséges fehérvérsejtek, sem vörösvérsejtek, sem pedig vérlemezkék, ezért a beteg gyakori fertőzésekben, vérzékenységben és vérszegénységben szenved.  Tünetei közt szerepel a fáradékonyság, fogyás, gyengeség, fogínyvérzés, valamint csontfájdalomról is panaszkodhat olykor a beteg. A mihamarabbi kezelés kulcsfontosságú, melynek során a paciens kemoterápiában és gyógyszeres kezelésben, csontvelő átültetésben részesül – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Krónikus formája a CML, ami felnőttkorban szokott megjelenni, és hátterében az élet folyamán kialakult kromoszóma rendellenesség áll. A betegség 3 fázisra osztható: krónikus, gyorsuló és blasztos fázis (átmenet AML-be). A beteg fáradékony, gyenge, étvágytalan, izzad, valamint a mája és a lépe megnagyobbodott. Terápiája speciálisan csak a kóros sejtekhez kötődő gyógyszerek alkalmazása, mely évekig adható a krónikus fázisban, továbbá kemoterápia és csontvelő átültetés is szükséges lehet. 


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.