Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lendülj formába idén tavasszal!

Érdekességek2025. április 12.

Fotó: DIEGO ALVES | Pixabay

Szakértői tippek az aktív életmódhoz

A tavasz közeledtével egyre többen érzik a vágyat, hogy új lendülettel vágjanak bele az aktív életmódba. A hideg hónapok alatt ugyanis gyakran háttérbe szorul a mozgás, az anyagcsere lelassul, az izmok merevebbé válnak. Íme néhány szakértői tipp, hogyan hozzuk vissza fokozatosan a dinamikát a mindennapokba, és alakítsunk ki fenntartható, egészségtudatos rutint.

A tél végével a természet újraéled, és testünk is hasonló változásokon megy keresztül. A hosszabb nappalok és a melegebb időjárás ideális környezetet teremtenek arra, hogy többet mozogjunk a szabadban, feltöltődjünk energiával, és visszanyerjük vitalitásunkat. A téli, hideg hónapokban gyakran csökken a fizikai aktivitás, ami izommerevséghez, lassabb anyagcseréhez és fáradékonysághoz vezethet. A rendszeres testmozgás azonban fokozza a vérkeringést, javítja az oxigénellátást és elősegíti a méregtelenítési folyamatokat. Emellett a fizikai aktivitás serkenti az endorfin termelődését, amely a közérzet és a mentális egészség szempontjából is kulcsfontosságú. A rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott életmód nem csupán a fizikai állapotot javítja, az agyműködést is serkenti.

így hozd ki a legtöbbet az edzésből

Az izmok és az ízületek egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő bemelegítés és az edzések utáni regeneráció. A természetes összetevők, mint a gyógynövény-kivonatok, a koffein és az L-karnitin, hozzájárulhatnak a hatékonyabb mozgáshoz, elősegítik a zsírszövetek lebontását és fokozzák a sejtek energiatermelését. A keringést serkentő, bőrfeszesítő és ízületvédő hatóanyagok – például a mentol, rozmaring, árnika, vadgesztenye, MSM és glükozamin – segíthetnek a szervezet regenerációjában és az aktív életmód támogatásában.


  1. Melegíts be és nyújts le! – A bemelegítés csökkenti a sérülések kockázatát, míg az edzés utáni nyújtás segít az izmok regenerációjában. Használj mentolt és gyógynövény-kivonatokat tartalmazó készítményeket, amelyek fokozzák a vérkeringést.
  2. Figyelj az ízületeidre! – Ha hosszabb kihagyás után kezded újra a sportolást, fontos az ízületek védelme. A glükozamin és az MSM segít megőrizni azok rugalmasságát, csökkentve a túlterhelésből adódó kellemetlenségeket.
  3. Mozgás után jöhet a regeneráció! – Az árnika és vadgesztenye kivonatot tartalmazó készítmények hozzájárulhatnak az izmok ellazításához és a gyulladások csökkentéséhez.
  4. Ne felejts el hidratálni! – Az elegendő folyadékbevitel segít a méreganyagok kiürítésében, támogatja az izmok működését és a bőr rugalmasságát is.
  5. Kombináld a mozgást egyéb egészséges szokásokkal! – A kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés ugyanolyan fontosak, mint maga az edzés.

„Az életmódváltás egy hosszú távú elköteleződés az egészség mellett, de a fokozatosság elve kulcsfontosságú: érdemes kisebb célokat kitűzni, majd fokozatosan növelni az aktivitás intenzitását. Az izmok és ízületek megfelelő támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mozgás örömforrás maradjon és ne terhelje túl a szervezetet. A gyógynövények erejét érdemes kihasználni az edzések támogatására is. Az izomlazító hatású készítmények hozzájárulnak a jobb teljesítményhez és a sérülések megelőzéséhez. Egy jól felépített mozgásprogrammal és a megfelelő regenerációs támogatással hosszú távon is fenntartható az aktív életmód” – emelte ki Dr. Kelen Ákos, a Dr.Kelen márka termékfejlesztő szakgyógyszerésze.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.