Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Léket kapott a szénhidrát-elmélet?

Érdekességek2018. szeptember 02.

A zsír a korábban gondoltnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a túlsúly kialakulásához, állítják kutatók egy friss közleményben. Vajon ez megváltoztatja mindazt, amit az utóbbi években az elhízásról és a fogyókúráról gondoltunk?

Érdekes tanulmány látott napvilágot pár nappal ezelőtt a Cell Metabolism című szaklapban: a skóciai Aberdeen-i Egyetem és a Pekingben működő Kínai Tudományegyetem Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének kutatói állatkísérletek alapján is úgy találták, hogy a zsírban dús étrend magasabb energiafelvételhez, valamint elhízáshoz vezet. Bár a táplálkozással foglalkozó szakemberek korábban is felhívták a figyelmet a túlzott zsírfogyasztás veszélyeire, az utóbbi években több vizsgálat fókuszába a szénhidrátok kerültek, mint a túlsúly kialakulásáért felelős tápanyagok. Ezek hatására is terjedt el széles körben az a nézet, hogy a zsírok fogyasztása nem vezet elhízáshoz, ellentétben a szénhidrátokkal, különösen a cukorral. Bár azt maguk a kutatók sem állítják, hogy vizsgálatuk egyértelmű bizonyítékot szolgáltatna ennek ellenkezőjére, több cikk és híradás máris ezt állítja. Írásunkbn a TÉT Platform és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság szakemberei segítenek az eredmények értelmezésében.

A skót és kínai kutatók öt csoportban több mint ezer egeret vizsgáltak három hónapon keresztül, amely emberi élettartamban mintegy kilenc évnek felelhet meg. Az egereket 29 különböző étrenden tartották, melyek tápanyag-összetétele különbözött: a fehérjetartalom 5-30, a zsírtartalom 8,3-80, míg a szénhidrátok aránya 10-80 százalék között mozgott, ez utóbbin belül a cukor pedig 5-30 százalékot tett ki. Az elvégzett mintegy százezer mérés és MRI vizsgálat alapján úgy találták, hogy sem a sok szénhidrátot tartalmazó, sem a magas fehérjetartalmú étrend nem vezetett elhízáshoz, azonban a nagy zsírtartalmú étrenden lévő egerek több energiát fogyasztottak és súlyuk jóval magasabb lett a többi csoport átlagánál.


Prof. dr. Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke szerint a kutatás fontos részletekre mutathat rá, de van néhány hiányossága, amelyekre maguk a szerzők is felhívják a figyelmet: „A vizsgálatot csak egyféle nemű és azonos korú, a fiatal felnőttkorban lévő egereken végezték, és az étrendjükben lévő tápanyagok is egyformák voltak. Az emberi táplálkozás azonban ennél sokkal összetettebb, számolnunk kell genetikai és epigenetikai tényezőkkel éppúgy, mint a tápanyagok egymásra gyakorolt hatásával” – fogalmaz a professzor. „Az ember tudatosan táplálkozik, sokkal szélesebb étel és tápanyagválasztékból, mint a laboratóriumi egér, aminek azt kellett ennie, amit elé tettek. Figyelemre méltó azonban, hogy ennek a vizsgálatnak az adatai nem támasztják alá a szénhidrátban gazdag, magasabb cukortartalmú étrend elhízást okozó hatását, amit eddig sokan bizonyítottnak véltek. A kutatók szerint a zsírban dús ételek aktiválják az agy jutalom-központjait, ami további fogyasztásra ösztönöz. S hogy mit jelent mindez nekünk? Ha meg szeretnénk őrizni testsúlyunkat, vagy fogyni szeretnénk, akkor nem egyes tápanyagokat vagy élelmiszereket kell kizárnunk az étrendünkből, hanem ezek arányára, valamint az energia-egyensúlyra kell figyelnünk. Egyébként is óvatosan kell bánni az állatkísérletek eredményeinek emberre vonatkozó interpretációjával” - tanácsolja Rurik Imre.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője hazai adatokat említ: „A magyar lakosság táplálkozásában a javasoltnál nagyobb arányt képviselnek a zsírok. Egy 2014-es kutatás adatai szerint a felnőtt férfiak napi energiabevitelének több mint 38, a nők esetén pedig 37 százaléka származik a zsírokból, miközben az ajánlott érték maximum 30 százalék lenne. Ennek fényében sem meglepő, hogy a túlsúly és az elhízás előfordulása hazánkban igen magas” – mondja. A most publikált tanulmány esetén ő is óvatosságra int: „Az eredmények érdekes kérdéseket vetnek fel, de amíg humán kutatásokban nem állnak rendelkezésünkre megbízható eredmények, azt tanácsolhatjuk, hogy a sikeres fogyókúra érdekében a zsírbevitel mellett érdemes a szénhidrátok fogyasztását is mérsékelni, illetve fokozni a fizikai aktivitást, azaz a mozgást” – tanácsolja a dietetikus. „A siker kulcsa az energiaegyensúly: nincsenek tiltott élelmiszerek vagy alapanyagok, ha kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, biztosan fogyni fogunk. Ezt kutatások is megerősítik, amelyek szerint az eredményesség szinte független a diéta tápanyag-összetételétől, sokkal inkább a kitartáson, a szakember által javasolt tanácsok betartásán múlik.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Dohos szag, magasabb rezsiszámla

2026. október 05.

Ezért is életbevágó a klímák őszi karbantartása

A nyári kánikula elmúltával sok háztartásban ma már nem állnak le a klímaberendezések, hanem a hűtési üzemmódról átállnak az őszi-téli fűtésre. A magyarok klímahasználati szokásai az elmúlt években gyökeresen megváltoztak: míg korábban csak néhány nyári héten működtek a készülékek, ma már a modern inverteres klímákkal sokan egész évben fűtenek vagy hűtenek. A folyamatos üzemidő miatt azonban elengedhetetlen a rendszeres, szakszerű karbantartás, amelyet a legtöbben még mindig hajlamosak elhanyagolni. A Gree légkondicionálók műszaki szakértője hívja fel a figyelmet a leggyakoribb tévhitekre és az otthoni tisztítás korlátaira.

Fontos hangsúlyozni, hogy a klíma használata önmagában nem okoz megbetegedést, viszont a működési elvéből adódóan egy beltéri egység jó táptalajt nyújthat a különböző gombáknak és kórokozóknak, amit a ventilátor által keltett légáramlás könnyen el tud terjeszteni a helyiségben.

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...