Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Legyünk óvatosak, ha a babát napra visszük!

Érdekességek2019. augusztus 01.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A csecsemők és kisgyermekek bőre sokban eltér a felnőttekétől. A csecsemőknek rosszabb a hőleadásuk, kevésbé tudnak párologtatni, azaz izzadni, ezért könnyebben kapnak hőgutát, ill. alakul ki náluk hőpangás a nagy melegben.

A nap káros hatásainak sorában a harmadik, amely már nagyobb gyermekeknél fordul elő, a napszúrás. Ez lázzal, fejfájással, fénykerüléssel, súlyosabb esetben hányással, eszméletvesztéssel, görcsökkel jár. Oka a zárt koponyán belül, a hő hatására megnövekedett agynyomás.

A nagy meleg hatására szervezetünk sok folyadékot és ásványi anyagot veszít. Ez is súlyosabb lehet a kisebbeknél és hamarabb alakulhatnak ki a következményes tünetek. Gyakran észlelhető kisebb-nagyobb testhőmérséklet-emelkedés is.

Napvédelem
Természetesen az elsődleges a közvetlen napsugárzás elkerülése, elsősorban a legveszélyesebb déli órákban. 11 és 15 óra között ne menjük napra, ne napozzunk. A csecsemőket azonban soha ne tegyük ki a napra, csak az árnyékba. De még ekkor is kenjük be testüket magas (20 feletti, de inkább 30-as) faktorszámú naptejjel. És soha ne hagyjuk a fejecskéjüket szabadon.

A magas faktorszámú naptej használata javasolt a nagyobb gyermekek esetében is, sőt a felnőtteknél is érdemes ezt alkalmazni. Érdemes olyan jó minőségű készítményt keresni, amely megfelelő védőhatás mellett lehetővé teszi a bőr barnulását, azaz a bőrfesték mennyiségének emelkedését.


Nyáron, a magas hőmérséklet és az erős napsütés mellett mindig kiemelkedően fontos a megfelelő öltözék viselete. Műszálas anyagból készült ruhanemű helyett természetes anyagút (pamut, vászon) adjunk gyermekünkre.

A fotó illusztráció: pixabay.comA fenti óvintézkedéseket ki kell egészíteni bő folyadékbevitellel, amely csecsemők esetében kb. 1 litert, nagyobb gyermekeknél 1 litert, ill. még nagyobbaknál 1,5 litert jelent. Lehetőleg ne magas cukortartalmú szénsavas italokat adjunk, hanem elsődlegesen természetes ásványvizeket, ill. rostos üdítőket. Ezek az elvesztett folyadék mellett a sókat is pótolják.

A testhőmérséklet csökkentésére gyakran (naponta többször is) fürdessük meg a kicsiket langyos vízben, ill. zuhanyoztassuk le. A manapság előforduló rekordmelegek még nagyobb megterhelést jelentenek a gyerekek szervezetére, ezért ilyenkor kiemelkedően fontos, hogy szellős, levegős, de nem huzatos helyen legyenek.

Öltözékük is könnyű és jól szellőző legyen, pamutból, lenből, vászonból – vagyis csakis természetes anyagból.

Az elvesztett folyadékot folyamatosan pótoljuk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az anyatejjel és tápszerrel táplált csecsemőknél is pluszfolyadék adása szükséges!

Ha szabad levegőre megyünk velük, akkor árnyas helyre tegyük őket, és bőrüket kenjük be napvédő krémmel.

Ha véletlenül mégis jelentkeznének a napsugárzás káros hatásai, akkor vigyük őket hűs, sötét szobába, folyamatosan kínáljuk folyadékkal. Folyamatosan ellenőrizzük testhőmérsékletüket, és ha szükséges, csillapítsuk lázukat. Súlyos esetben forduljunk orvoshoz.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Jó alvás, jó életminőség

2026. március 07.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásnak komoly hatása van az egészségi állapotra

Az alváshiány népegészségügyi probléma, mert nagy populációt érint, és szoros összefüggést mutat bizonyos krónikus megbetegedésekkel (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatok), továbbá, nem is gondolnánk, hogy az állandó éjszakázás, a kevés alvás a túlsúly kialakulását is eredményezheti. És akkor még nem beszéltünk a váltott műszakban dolgozók alvásproblémájáról, vagy a távoli országokba utazás jetleghatásáról.

Becslések szerint a teljes népesség közel egyharmada szenved alvászavarban, amit a stresszes életvitel, a cirkadiánritmus (biológiai óra) diszfunkciója, valamint a társadalom progresszív öregedése okoz.

Normális alvásidő A normális átlag alvásidő 7,5-8,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány mikroébredés , de vizsgálatok szerint a folyamatosan túl kevés (5 óra alatti ), sőt a túl sok (10 óra feletti ) alvás is káros.

Ritka Betegségek

2026. március 06.

Óriási lehetőség az érintett betegek számára, ha egy eddig gyógyíthatatlan ritka betegségnek végre megjelenik reménybeli terápiája. Különösen igaz ez, ha olyan kisgyerekekről van szó, akik egy folyamatosan romló betegséggel élnek. A lehetőség kihasználásához elengedhetetlen, hogy e gyermekek hozzájuthassanak a számukra létfontosságú terápiához.

Azt tekintjük ritka betegségnek, ami kétezer közül legfeljebb egy embert érint. Magyarországon közel 800 ezer ember él ritka betegséggel, a betegek 50-75 %-a gyermek, és többségük számára még ma sem érhető el oki terápia. A betegek 94%-a jelenleg nem gyógyítható véglegesen, így minden új, egy betegség okára ható terápiás lehetőség nagy előrelépést jelent.

A Duchenne-féle izomdisztrófia egy eddig gyógyíthatatlan, ritka betegség. Az érintettek izmai folyamatosan gyengülnek, tíz éves kor körül járóképességüket is elvesztik. Hosszú évek gyógyíthatatlansági tudata után az elmúlt hónapokban reményteli terápiák jelentek meg, amelyek lassíthatják, megállíthatják a gyerekek izmainak leépülését.

Elbutulunk, ha nem pihenünk eleget?

2026. március 06.

A mentális tréning és az alvásrutin rendezése képes visszafordítani a folyamatot

Az alvás több mint egy jól megérdemelt pihenés a nap végén, hiszen az intelligencia fenntartásának egyik legfontosabb eszköze is. A modern társadalomban felnőttek és gyerekek tömegei küzdenek kialvatlansággal, ezáltal nem csupán fáradtak, hanem mérhetően csökkennek a kognitív képességek is. Az Agykutatás Hete alkalmából a szakértő arra figyelmeztet, hogy az alvásminőség jelentősen befolyásolja a szellemi teljesítményt, a megfelelő agytréning ugyanakkor nemcsak napközben tesz okosabbá, hanem előkészíti a terepet a minőségi pihenéshez is.

„Az alvás nemcsak pihenés, hanem szertartás is” – írja Márai Sándor a Füves könyvben. Márai szerint az alvás a legnagyobb orvosság, amely segít abban, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a saját belső valóságával és a világmindenséggel. 

A köztudatban az alvás még mindig passzív állapotként él, pedig a neurológia tudománya szerint ilyenkor zajlik az agy legintenzívebb rendszerező munkája. Ezzel szemben a tartós alvásmegvonás drasztikusan rontja a végrehajtó funkciókat, az éberséget és a döntéshozatali képességet, ami mérhető visszaesést okoz az egyén aktuális intelligencia-teszt eredményeiben is.