Lázcsillapítás – Már ezt is másként kell?
Érdekességek2017. december 02.
„Ha lázas az unokám, a lányom sok dolgot másképpen csinál, mint ahogy én tettem annak idején. Nem sieti el, hogy gyógyszert adjon a gyereknek. Nem ad neki pl. a védőoltás után azonnal lázcsillapító kúpot megelőzésként, nehogy felszökjön a láza. Ellenben ha magas a láza, képes nyakig vizes ruhába bugyolálni a kicsit. Bezzeg én csak a homlokára tettem langyos vizes zsebkendőt annak idején! Változnak az idők, csak kapkodom a fejem…” – meséli az egyik nagymama.
A láz megítélése az elmúlt évtizedekben sokat változott. Ma már nem kizárólag úgy tekintünk a lázra, mint a gyermek egészségét direkt módon veszélyeztető, kötelező jelleggel csillapítandó bajra.Tudjuk azt, hogy a láz a szervezet természetes védekezőreakciója, és egyfajta jelzésként fogjuk fel az emelkedett testhőmérsékletet.
Nem a láz a jellemző
A láz mértéke vagy tartóssága önmagában általában nem alkalmas egy gyermek egészségi állapota súlyosságának megítéléséhez. Másként fogalmazva: előfordulhat, hogy a mérsékelt láz hátterében súlyosabb betegség áll, mint az ijesztően magas lázéban. Különösen igaz ez egészen fiatal csecsemőknél!
A legújabb hazai és nemzetközi szakmai irányelvek is hangsúlyozzák azt, hogy „általánosságban a láz magassága nem használható a betegség súlyosságának megítélésére”.
A szülőknek, akik a gyermekük egészségét óvva számokhoz szeretnék kötni a gyógyszeres (paracetamol-, ibuprofén- vagy aminofenazon-, metamizol-hatóanyagú gyógyszerekkel) lázcsillapítás indokoltságát és szükségességét, a következő javasolható: lázcsillapításra akkor van szükség, ha a végbélben mért hőmérséklet meghaladja a 38,5 °C-ot vagy a hónaljban mért hőmérséklet magasabb, mint 38 °C.
Vigyázat a többféle lázcsillapítóval!
A gyógyszeres lázcsillapítás kapcsán lényeges tudni, hogy a különféle hatóanyagú szerek (paracetamol, ibuprofén, aminofenazon vagy metamizol) egyidejű alkalmazása nem javasolt.
Egyszerre csak egy bizonyos hatóanyagú szert szabad alkalmazni, és azt is a betegtájékoztatóban leírtaknak megfelelő adagolásban.
A különböző hatóanyagú gyógyszerek váltott alkalmazása rutinszerűen nem javasolt. Nem szabad azt tenni, hogy egy adag ibuprofén adását néhány óra múlva egy adag paracetamol követi, majd bizonyos idő elteltével újból ibuprofén következik, esetleg egy aminofenazon-kúppal kombinációban. Ennek a helytelen gyakorlatnak a követésével a lázcsökkentés nem lesz eredményesebb, ugyanakkor az esetleges mellékhatások kifejezettebbekké válhatnak.
A lázgörcs
- Bár a lázgörcs rendkívül ijesztő lehet, és sokan tartanak a bekövetkezésétől, tudni kell, hogy a lázgörcs kialakulása nem a láz magasságával, hanem a testhőmérséklet emelkedésének az ütemével függ össze; és a hirtelen felszökő láz esetén lép fel gyakrabban lázgörcs.
- Lázcsillapító adásával sajnos nem előzhető meg a lázgörcs, azaz pusztán a lázgörcstől tartva nem kell már hőemelkedés esetén lázcsillapítót adni a gyermeknek.
- A lázcsillapító gyógyszer nem megelőzésre szolgál! A védőoltást követően nem szabad azonnal lázcsillapítót adni!
Megelőzni nem kell!
Kedves-mesés magyarázat a kicsiknek a lázas betegségekről, hogy meg ne ijedjenek. Bartos Enikő mesekönyvét megrendelheti a Galenus webáruházban!
A védőoltásokat követően nemritkán hőemelkedés, láz alakul ki, ami megfigyelésre és csillapításra szorul. Viszonylag gyakori a láz a csecsemőkori DTPa + IPV + Hib-oltásokat követően, valamint a Pneumococcus okozta fertőzésektől védő vakcina beadása után. Ezeknél már a beadást követően néhány órával vagy egy nappal később kialakulhat a láz. Az MMR-oltás mellékhatásaként a beadás után jellemzően egy héttel léphet fel hőemelkedés, láz.
Attól félve, hogy belázasodhat a gyermek, sok anyuka már az orvosi rendelőből hazaérve be is ad a gyermekének egy lázcsillapító kúpot – helytelenül cselekedve. A lázcsillapító gyógyszerek ugyanis nem megelőzésre szolgálnak! Tény azonban, hogy a már kialakult oltási betegség lázzal is járó tüneteinek enyhítésére eredményesen használhatók a komplex hatással (a lázcsillapító mellett fájdalomcsillapító, esetleg gyulladáscsökkentő hatással is) rendelkező lázcsillapító szerek (pl. ibuprofén-hatóanyagúak). Tehát, ha a védőoltást követően láz alakul ki, azt lehet csillapítani, de megelőzési céllal felesleges lázcsillapítót adni!
A csuklóra tett borogatás nem sokat ér, ha magas a láz.
Ne a csuklóra!
Ha a hónaljban 39 °C-ot vagy többet mutat a lázmérő, a gyógyszerek mellett fizikális lázcsillapítást, azaz hűtőfürdőt vagy langyos vizes borogatást lehet alkalmazni.
A hűtőfürdő során a kisgyereket 37-38 °C-os fürdővízbe kell ültetni, majd a gyerek lábánál a fürdővízhez fokozatosan hideg vizet kell csorgatni, egészen addig, míg a víz hőmérséklete kb. 31-32 °C-ra csökken – ekkor ki kell venni a vízből a gyereket. El kell kerülni azt, hogy a víz hőmérséklete túlságosan lehűljön, és az a gyermeknek kellemetlen legyen.
A borogatásos módszer kivitelezése a következőképpen történik: a gyermeket nyaktól térdig langyos vízzel benedvesített törölközőbe kell tekerni, és a bugyolálást eleinte 10 percenként, később ritkábban cserélni. Ez sok kis beteg számára rossz élményt jelenthet. Ma már a módszer „durvasága” miatt néhányan támadják is az egésztest-borogatás alkalmazását; ha azonban a gyermek nem tiltakozik ellene, ez a módszer hasznos kiegészítője lehet a gyógyszeres lázcsillapításnak magas láz esetén.
Noha kíméletesnek és a gyermekek által is elfogadottnak és kellemesnek tűnik a test bizonyos részein, pl. homlokon, csuklókon alkalmazott langyos vagy hideg vizes borogatás – és emiatt alkalmazható is –, ez önmagában lázcsillapító hatással nem rendelkezik. Ne ringassuk magunkat tévhitekben! A homlok vagy a csuklók vizes borgatása/bugyolálása kevés ahhoz, hogy levigye a lázat.
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész
forrás: Bébik.hu
