Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lázcsillapítás gyerekeknek

Érdekességek2021. augusztus 17.

Kell-e egyáltalán a lázat csillapítani? Ez mostanában olyan kérdéssé vált, amelyet sokan vitatnak az orvosok közül is…A lázcsillapítást ellenzők azzal érvelnek, hogy a láz nem betegség, hanem a szervezet reakciója a betegség legyőzése érdekében, ezért ezt nem kéne mesterségesen megakadályozni.

Fotó: 123rf.comA szakemberek többsége ennél árnyaltabban látja a kérdést. Elismerik, hogy a lázas állapot felfokozott alapanyagcseréje bizonyos fokig valóban serkenti a védekezőképességet a vírusok és baktériumok ellen, ám ennek komoly ára van. A lázzal együtt járó erőteljesebb, gyorsabb szívmunka ugyanis megtereli a vérkeringést, ami — különösen idősek, bizonyos krónikus alapbetegségben szenvedők esetében — veszélyes lehet.

Mi akkor a teendő, ha megjelent a láz?

Abban mindenki egyetért, hogy a magas, 39 C fok feletti lázat mindenképp csillapítani kell, még az egyébként egészséges embereknél is. A magas láz elesettséggel, gyengeséggel, fejfájással jár, a már említett keringésre gyakorolt káros hatásáról nem is beszélve. Ám arra nem kell törekedni, hogy a normális szintig teljesen levigyük a hőmérsékletet. Elég, ha 38- 38,8 körüli szinten tartjuk.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a hőemelkedést, vagyis a 37-38 C fok közötti hőt nem kell csillapítani, kivéve, ha rossz közérzettel, fejfájással jár együtt.
A 38 és 39 fok közötti alacsony-közepes láz csillapítása meggondolás kérdése. Ha emellett a gyerek (vagy felnőtt) nem érzi nagyon rosszul magát, nincs valamilyen krónikus betegsége, nem hajlamos lázgörcsre, nem kell feltétlenül, mondhatni „rutinszerűen” csillapítani. Persze, gyakran meg kell újra mérni, nem megy-e feljebb.

Fontos tudnivaló, hogy a lázas betegeknek sok (langyos) folyadékot kell innia. Betakarni nem szabad, mert hő pangás léphet fel, ami fokozza a lázat.

1. A fizikális lázcsillapítás alatt a test lehűtését értjük. Két módon tehetjük: hűtőfürdővel, és prizniccel, azaz állott vizes törzsborogatással. 39 C fokos láz felett mindkét módon, azaz fizikálisan és gyógyszeresen is csökkenteni kell a lázat.

Hűtőfürdő

Engedjünk a fürdőkádba kifejezetten meleg, kb. 37 °C hőmérsékletű vizet. Ültessük bele a gyereket, illetve, ha még ülni nem tudó csecsemőről van szó, alkarunkkal támasszuk a testét alá. A lábánál eresszünk be a hideg vizet, állandó kevergetés mellett. Legyünk kíméletesek: ne hűtsük le túl gyorsan a kádvizet, és ne legyen nagyon hideg, 22 °C alá semmiképp se menjünk. A hűtőfürdő kb. öt percig tartson, és ha kell ismételjük meg többször is.

Gyengédebb lelkű szülők megtehetik, hogy csak langyosra, 25-26 fokra hűtik le a vizet, viszont hosszabban hagyják bent a kicsit. (Esetleg maguk is beülnek a kádba, és eljátszanak a csemetével.) Egy biztos: magára hagyni egy pillanatra sem szabad, még a nagyobbacska gyereket sem.

Mikor a beteg gyerek lázát csillapítjuk, sose törekedjünk arra, hogy az teljesen lemenjen, hiszen a nagy hőmérséklet ugrás is megviseli a szervezetet. Emlékezzünk rá: egy kis láz amúgy is segít a gyógyulásban. Ha például a 39,5 C fokos láz lemegy 38,5 C fokra, elégedettek lehetünk. (És kivehetjük végre szegény gyereket a kádból.).

Priznic  – állott vizes borogatás

Ezt a lázcsillapítási formát feltalálójáról, egy 18. századi német természet-tudósról nevezték el. A következőképen kell elvégezni: egy lavórba engedjünk langyos vizet, tegyünk bele egy törölközőt, jól nedvesítsük át, csavarjuk ki, majd a gyermek törzsét hónaljtól combközépig tekerjük be vele. Erre egy vékony száraz ruhát tegyünk. Ha a nedves törölköző átvette a test hőmérsékletét (kb. 10 perc múlva), cseréljük ki egy másik langyos vízbe mártott törölközővel. Ezt mindaddig folytassuk, míg a gyermek láza le nem megy.

A borogatással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre száll egy tévhit: nevezetesen, hogy azzal is le tudjuk vinni a gyerek lázát, hogy ha csak a csuklóra, és bokára teszünk vizes ruhát. Bár nagyon csinosak a kicsik a színes masnikkal a kezükön-lábukon, sajnos ez a módszer nem használ: a csukló, és a boka felszíne ugyanis túl kicsi ahhoz, hogy hűtés hatásos legyen. Bármilyen kegyetlennek tűnik is: a gyermek egész törzsét be kell ahhoz tekerni, hogy a láza lemenjen.


Gyógyszeres lázcsillapítás

A gyerekek lázcsillapítására háromféle gyógyszer vált be: a paracetamol, az ibuprofen és a noraminophenason. Ki kell tapasztalnunk, hogy a mi gyerekünknek melyik viszi le a lázát könnyebben, hisz minden szervezet egyéni, így az is egyedi, hogy hogyan hat a gyógyszer a gyermekünk szervezetére, hat-e rá egyáltalán.
Mint minden gyógyszernél, itt is fontos, hogy megfelelő dózisban adjuk a gyereknek. Gyermekorvosként gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy azért nem sikerül a szülőnek levinni a gyerek lázát, mert nem kapott elég lázcsillapítót. Mindig olvassuk el a gyógyszer-tájékoztatót, és a gyerek testsúlya szerinti adagoljuk a lázcsillapítókat.

A különféle tartalmú lázcsillapító gyógyszereket kombinálni lehet. Ez azért fontos, mert az egyszeri gyógyszeradagot ugyan szükség esetén naponta négyszer is adhatjuk, de négy órának minimum el kell telnie két adag között. Ha a gyógyszer, és a hűtés dacára a láz makacsul magas marad, megtehetjük, hogy csak két-három órát várunk, és beadjuk a másik fajta gyógyszert is. ( Például az ibuprofent a paracetamol mellé.) Arra azonban nagyon kell vigyáznunk, hogy a megengedett napi adagot egyik gyógyszerfajtánál se lépjük túl. Figyelem! Ugyanaz a gyógyszer sokféle fantázia-néven kapható! Mindig el kell olvasni a dobozon az összetételt!

A lázgörcs

Az egy-két éves gyerekek 2-3 százalékánál lép fel ez a nagyon ijesztő, de szerencsére nem veszélyes rosszullét. Ezeknek a kicsiknek az idegrendszere érzékenyebben reagál a lázra: testhőmérsékletük növekedése epilepszia szerű tünetet – lázgörcsöt – válthat ki. A láz felmenő szakaszában, gyakran viszonylag alacsony láznál jelentkezik a roham. A kicsi szemei fennakadnak, keze-lába kifeszül, majd ütemesen, görcsösen rángatózni kezd. Az eszméletvesztéses roham pár percig tart, ez után a gyerek elernyed, egy-két órán át bágyadt, és aluszékony lesz.

A kiváltó ok az esetek zömében egyszerű vírusfertőzés. Az első roham természetesen nagy riadalmat kelt a szülőkben, orvost, mentőt hívnak, vagy berohannak a legközelebbi kórházba. Mire az orvos elé kerülnek, a lázgörcs többnyire már lezajlott, a gyerek lázcsillapítón kívül más gyógyszert nem szokott kapni. Természetesen alaposan ki kell vizsgálni a kicsit, hisz – ha ritkán is – de lehet a háttérben komoly betegség is, például idegrendszeri gyulladás, daganat, anyagcsere-zavar, de valódi epilepszia is kezdődhet lázgörccsel., Különösen a 10 percnél tovább tartó, vagy más tünetekkel is kombinálódó rosszullét esetében indokolt az odafigyelés. A lázgörcs ismétlődhet, ám két-három éves korukra a gyerekek zöme kinövi.

A megelőzés nem egyszerű. Egy biztos: mivel a rosszullét kiváltó oka a láz, ezt kéne megelőzni. Ez persze nem egyszerű feladat.Minden esetre, ha a gyerekünknek volt már egyszer lázgörcse, ha bármikor melegnek érezzük őt, mérjük meg a hőmérsékletét, és már a legkisebb hőemelkedést igyekezzük levinni. Arra is ügyeljünk, hogy a lázcsillapítás kíméletes legyen, ( a borogatás, a hűtőfürdő ne legyen nagyon hideg), mert a hirtelen testhőmérséklet csökkenés is görcsöt idézhet elő az arra hajlamos kisgyereknél.
Amint láthattuk, még az olyan mindennapi jelenség, mint a láz, sem egyszerű kérdés. Egy biztos: nem várhatunk az orvosra, nekünk szülőknek kell a gyerek lázát csillapítani. Tanuljuk meg pontosan, hogyan kell csinálni.

Dr. Vészi Zsuzsanna
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.