Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Láthatatlan tömeggyilkos a légkondicionálóban

Érdekességek2017. augusztus 13.

1976-ban – látszólag érthetetlen körülmények között – 260 ember, köztük 221 legionárius kapott végzetes tüdőgyulladást Philadelphiában egy ünnepi nagygyűlésen. Hogy mi okozta halálukat? McDade és Shepard doktorok eredtek útjába a különleges halálesetnek, s a rákövetkező évben sikerült megtalálniuk a kórokozó baktériumot, amit az áldozatokra utalva Legionella pneumophila-nak neveztek el. 
Hosszas epidemiológiai vizsgálataik során kiderítették, hogy a kórokozó észrevehetetlenül és kikerülhetetlenül támadt az ünnepelő veteránokra: a szálloda légkondicionálójának párásítója permetezte a levegőbe. Mindez azonban nem egy jól megtervezett vegyi támadás, hanem a szálloda légkondicionáló berendezésének nem megfelelő tisztításából és fertőtlenítéséből adódó, egyébként elkerülhető baleset volt.

Az épületek és a gépkocsik légkondicionáló berendezése jó szolgálatot tesz a nyári kánikulában, azonban egészségünkre ártalmas is lehet, ha azokat helytelenül használjuk, és nem fordítunk kellő figyelmet rendszeres tisztításukra.

Mint a történeti bevezetésből is kiderül, a légkondicionáló berendezésekből egészségre ártalmas kórokozók kerülhetnek a légtérbe. Az utóbbi évtized megfigyelései azonban azt bizonyítják, hogy a légkondicionáló berendezésekkel nemcsak kórokozók, hanem különféle vegyi anyagok is bekerülhetnek a lakás/iroda légterébe és a zárt térben keringve légúti irritációt, megbetegedést okozhatnak.

Ezt okozza a légkondi, ha rosszul használjuk

A már említett Legionella pneumophila az egyik olyan kórokozó, mely a légkondicionáló berendezésekben elszaporodhat. A baktériumnak két különböző típusa is ismert, amelyek közül az egyik súlyos tüdőgyulladást, a másik influenzaszerű tüneteket okoz. Szintén légkondicionáló berendezésben telepedhetnek meg és terjedhetnek az Aspergillus gombák különböző fajtái, melyek belégzése főként legyengült immunrendszerű egyéneknél vezetnek súlyos gombás tüdőbetegségek kialakulásához, de a gomba spóráinak belégzése allergiás kórképek (asztma, allergiás nátha, kötőhártya gyulladás) kialakulását is előidézhetik.


“Beteg épület” tünetek

A WHO több mint két évtizede tekinti betegségnek a „beteg épület tünetegyüttest“ (Sick Building Syndrome – SBS), melynek okozója a nem megfelelő beltéri levegőminőség. Az SBS tünetei igen változatosak lehetnek: fejfájás, kötőhártyagyulladás, illetve a légutak nyálkahártyájának irritációja, száraz köhögés, szédülés, hányinger, valamint általános gyengeség és levertség. Mindezek a tünetek persze más betegségeknél is felléphetnek, ezért a „beteg épület szindróma” diagnózisa csak kizárásos alapon állítható fel. Az SBS kialakulásában az épületekben helytelenül tárolt különféle vegyi és illékony szerves anyagok is szerepet játszhatnak, amelyek feldúsulva a belső légterekben, keringve a légkondícionáló berendezésekben, majd belélegezve, egészségkárosító hatásúak lehetnek. Hasonló hatást fejthetnek ki a különféle biológiai ágensek: a baktériumok, vírusok, penészgombák vagy növényi pollenek is. Ezek tipikusan vizet tartalmazó eszközökben: párologtatókban, légkondicionálókban telepednek meg, de akár nedves falon is tanyázhatnak. Különféle rovarok, például csótányok vagy poloskák ürüléke, váladéka szintén fontos tényező lehet a szindróma kialakulásában.

A klímaberendezések tisztításának és fertőtlenítésének elmaradása miatt atkák, penészgombák spóráinak milliói, por, és még számos allergén anyag kerülhet a helyiség levegőjébe, így a nem megfelelően karbantartott, használt és rendszeresen nem tisztított légkondicionáló berendezések szerepet játszhatnak a különféle kórokozók terjedésében, az SBS kialakulásában.

Hogyan előzhetők meg a légkondicionáló berendezések által terjesztett betegségek?

Az ajánlások szerint legalább évente egyszer javasolt a légkondicionálók fertőtlenítését elvégeztetni. Természetesen ez a légkondícionálók használatának módjától és a körülményektől is függ, hiszen olyan környezetben, ahol a légszennyező anyagok mennyisége vagy akár a páratartalom magasabb (például konyhában), gyakrabban szükséges a szakszerű és alapos tisztítás.

A tisztítás során a mikroorganizmusokat és az egyéb szennyeződéseket a szakemberek gyakorlatilag maradéktalanul eltávolítják. Fertőtlenítéskor olyan vegyületeket, módszereket (pl. ultrahang) használnak, amelyek sem a tisztítás művelete során, sem pedig a későbbi használatban nem károsak az emberi szervezetre, ugyanakkor mind a penészgombák, mind a baktériumok ellen hatásosak, az egyszerű szennyeződések (pl. por) eltávolítása mellett.

Záptojás szag a kocsiban

Az épületek légkondicionáló készülékeihez hasonlóan az autóklímát is rendszeresen kell tisztítani és fertőtleníteni. Az autó klíma elpárologtató részében gomba spórák szaporodnak el, pollenszemcsék rakódhatnak le. A meleg és nedves körülmények optimálisak a gombák elszaporodásához. Onnan lehet észrevenni, hogy probléma van az autó klímájával, hogy a berendezés használatakor az autóban záptojásszerű szag jelenik meg. A beáramló levegő a betegséget okozó anyagokat leválasztja az autóklíma berendezésről, az utastérbe juttatja, és ott keringeti.

Tisztítsd, cseréld rendszeresen

Összefoglalva, tavasszal feltétlenül javasolt a lakás, iroda valamint az autóklíma átvizsgálása, fertőtlenítő tisztítása annak érdekében, hogy a kórokozók, a pollenek és egyéb károsító anyagok okozta légúti betegségek kialakulását megelőzzük. A megelőző tisztítás elmaradása a felnőtt ember szervezetére egyértelműen káros, de fokozott kockázatot jelent az egészséges gyermekek számára is, nem beszélve a visszatérő légúti betegségekben szenvedő gyermekekről, akiknél a légúti fertőzések, allergia, asztma kialakulásának az esélye eleve nagyobb, mint egészséges kortársaiknál.

Dr. Bánfi Andrea Ph.D.
Svábhegyi Országos Allergológiai Immunológiai és Pulmonológiai Eü szolg. Közhasznú, Non-Profit Kft. Budapest.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.