Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Láthatatlan tömeggyilkos a légkondicionálóban

Érdekességek2017. augusztus 13.

1976-ban – látszólag érthetetlen körülmények között – 260 ember, köztük 221 legionárius kapott végzetes tüdőgyulladást Philadelphiában egy ünnepi nagygyűlésen. Hogy mi okozta halálukat? McDade és Shepard doktorok eredtek útjába a különleges halálesetnek, s a rákövetkező évben sikerült megtalálniuk a kórokozó baktériumot, amit az áldozatokra utalva Legionella pneumophila-nak neveztek el. 
Hosszas epidemiológiai vizsgálataik során kiderítették, hogy a kórokozó észrevehetetlenül és kikerülhetetlenül támadt az ünnepelő veteránokra: a szálloda légkondicionálójának párásítója permetezte a levegőbe. Mindez azonban nem egy jól megtervezett vegyi támadás, hanem a szálloda légkondicionáló berendezésének nem megfelelő tisztításából és fertőtlenítéséből adódó, egyébként elkerülhető baleset volt.

Az épületek és a gépkocsik légkondicionáló berendezése jó szolgálatot tesz a nyári kánikulában, azonban egészségünkre ártalmas is lehet, ha azokat helytelenül használjuk, és nem fordítunk kellő figyelmet rendszeres tisztításukra.

Mint a történeti bevezetésből is kiderül, a légkondicionáló berendezésekből egészségre ártalmas kórokozók kerülhetnek a légtérbe. Az utóbbi évtized megfigyelései azonban azt bizonyítják, hogy a légkondicionáló berendezésekkel nemcsak kórokozók, hanem különféle vegyi anyagok is bekerülhetnek a lakás/iroda légterébe és a zárt térben keringve légúti irritációt, megbetegedést okozhatnak.

Ezt okozza a légkondi, ha rosszul használjuk

A már említett Legionella pneumophila az egyik olyan kórokozó, mely a légkondicionáló berendezésekben elszaporodhat. A baktériumnak két különböző típusa is ismert, amelyek közül az egyik súlyos tüdőgyulladást, a másik influenzaszerű tüneteket okoz. Szintén légkondicionáló berendezésben telepedhetnek meg és terjedhetnek az Aspergillus gombák különböző fajtái, melyek belégzése főként legyengült immunrendszerű egyéneknél vezetnek súlyos gombás tüdőbetegségek kialakulásához, de a gomba spóráinak belégzése allergiás kórképek (asztma, allergiás nátha, kötőhártya gyulladás) kialakulását is előidézhetik.


“Beteg épület” tünetek

A WHO több mint két évtizede tekinti betegségnek a „beteg épület tünetegyüttest“ (Sick Building Syndrome – SBS), melynek okozója a nem megfelelő beltéri levegőminőség. Az SBS tünetei igen változatosak lehetnek: fejfájás, kötőhártyagyulladás, illetve a légutak nyálkahártyájának irritációja, száraz köhögés, szédülés, hányinger, valamint általános gyengeség és levertség. Mindezek a tünetek persze más betegségeknél is felléphetnek, ezért a „beteg épület szindróma” diagnózisa csak kizárásos alapon állítható fel. Az SBS kialakulásában az épületekben helytelenül tárolt különféle vegyi és illékony szerves anyagok is szerepet játszhatnak, amelyek feldúsulva a belső légterekben, keringve a légkondícionáló berendezésekben, majd belélegezve, egészségkárosító hatásúak lehetnek. Hasonló hatást fejthetnek ki a különféle biológiai ágensek: a baktériumok, vírusok, penészgombák vagy növényi pollenek is. Ezek tipikusan vizet tartalmazó eszközökben: párologtatókban, légkondicionálókban telepednek meg, de akár nedves falon is tanyázhatnak. Különféle rovarok, például csótányok vagy poloskák ürüléke, váladéka szintén fontos tényező lehet a szindróma kialakulásában.

A klímaberendezések tisztításának és fertőtlenítésének elmaradása miatt atkák, penészgombák spóráinak milliói, por, és még számos allergén anyag kerülhet a helyiség levegőjébe, így a nem megfelelően karbantartott, használt és rendszeresen nem tisztított légkondicionáló berendezések szerepet játszhatnak a különféle kórokozók terjedésében, az SBS kialakulásában.

Hogyan előzhetők meg a légkondicionáló berendezések által terjesztett betegségek?

Az ajánlások szerint legalább évente egyszer javasolt a légkondicionálók fertőtlenítését elvégeztetni. Természetesen ez a légkondícionálók használatának módjától és a körülményektől is függ, hiszen olyan környezetben, ahol a légszennyező anyagok mennyisége vagy akár a páratartalom magasabb (például konyhában), gyakrabban szükséges a szakszerű és alapos tisztítás.

A tisztítás során a mikroorganizmusokat és az egyéb szennyeződéseket a szakemberek gyakorlatilag maradéktalanul eltávolítják. Fertőtlenítéskor olyan vegyületeket, módszereket (pl. ultrahang) használnak, amelyek sem a tisztítás művelete során, sem pedig a későbbi használatban nem károsak az emberi szervezetre, ugyanakkor mind a penészgombák, mind a baktériumok ellen hatásosak, az egyszerű szennyeződések (pl. por) eltávolítása mellett.

Záptojás szag a kocsiban

Az épületek légkondicionáló készülékeihez hasonlóan az autóklímát is rendszeresen kell tisztítani és fertőtleníteni. Az autó klíma elpárologtató részében gomba spórák szaporodnak el, pollenszemcsék rakódhatnak le. A meleg és nedves körülmények optimálisak a gombák elszaporodásához. Onnan lehet észrevenni, hogy probléma van az autó klímájával, hogy a berendezés használatakor az autóban záptojásszerű szag jelenik meg. A beáramló levegő a betegséget okozó anyagokat leválasztja az autóklíma berendezésről, az utastérbe juttatja, és ott keringeti.

Tisztítsd, cseréld rendszeresen

Összefoglalva, tavasszal feltétlenül javasolt a lakás, iroda valamint az autóklíma átvizsgálása, fertőtlenítő tisztítása annak érdekében, hogy a kórokozók, a pollenek és egyéb károsító anyagok okozta légúti betegségek kialakulását megelőzzük. A megelőző tisztítás elmaradása a felnőtt ember szervezetére egyértelműen káros, de fokozott kockázatot jelent az egészséges gyermekek számára is, nem beszélve a visszatérő légúti betegségekben szenvedő gyermekekről, akiknél a légúti fertőzések, allergia, asztma kialakulásának az esélye eleve nagyobb, mint egészséges kortársaiknál.

Dr. Bánfi Andrea Ph.D.
Svábhegyi Országos Allergológiai Immunológiai és Pulmonológiai Eü szolg. Közhasznú, Non-Profit Kft. Budapest.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).