Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lassítsunk a ritmuson

Érdekességek2020. április 18.

Mi lenne, ha kicsit változtatnánk életmódunkon? Ezzel hozzájárulunk a napjainkban divatos „lassú élet” irányzat megvalósításához, hogy tudatosan könnyítsünk a nap mint nap ránk nehezedő lelki nyomáson.

A fotó illusztráció: pixabay.comPihentet a csend

Korábban felkelni, egyedül élvezni a reggel nyugalmát és friss levegőjét, vagy akár egy egész napot eltölteni otthon, nyugalomban, telefonálás nélkül – nagymértékben pihentet. Az órákon át tartó csend érdekes élménye a lassításnak, egyfajta visszavonulásnak. Elnémul a naponta körülöttünk kavargó szavak kavalkádja, hogy csak magunkra és gyakran figyelmen kívül hagyott észleléseinkre összpontosítsunk.

Ne legyünk éjjel-nappal elérhetők! 

Elérhetők vagyunk a nap 24 órájában, használjuk a számítógépünket, mobiltelefonunkat még az ágyban, a fürdőben, a toaletten, sőt a strandon is? Sokszor nem is vesszük észre, hogy ez a „hiperkapcsolat” mennyire kimerítő. Ezért szünetet kell tartani e téren is. Apránként, egy keveset reggel, majd délután – később egy alkalmas, teljes napot, illetve hétvégét szánjunk rá. Ekkor száműzzük a netet, ne nézzük az e-mailjeinket, kapcsoljuk ki a mobilunkat. Mi ennek a jelentősége? Kilépni a versenyfutásból, csökkenteni a túlzásba vitt feladat- és kötelezettségvállalások számát, megnyugtatni az elmét…

Szakítsunk több időt magunkra!

Ellazulni egy finom habfürdőben; hosszan szépítkezni; végre bőrápoló maszkot tenni az arcunkra, és idegeskedés nélkül megvárni, míg hat – ugye ritkán szánunk elegendő időt az ilyen, magunkkal való törődést jelentő tevékenységekre? Itt az alkalom rá! Ha kell, akár „zárkózzunk be” a fürdőszobába, és a kellemes, sietség nélküli fürdőzéshez vigyünk be egy csésze finom tehát, miközben hallgassunk lágy zenét. Ahhoz, hogy megszabaduljunk az örökös rohanás okozta stressztől, kényeztessük magunkat rendszeresen, anélkül, hogy néznénk az óránkat…


Fotó: 123rf.comGyalogoljunk 

Egész évben célzatosan közlekedünk, járkálunk – a lehető leggyorsabban igyekszünk eljutni egyik helyről a másikra. Fedezzük fel újra a kényelmes séta, a gyaloglás örömét cél és – amikor csak tehetjük – időkorlát nélkül. Tegyünk hosszú sétákat hangulatunk szerint addig fel nem tárt útvonalakon: járjunk nyitott szemmel és füllel. Csodálatos érzés felfedezni lakóhelyünk váratlan szépségeit, amelyek mellett eddig csak elhaladtunk…

Kézimunkázzunk

Horgolás, kötés, hímzés, varrás… ajánlott velejárói lehetnek a „lassú életnek”. Az ilyenfajta tevékenység egyszerre kreatív és ismétlődő jellegű, így nyugtató és stresszoldó hatású. Ugyanakkor figyelmet igényel, ami mozgatja az elmét, de nem enged töprengeni, sötét gondolatokban elmélyedni. Eközben, ha haladni akarunk, kénytelenek vagyunk lehalkítani a telefonunkat, megpihenni és örömöt lelni a munkánkban.

Főzzünk kedvünk szerint

Elkészíteni egy új receptet, befőzni a friss gyümölcsöt, sütni saját kenyeret… figyelmet, nyugalmat, türelmet igényel. És ha elhatározzuk, hogy a főzés többé már nem a mindennapi, kötelező „robot”, lélek nélküli munka, ne siessünk vele, hanem tekintsük a kreativitás idejének, és értékeljük is elkészített „művünket”!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.