Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lassítson élete ritmusán!

Érdekességek2023. október 06.

Fotó: 123rf.com

Egész évben csak idegeskedés, rohanás… És mi lenne, ha csökkentenénk a tempót, lassítanánk életritmusunkon? Több szabadidőt engedélyeznénk magunknak, élveznénk a még tartó szép időt, fellélegeznénk… Ha változtatunk életmódunkon, hozzájárulunk a napjainkban divatos „lassú élet” irányzat megvalósításához, hogy tudatosan könnyítsünk a nap, mint nap ránk nehezedő lelki nyomáson.

Sétálni a szabadban, cél nélkül benézni a belvárosba, zenét hallgatni, olvasgatni otthon – azaz időt szakítani a ’”semmittevésre”, gyakran azonosítják a lustasággal. Pedig nagyon is szükség van egy kis „lustálkodásra”, hiszen az idő rohan, és mi többnyire nem élvezzük a perceket. A legtöbben túl sokat vállalunk, túlhajszoltak vagyunk, és szinte bűntudatunk van, ha kevesebbet teszünk le az asztalra. Pedig a pszichológusok emlékeztetnek: lassítani és megállni a rohanásban művészet, melynek révén kikerülhetünk életünk fárasztó spiráljából. A szükséges szünetet jelenti ahhoz, hogy jobban éljünk, kiutat találjunk mindennapjaink elkeserítő „robotjából”, másképp lássuk a világot, és nyugalomra leljünk. Megfontolandó javaslatokat adunk hozzá.

Szakítsunk több időt magunkra

Ellazulni egy finom habfürdőben; hosszan szépítkezni; végre bőrápoló maszkot tenni az arcunkra, és idegeskedés nélkül megvárni, míg hat – ugye ritkán szánunk elegendő időt az ilyen, magunkkal való törődést jelentő tevékenységekre? Itt az alkalom rá! Ha kell, akár „zárkózzunk be” a fürdőszobába, és a kellemes, sietség nélküli fürdőzéshez vigyünk be egy csésze finom tehát, miközben hallgassunk lágy zenét.  Ahhoz, hogy megszabaduljunk az örökös rohanás okozta stressztől, kényeztessük magunkat rendszeresen, anélkül, hogy néznénk az óránkat…

Ne legyünk éjjel-nappal elérhetők 

Elérhetők vagyunk a nap 24 órájában, használjuk a számítógépünket, mobiltelefonunkat még az ágyban, a fürdőben, a toaletten, sőt a strandon is? Sokszor nem is vesszük észre, hogy ez a „hiperkapcsolat” mennyire kimerítő. Ezért szünetet kell tartani e téren is. Apránkén, egy keveset reggel, majd délután – később egy alkalmas, teljes napot, illetve hétvégét szánjunk rá.  Ekkor száműzzük a netet, ne nézzük az e-mailjeinket, kapcsoljuk ki a mobilunkat. Mi ennek a jelentősége? Kilépni a versenyfutásból, csökkenteni a túlzásba vitt feladat – és kötelezettségvállalások számát, megnyugtatni az elmét…


Fotó: 123rf.com

Lassítsunk

Munkába járni, aztán bevásárolni, főzni, takarítani, a gyerekkel foglalkozni,  felkészülni hétvégi programokra stb. Mindent gyorsan akarunk csinálni, mintha versenyt futnánk az idővel. A sietség őrli az idegeinket, és fizikailag is ártalmas. A megoldás: lassítsunk a munkatempón, vállaljunk kevesebbet, és a fennmaradó időben tartózkodjunk többet a szabad levegőn, foglalkozzunk nekünk tetsző tevékenységekkel. Lehet, hogy meglepő, de kellemes és hasznos tanács! Az is segít, ha nem törekszünk arra, hogy egyszerre belekezdjünk többféle munkába (akár otthon, akár a munkahelyen), és ha rendszerint nem sikerül a végére érnünk, frusztráltak leszünk.

Halasszuk, amit lehet

Valóban, jó lenne időt szánni egy kis megállásra, pihenésre…. de ott a sok „sürgős” tennivaló! Egy amerikai kutató-pszichológus a közelmúltan megjelent tanulmányában figyelmeztet annak rejtett veszélyeire, amikor hajlamosak vagyunk mindent azonnal elvégezni. A gyorsan, sietve elvégzett feladatok ugyanis a megkönnyebbülés érzését hozzák magukkal – pedig a legtöbbször tévedünk, az igazi fellélegzés nem itt keresendő.  Inkább osszuk be jobban az időnket a rohanás helyett, késleltessük mindazt, ami mégsem olyan sürgős intéznivaló, és fedezzük fel a halasztásból eredő szabad idő örömét. A lényeg az, hogy mindenekelőtt tanuljunk meg rangsorolni, és ne keverjük össze a halaszthatót az azonnalival… Idegeskedni pedig nem szabad amiatt, hogy nem teljesítünk eleget, hanem ellenkezőleg, a cél a megnyugvás..

Fotó: 123rf.com

Lazítsunk a szabadidős ütemterven

A hétvégék és a vakáció gyakran ugyanúgy elárasztanak minket teendővel, mint a hétköznapok. Mintha félnénk az ürességtől vagy az unalomtól, és bizonyítani akarnánk, hogy mindenkor aktívak – vagy hiperaktívak – vagyunk, nem „vesztegetjük” az időnket.  Tegyünk ellene! Így pl. utazáskor, üdüléskor álljunk le a zsúfolt napok szervezésével, és csökkentsük programjainkat. Hétvégén vagy otthon töltött szabadság alatt az elképzelés az legyen, hogy egész napokból profitáljunk. Ekkor ne iktassunk be semmilyen programot, és felejtsük el a sietséggel járó kötelezettségeinket. 

Kézimunkázzunk

Horgolás, kötés, hímzés, varrás… ajánlott velejárói lehetnek a „lassú életnek”. Az ilyen fajta tevékenység egyszerre kreatív, ismétlődő jellegű, így nyugtató és stresszoldó hatású. Ugyanakkor figyelmet igényel, ami mozgatja az elmét, de nem enged töprengeni, sötét gondolatokban elmélyedni. Eközben, ha haladni akarunk, kénytelenek vagyunk lehalkítani a telefonunkat, megpihenni, és örömöt lelni munkánkban.

Gyalogoljunk 

Egész évben célzatosan közlekedünk, járkálunk – a lehető leggyorsabban igyekszünk eljutni egyik helyről a másikra. Fedezzük fel újra a kényelmes séta, gyaloglás örömét cél és – amikor csak tehetjük – időkorlát nélkül.  Tegyünk hosszú sétákat hangulatunk szerint, addig fel nem tárt útvonalakon: járjunk nyitott szemmel és füllel. Csodálatos érzés felfedezni lakóhelyünk váratlan szépségeit, amelyek mellett eddig csak elhaladtunk…

Fotó: pixabay.com

Pihentet a csend

Korábban felkelni, egyedül élvezni a reggel nyugalmát és friss levegőjét, vagy akár egy egész napot eltölteni otthon, nyugalomban, telefonálás nélkül – nagymértékben pihentet. Az órákon át tartó csend érdekes élménye a lassításnak, egyfajta visszavonulásnak. Elnémul a naponta körülöttünk kavargó szavak kavalkádja, hogy csak magunkra és gyakran figyelmen kívül hagyott észleléseinkre összpontosítsunk.

Főzzünk kedvünk szerint

Elkészíteni egy új receptet, befőzni friss gyümölcsöt, sütni saját kenyeret… figyelmet,  nyugalmat, türelmet igényel. És ha elhatározzuk, hogy a főzés többé már nem a mindennapi, kötelező „robot”, lélek nélküli munka, ne siessünk vele, hanem tekintsük a kreativitás idejének, és értékeljük is elkészített „művünket”!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.