Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lásd színesebben a januárt!

Érdekességek2023. január 14.

Télen kevesebb a napsütés, ami megemeli az endorfint a vérben, ami elősegíti az örömszint növekedését. Ilyenkor szürkébbnek látunk mindent. Persze nem csak télen kerülhetünk tompa hangulatba. Erre az esetre jól tud jönni egy kis segítség az örömszint emeléséhez.  

Az északi népeknél a kevés napfény miatt bizonyítottan sokkal jellemzőbb az alkoholizmus és a depresszió. Ha a hangulatunk szürkébe fordul, jól jöhet a szolárium, vagy a szauna. Erre az esetre szoktuk alkalmazni a kineziológia eszköztárából az elemlámpát, mellyel a 3. szemünket világítjuk meg. A két szemöldökünk között elhelyezkedő 3. szemünk mögött található agyunkban a hipofízis, mely a világban lévő fény érzékeléséért, a szorongás elűzéséért és az örömszint fenntartásáért is felelős többek között.

Már nem zavar…
Az alábbi mondatok egy kedves kliensem szájából hangzottak el. Hol vagyok én, hogy ne látom a szeretetet az életben? Honnan nézem a világot, hogy nem látom? Honnan nézem, hogy olyan fátyolos, mintha az egészet egy felhőn át nézném. S tompa kábulattal kérdezem. Vajon mi végre ez az egész? Már megszoktam a világ hidegségét, apatikus közönyét. Régóta nem látom, és mindig próbálkozom kimászni ebből a szürke veremből. Egy idő után már nem fáj, nincs bennem égető érzés, hogy kijöjjek ebből, hogy az élet színeit lássam. Már nem is érdekel.

Az életfeladat-terapeuta válaszol
Először is el kell fogadni a tényt, hogy most éppen nem látom, hogy vannak színek, mert a szürke fátyol erősebb, elhomályosítja a színeket. Fel kell tenni a kérdést, talán valamit nem veszek észre? Kell, hogy legyen valami. Valami több. Először is, ez az apatikus állapot sem más, mint egy szorongás vagy düh érzés. A vonatunk innen bármikor mehet tovább. Ezt fontos tudatosítani. De mitől lesz minden olyan szürke? Mitől nem látjuk a színeket?

A kineziológus válaszol
A szürke egy szín. Hagyományosan kapcsolódik az unalomhoz, az apátiához. Amihez nem szoktuk magától értetődően kapcsolni, az a reménytelenség és az elfojtott düh érzése a tehetetlenség miatt. Ha felmerül valakiben a depresszív hangulat, egy tapasztalt terapeutában azonnal felsejlik, hogy itt bizony jól bebugyolált haragról van szó. Érdemes ilyenkor feltenni magunknak a kérdést, hogy mikor éltünk át nagy csalódást legutóbb az életünkben és miért.


A numerológus válaszol
Attól lesz szürke minden, mert a szívben nincs elegendő energia. Képtelen feldolgozni a szív érzékeny műszere az őt ért fájdalmat, elfáradt a sok érzéstől. Mert mi a csalódás? Tegyük fel a kérdést:

Ilyenkor mélyen belül elindul az önostorozás folyamata. Az önbántások nagyon megnyirbálják a hitet. Minek nyissam ki újra a szívemet? Hisz úgyis rosszul döntök, rossz lóra teszek, tévútra megyek. Vagy én csapok be másokat, vagy engem csapnak be. Ettől fáj az élet. Ettől lesz egyre szürkébb és tompább a színe. Lassan kifakul. Ha a születési dátumodat összeadva találsz a számok között 3-ast, 6-ost vagy 9-est, a depresszív, negatív látásmód fokozottan jellemezhet téged.

Gyógyír a léleknek - bennünk a csoda
S ha megint itt a szürkeség, a hideg, a tél, a fátyol és a köd, vagy a mélabú, ez a válasz és ez a kérdés mindig kéznél van! Az igazság mindig világos, mint a Nap. Egyszerű, tiszta és átlátható.

Kérdés: Mi az életem igazi értelme?
Válasz: Hogy értelmet adj az életnek!

Nagyon tetszik a gondolat. Persze, az már rád van bízva, hogy milyen szemlélettel teszed ezt, hogy neked mi adja az értelmét.

A holnapba nézve
A Nap az éltető forrás, olyan, mint a szívnek a remény. Ha a Nap süt, életet ad a Föld minden sejtjének. Ha a remény él, minden gondolatunk és érzésünk pozitív irányba fordul. Mit jelent neked a remény? Valamit, ami a jövődbe vetett bizalmat erősíti. Jó tanács: mindig tudd, hogy a vonatod bármikor mehet tovább, nem a végállomáson vagy, csak egy állomáson, ahol erőt gyűjtesz, tapasztalsz és mész tovább.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.