Laktulóz kilégzési teszttel igazolható a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)
Érdekességek2025. november 13.
A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat.
– A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció.
A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti
- A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stressz-hatások, étrend és életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre.
Ha diagnosztizálható a kontaminált vékonybél szindróma, az esetek többségében antibiotikumos kezelésre van szükség. Ennek az a célja, hogy a vékonybélbe került, ott ártalmas baktériumokat elpusztítsa. Ez a kezelés általában már jelentősen visszaszorítja, esetleg teljesen meg is szünteti a tüneteket. A nagyon célzott antibiotikumkúra után javasolhatók a megfelelő pre- és probiotikumok, bizonyos táplálék-kiegészítők, illetve egy néhány hónapig tartó diéta, amelynek alapja leginkább a FODMAP étrendre épül. A FODMAP-szegény étrend a bakteriális fermentáció által lebomló rövid láncú szénhidrátok (Fermentable Oligo-, Di-, Monocaccharides And Polyols) fogyasztásának minimalizálása révén bizonyítottan csökkenti a gáz-képződést, fájdalmakat és székelési panaszokat. Szigorú megszorítást jelent, bevezetésekor a tejtermékek, búza, bab, lencse, bizonyos zöldségek és gyümölcsök korlátozása vagy kiiktatása szükséges. Ezért csak korlátozott ideig, legfeljebb egy hónapig tartható, ezt követően az étrend fokozatos bővítése szükséges. A rostbevitel drasztikus csökkentése súlyosbíthatja a székrekedéses panaszokat, ezért bizonyos ételfélék (lenmag, barna rizs, quinoa, diófélék, bogyós gyümölcsök) fogyasztása FODMAP-szegény étrend esetén is javasolt. Ezt az étrendet csak képzett dietetikus szakember irányításával, orvosi javaslatra ajánlott követni!
Pászthory doktornő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kezelési stratégia kialakításához nélkülözhetetlen a páciens testi-lelki-szellemi állapotának feltérképezése, és szinte minden esetben érdemes hatékony stresszkezelő módszereket keresni. Súlyos lelki problémák esetében pszichológus, pszichiáter bevonása is szükséges lehet.
forrás: Patika Magazin
