Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lábszárfekély - Életveszélyes következménye lehet, ha elhanyagolja!

Érdekességek2017. május 13.

Fájdalmas, nehezen gyógyul és nemcsak az életminőségen ront, hanem az egész szervezet számára veszélyt jelent a lábszárfekély, amely továbbterjedéssel megfertőzhet más testrészt is. A betegség, amely összefüggésben van a vénák keringési rendellenességével, körültekintő ellátást igényel.

A lábszárfekély a belboka területén jelenik meg és krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája. A betegek kórelőzményében évek, évtizedek óta fennálló visszértágulat, érszűkület, esetleg többszöri visszérműtét, mélyvénás trombózis és a lábszár alsó harmadában megjelenő, fokozatos terjedést mutató bőrelváltozások szerepelhetnek. Ha az érintett terület fokozottan elszíneződött, majd elfehéredik, a bőr alatti kötőszövet megvastagszik, esetleg gennyedzik, a lábszár megduzzad és fáj, nagy eséllyel lábszárfekélyről beszélhetünk.

Ők a legveszélyeztetettebbek

Elsősorban a középkorú és idős korosztály betegsége, a hazai lakosság 1%-a szenved tőle. Veszélyeztetettek közé soroljuk, akiknek érelmeszesedés miatt gyenge a keringésük, véralvadási zavarokkal küzdenek, a cukorbetegeket, alkoholistákat, veseelégtelenséggel, magas vérnyomással küzdőket és a dohányosokat. A lábszárfekélyek 90%-a vénás keringési elégtelenség miatt alakul ki.


Ha egy seb 6 hét múlva sem gyógyul...

„Ha egy seb hat hét múltán sem gyógyul, fennáll a veszélye, hogy fekély alakult ki. A legfontosabb egy komplex érsebészeti kivizsgálás elvégzése, majd a megtalált érelváltozások katéteres műtéti korrekciójára, illetve a sebek, a sebkörnyék megtisztítására, fertőtlenítésére van szükség. A sebészeti eljárást ki kell egészíteni gyógyszeres, majd kompressziós kezeléssel” – mondta Dr. Szabó Attila Ph.D. érsebész.

Új lehetőség a helyi sebkezelésben a lézer alkalmazása, amellyel a sebtisztítást végzik el: a sugár a sebet felületesen rétegről rétegre megtisztítja, fertőtleníti, a szövetek regenerációját gyorsítja, így a modern kötszerekkel együtt alkalmazva meglepően gyors gyógyulást eredményez. A sebet azonban, orvosi útmutatás mellett, otthon is tisztítani kell, így a higiénia és a kötés rendszeres cserélése kulcskérdés a fekély megfelelő gyógyulásában. A legkisebb sebekkel, kóros bőrelváltozásokkal azonnal forduljon orvoshoz!

Öt tipp, hogy elkerülje a lábszárfekélyt!

  1. Szokjon le a dohányzásról!
  2. Mozogjon rendszeresen, legalább hetente háromszor félórát!Igyon sok folyadékot, lehetőség szerint vizet, fogyasszon sok zöldséget, gyümölcsöt!
  3. Viseljen kényelmes cipőt és a lábszárakat nem szorító ruhaneműt!
  4. Figyeljen oda a vérnyomására és a vérzsír értékére!

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)