Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Laboreredmények értelmezése: mi utalhat gyulladásra?

Érdekességek2022. május 26.

Amikor a szervezetünkben gyulladást érzékelünk az nem csak kellemetlen, de tudatja is velünk: Baj van! Ilyenkor az immunrendszerünk küzd a kórokozók, idegen vagy idegennek vélt anyagok ellen. A gyulladásnak több típusa is létezik.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Krónikus gyulladáskor gyakori, hogy a szervezettől kapott üzeneteket (tüneteket) gyógyszerekkel elnyomjuk, tudomást nem véve magáról a vészjelző gyulladási folyamatról. Miből tudhatjuk mégis, hogy gyulladás van testünkben? Mik azok a fizikai jelek és laborvizsgálati paraméterek, amik biztosan igazolják jelenlétét? A Centro-Medical szakembereinél érdeklődtünk.

Mi a gyulladás maga?

Gyulladásnak azt az összetett, nem specifikus válaszreakciót nevezzük, amit akkor ad szervezetünk, ha szövetkárosodás éri. A gyulladás célja ezen szövetkárosodás terjedésének megállítása, a kiváltó ok(ok) felszámolása, és a szövetkárosodás mielőbbi regenerációja, mindez oly módon, hogy a szervezet egyéb életfunkcióit, működését fenntartja. A gyulladásos folyamatokban az immunrendszer játsza a főszerepet a szervezet egészében szétszórtan jelenlévő kisebb-nagyobb “katonájával” együttműködésben.
 
Ezek pedig:
Ezek közül a legtöbb állapotáról, mennyiségéről, minőségéről laborvizsgálatokon szerezhetünk információt.

A gyulladás tünetei, jelei

4+1 egyértelmű fizikai tünete van az akut gyulladásnak:
Az első 4 tünetet gyakran tapasztalhatjuk két szemünkkel is, amikor akár csak lehorzsoljuk bőrünket. Ilyenkor a sérülés helye piros lesz, megduzzad, fáj, és egészen melegnek érezzük.
 
A láz is (Calor, hőmérséklet emelkedés) gyulladásjelző tünet.
 
Ezeken kívül a laborvizsgálati eredményekből is következtethetünk gyulladás jelenlétére a szervezetünkben.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Ilyen paraméterek:

Ezeket fizikálisan kevésbé érzékeljük, és elsősorban a krónikus gyulladásra hívják fel a figyelmünket. Nézzük, mit jelentenek pontosan ezek a laborvizsgálati paraméterek és milyen értéknél jeleznek gyulladást?

Gyulladásjelzők laborvizsgálatból

CRP
A C-reaktív protein gyulladás idején a májban fokozottan termelődő fehérje, amely segíti az immunrendszer falósejtjeit a behatolókkal szembeni védekezésben. Szintje tehát akkor emelkedett, amikor szükség van rá. Laborvizsgálati eredményeken mindig fel vannak tüntetve az adott labor referenciaértékei is, amik az alkalmazott teszt függvényében, laboronként eltérőek lehetnek.
 
A CRP-szint emelkedése szinte rögtön kimutatható, így a gyulladás majdhogynem az első percek után detektálható a CRP laborvizsgálatából. Ez nagy előnye a többi laborvizsgálati paraméter, mint pl. a süllyedés és fehérvérsejtszámmal szemben, amelyek jóval lasabban reagálnak a gyulladás jelenlétére.
 
Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem csak gyulladás esetén emelkedik meg a laborvizsgálati eredményeken a CRP-szint; ugyanis tumor jelenlétére is utalhat. 

A CRP laborvizsgálatok nagy érzékenységű típusa a hs-CRP érték (high sensitve-CRP). Ennek állandósult emelkedett szintje a szívinfarktus egyik előjele. Ha a laborvizsgálat eredményéből ezt olvassuk ki, érdemes további kardiológiai vizsgálatra bejelentkezni.

Képforrás: Canva Pro adatbázis. 
Süllyedés
Pontosabban vörösvértest-süllyedés. Laborvizsgálatkor a levett vért véralvadásgátlóval kezelik, hogy a vizsgálatokat eredményesen el tudják végezni. Az összegyűjtött vért kis kémcsövekbe, függőlegesen tárolják. A gravitáció pedig teszi a dolgát: a vörös vértestek, összetapadva a plazmafehérjékkel a kémcső aljára süllyednek. Így a levett vért tartalmazó kémcső tartalma 2 elkülöníthető részre osztódik: legfelül a vérsavó, legalul pedig a leülepedett vörösvértestek lesznek.
Az egy órányi állás után mérhető süllyedés mértékének normál szintje függ a nemtől, kortól, de általában 20 mm körüli értéket vesz fel.
A laborvizsgálatok során tapasztalt nagymértékű vörösvértest-süllyedés (40-50 mm) gyulladás, fertőzés, tumor jelenlétére utalhat, de nagymértékű vérszegénységet vagy vesebetegséget is jelezhet. Jó hír: várandósság esetén is megemelkedhet az értéke.
 
Amennyiben a laborvizsgálat alacsony vörösvértest-süllyedést mutat, ekkor sem dőlhetünk hátra! Ez szívproblémákra vagy sarlós vérszegénységre utalhat.
 
Fehérvérsejtszám
A vér, mint folyékony kötőszövet többféle alakos elemet tartalmaz, köztük a fehérvérsejteket. Normál mennyiségüket a vérben az életkor befolyásolja, illetve a referenciatartomány is laboronként eltérhet kis mértékben. Általánosságban azonban itt is elmondható, hogy 4,8-10,8 Giga/Liter között mozognak az elfogadható laborvizsgálati értékek.
 
Gyulladás jelenlétére az emelkedett fehérvérsejtszám is utalhat, viszont ha laborvizsgálatok során emelkedett fehérvérsejtszámot tapasztalunk, annak oka lehet a szervezetet ért trauma vagy a hormonrendszer működésének zavara is.
 
Góckutatás
A gyógyítás első lépése annak tisztázása, hogy baj van. A fenti laborvizsgálatok rámutathatnak arra, hogy gyulladás, vagyis probléma, “küzdelem” van a szervezetben. Annak pontos helyéről azonban nem adnak információt, tehát folytatni kell a vizsgálatokat, ez a góckutatás. Ha vannak egyéb, főleg lokális tünetek, azok megkönnyítik dolgunkat, de lehet, hogy szerveket megcélzó, további laborvizsgálatokra lesz szükségünk a gócpontok felkutatására.
A gyulladás nem kellemes, de hasznos reakciója szervezetünknek. A gyulladásos tünetekre fokozottan figyeljünk, hiszen akut gyulladás esetén még egészen egyértelműek (rubor, calor, tumor, dolor), krónikus gyulladás esetén már kevésbé, és hajlamosak vagyunk mi is elnyomni őket fájdalomcsillapító technikáinkkal, gyógyszerekkel.
 
Ha huzamosabb ideje (1,5-2 hét) érezzük, hogy valami negatív irányba változott meg testünkben, teljesítőképességünkben, közérzetünkben, első dolgunk legyen az otthoni önvizsgálat! Írjuk össze a tapasztalt tüneteket, és gondoljuk végig milyen hatások értek, illetve mit változtattunk meg az utóbbi időben életvietelünkben.
Ezután keressük fel vele háziorvosunkat, aki, valószínű laborvizsgálatot fog kérni, melyből kideríthetőek lesznek a gyulladás jelei.

Laborvizsgálattal is kezdhetjük a sort, de időt és pénzt spórolhatunk meg azzal, ha előtte konzultálunk háziorvosunkkal, aki további szükséges paraméterek vizsgálatát is előírhatja, így elég lesz egyszer megszúratnunk magunkat. A legjobban mégis az éri meg, ha vigyázunk magunkra és embertársainkra! Jó egészséget!
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.