Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Laboreredmények értelmezése: mi utalhat gyulladásra?

Érdekességek2022. május 26.

Amikor a szervezetünkben gyulladást érzékelünk az nem csak kellemetlen, de tudatja is velünk: Baj van! Ilyenkor az immunrendszerünk küzd a kórokozók, idegen vagy idegennek vélt anyagok ellen. A gyulladásnak több típusa is létezik.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Krónikus gyulladáskor gyakori, hogy a szervezettől kapott üzeneteket (tüneteket) gyógyszerekkel elnyomjuk, tudomást nem véve magáról a vészjelző gyulladási folyamatról. Miből tudhatjuk mégis, hogy gyulladás van testünkben? Mik azok a fizikai jelek és laborvizsgálati paraméterek, amik biztosan igazolják jelenlétét? A Centro-Medical szakembereinél érdeklődtünk.

Mi a gyulladás maga?

Gyulladásnak azt az összetett, nem specifikus válaszreakciót nevezzük, amit akkor ad szervezetünk, ha szövetkárosodás éri. A gyulladás célja ezen szövetkárosodás terjedésének megállítása, a kiváltó ok(ok) felszámolása, és a szövetkárosodás mielőbbi regenerációja, mindez oly módon, hogy a szervezet egyéb életfunkcióit, működését fenntartja. A gyulladásos folyamatokban az immunrendszer játsza a főszerepet a szervezet egészében szétszórtan jelenlévő kisebb-nagyobb “katonájával” együttműködésben.
 
Ezek pedig:
Ezek közül a legtöbb állapotáról, mennyiségéről, minőségéről laborvizsgálatokon szerezhetünk információt.

A gyulladás tünetei, jelei

4+1 egyértelmű fizikai tünete van az akut gyulladásnak:
Az első 4 tünetet gyakran tapasztalhatjuk két szemünkkel is, amikor akár csak lehorzsoljuk bőrünket. Ilyenkor a sérülés helye piros lesz, megduzzad, fáj, és egészen melegnek érezzük.
 
A láz is (Calor, hőmérséklet emelkedés) gyulladásjelző tünet.
 
Ezeken kívül a laborvizsgálati eredményekből is következtethetünk gyulladás jelenlétére a szervezetünkben.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Ilyen paraméterek:

Ezeket fizikálisan kevésbé érzékeljük, és elsősorban a krónikus gyulladásra hívják fel a figyelmünket. Nézzük, mit jelentenek pontosan ezek a laborvizsgálati paraméterek és milyen értéknél jeleznek gyulladást?

Gyulladásjelzők laborvizsgálatból

CRP
A C-reaktív protein gyulladás idején a májban fokozottan termelődő fehérje, amely segíti az immunrendszer falósejtjeit a behatolókkal szembeni védekezésben. Szintje tehát akkor emelkedett, amikor szükség van rá. Laborvizsgálati eredményeken mindig fel vannak tüntetve az adott labor referenciaértékei is, amik az alkalmazott teszt függvényében, laboronként eltérőek lehetnek.
 
A CRP-szint emelkedése szinte rögtön kimutatható, így a gyulladás majdhogynem az első percek után detektálható a CRP laborvizsgálatából. Ez nagy előnye a többi laborvizsgálati paraméter, mint pl. a süllyedés és fehérvérsejtszámmal szemben, amelyek jóval lasabban reagálnak a gyulladás jelenlétére.
 
Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem csak gyulladás esetén emelkedik meg a laborvizsgálati eredményeken a CRP-szint; ugyanis tumor jelenlétére is utalhat. 

A CRP laborvizsgálatok nagy érzékenységű típusa a hs-CRP érték (high sensitve-CRP). Ennek állandósult emelkedett szintje a szívinfarktus egyik előjele. Ha a laborvizsgálat eredményéből ezt olvassuk ki, érdemes további kardiológiai vizsgálatra bejelentkezni.

Képforrás: Canva Pro adatbázis. 
Süllyedés
Pontosabban vörösvértest-süllyedés. Laborvizsgálatkor a levett vért véralvadásgátlóval kezelik, hogy a vizsgálatokat eredményesen el tudják végezni. Az összegyűjtött vért kis kémcsövekbe, függőlegesen tárolják. A gravitáció pedig teszi a dolgát: a vörös vértestek, összetapadva a plazmafehérjékkel a kémcső aljára süllyednek. Így a levett vért tartalmazó kémcső tartalma 2 elkülöníthető részre osztódik: legfelül a vérsavó, legalul pedig a leülepedett vörösvértestek lesznek.
Az egy órányi állás után mérhető süllyedés mértékének normál szintje függ a nemtől, kortól, de általában 20 mm körüli értéket vesz fel.
A laborvizsgálatok során tapasztalt nagymértékű vörösvértest-süllyedés (40-50 mm) gyulladás, fertőzés, tumor jelenlétére utalhat, de nagymértékű vérszegénységet vagy vesebetegséget is jelezhet. Jó hír: várandósság esetén is megemelkedhet az értéke.
 
Amennyiben a laborvizsgálat alacsony vörösvértest-süllyedést mutat, ekkor sem dőlhetünk hátra! Ez szívproblémákra vagy sarlós vérszegénységre utalhat.
 
Fehérvérsejtszám
A vér, mint folyékony kötőszövet többféle alakos elemet tartalmaz, köztük a fehérvérsejteket. Normál mennyiségüket a vérben az életkor befolyásolja, illetve a referenciatartomány is laboronként eltérhet kis mértékben. Általánosságban azonban itt is elmondható, hogy 4,8-10,8 Giga/Liter között mozognak az elfogadható laborvizsgálati értékek.
 
Gyulladás jelenlétére az emelkedett fehérvérsejtszám is utalhat, viszont ha laborvizsgálatok során emelkedett fehérvérsejtszámot tapasztalunk, annak oka lehet a szervezetet ért trauma vagy a hormonrendszer működésének zavara is.
 
Góckutatás
A gyógyítás első lépése annak tisztázása, hogy baj van. A fenti laborvizsgálatok rámutathatnak arra, hogy gyulladás, vagyis probléma, “küzdelem” van a szervezetben. Annak pontos helyéről azonban nem adnak információt, tehát folytatni kell a vizsgálatokat, ez a góckutatás. Ha vannak egyéb, főleg lokális tünetek, azok megkönnyítik dolgunkat, de lehet, hogy szerveket megcélzó, további laborvizsgálatokra lesz szükségünk a gócpontok felkutatására.
A gyulladás nem kellemes, de hasznos reakciója szervezetünknek. A gyulladásos tünetekre fokozottan figyeljünk, hiszen akut gyulladás esetén még egészen egyértelműek (rubor, calor, tumor, dolor), krónikus gyulladás esetén már kevésbé, és hajlamosak vagyunk mi is elnyomni őket fájdalomcsillapító technikáinkkal, gyógyszerekkel.
 
Ha huzamosabb ideje (1,5-2 hét) érezzük, hogy valami negatív irányba változott meg testünkben, teljesítőképességünkben, közérzetünkben, első dolgunk legyen az otthoni önvizsgálat! Írjuk össze a tapasztalt tüneteket, és gondoljuk végig milyen hatások értek, illetve mit változtattunk meg az utóbbi időben életvietelünkben.
Ezután keressük fel vele háziorvosunkat, aki, valószínű laborvizsgálatot fog kérni, melyből kideríthetőek lesznek a gyulladás jelei.

Laborvizsgálattal is kezdhetjük a sort, de időt és pénzt spórolhatunk meg azzal, ha előtte konzultálunk háziorvosunkkal, aki további szükséges paraméterek vizsgálatát is előírhatja, így elég lesz egyszer megszúratnunk magunkat. A legjobban mégis az éri meg, ha vigyázunk magunkra és embertársainkra! Jó egészséget!
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.