Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kutya-macska viszony testvérek között

Érdekességek2022. szeptember 08.

Puff! Bumm! Ez a tiéd, megkaptad a magadét! Ha gyakran hallunk ilyen hangokat, civakodást kisebb gyermekeink között, problémát jelenthet, miként győzzük meg őket: ez így nem mehet tovább. Mégpedig úgy kellene intéznünk, hogy tartós legyen a megbékélés… A testvérek közti kutya-macska viszony megszüntetése érdekében néhány gyakori, szülői kérdésre adott válasszal, jó tanácsokkal igyekszünk segíteni.

Fotó: gettyimages.comNormálisnak tekinthető, ha egy alig 3 éves gyermek már folyton veszekszik, verekedni próbál a testvérével?

Három éves korukig a kicsiken elsősorban érzelmeik uralkodnak. Így egyes gyerekek nem tudják megállni, hogy folyton ne veszekedjenek, verekedjenek a testvérükkel, és a legkisebb sérelem miatt ne marakodjanak. Természetesen meg kell állítanunk őket, hogy megvédjük egyik gyereket a másiktól, illetve időben leszoktassuk az agresszióról. Tanácsoljuk, hogy nyugodt hangon magyarázzuk el: „Nagyon mérgesnek látszol, de nem szabad akkor sem civakodni, verekedni – senkinek sem. Bízom benne, hogy ezt megtanulod, és nem fogsz így viselkedni a jövőben.” Kerüljük a leszidást, megrovást, annak emlegetését, hogy rossz, szófogadatlan a gyerek. Gyengéden beszéljünk vele, hogy segítsük érzelmei (düh, neheztelés, sértődés, szomorúság…) feldolgozásában, vagy megzabolázásában.

Kisgyermekeink állandóan sértegetik egymást – hogyan reagáljunk rá?

Semmiképp se hagyjuk annyiban a dolgot, hanem emlékeztessük őket arra, hogy sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek nem szabad becsmérelni, megalázni egymást. Hangsúlyozzuk, hogy még akkor sem, ha egyáltalán nem értünk egyet a másikkal. Próbáljuk meg kideríteni, honnan erednek ezek a sértegetések, vagy netán milyen inzultusoknak voltak tanúi, mert kisgyermekkorban a mimikri (akaratlan, önkéntelen utánzás) nagyon erős lehet.

Idézzünk fel velük újra átélt helyzeteket, pl: mondtak-e vagy tettek-e olyasmit, amiért pl: butának, rossz gyereknek nevezték őket. Éreztek-e olyasmit, hogy nekik „vissza kell adniuk” ezeket a sértéseket – és kivel mással próbálkozzanak, mint a testvérükkel? Mindennek a kiderítése időbe telik, de megéri, ha az okok feltárása és magyarázatunk után a megoldást nem egymás szidalmazásában találják meg a csemeték.

Ha folytatják a verekedést, veszekedést, büntessük őket?

5-6 éves kor után a gyerekek jobban úrrá tudnak lenni érzelmeiken, ha környezetük támogatja, segíti őket ebben. Előfordul ugyanakkor, hogy gyakran verekednek, veszekednek, és előzetes figyelmeztetésünk ellenére sem hagyják abba a civakodást – mégsem célravezető büntetni őket. Hiszen nehéz megállapítani, ki volt a hibás, ki kezdte a perpatvart, így a gyerekekben felvetődhet, hogy igazságtalanok velük. Az azonnali abbahagyás, „tűzszünet” mellett azonban szigorúan tartsunk ki. Ha ennek elérése után a gyerekek túl fáradtak, várjuk meg, míg pihennek, megnyugodnak, és akkor kérjünk tőlük magyarázatot. Ösztönözzük őket arra, hogy őszintén mondják el, mi miatt haragszanak egymásra, és mit szeretnének (pl: játszani a számítógépen). Ajánljunk nekik megoldást, pld. hogy felváltva játsszanak – és lássák be, egyben tanulják meg, hogy nem civakodással, hanem értelmes módon kell megoldani hétköznapi vitáikat más esetekben is.


Állandó versengés van a testvérek között – mit tegyünk ellene?

A gyerekek főleg akkor rivalizálnak egymással, ha korábban mások (rokonok, ismerősök, óvónő, tanító) már többször összehasonlították őket, és egyikük úgy érezte, hogy a testvért túlértékelték, illetve őt alulértékelték. Ezért meg kell nyugtatni őket azzal – egyszer s mindenkorra – , hogy mi mindkettőjüket egyformán szeretjük és értékeljük. Olyannak szeretjük őket, amilyenek, és nincs szükség arra, hogy egymás felülmúlására törekedjenek.

Lehetőség szerint kérjük meg a környezetükben lévőket is, hogy ne hasonlítgassák össze a testvéreket. Hiszen ha valaki közülük állandóan megerősíti, hogy az egyik gyerek ügyesebb, okosabb sok mindenben, mint a másik, akkor nem fog megszűnni a testvérek rivalizálása. Arra viszont tanácsos felhívni a figyelmet, amiben a gyerekek a legjobbak. Kerüljük viszont, hogy a két testvér előtt, egyszerre vitassuk meg iskolai teljesítményüket – történjék ez külön, hogy ezen a téren se érezzék a testvérek: le kell győzni a másikat.

Fotó: 123rf.com

„Utálják egymást” – hogyan békítsük ki őket?

Figyelmeztessük őket arra, hogy nem tűrjük az egymással szembeni utálkozást, viselkedjenek úgy, ahogy jó testvérekhez illik. Azután próbáljuk megértetni velük érzelmeik eredetét (pl: gyakran hibás vélemény a másikról), és azt, hogy a szeretet kifejeződése útján leküzdhető minden ellenségeskedés. Fontos segíteni őket abban, hogy találjanak megoldást az állandó konfliktusok megszüntetésére – elsősorban úgy, hogy több törődést, megbecsülést mutatnak egymás iránt. Ez, a szeretetben gyökerezve, tudatosítani fogja a testvéri érzést bennük, ami összetartó erőt jelenthet egy életre.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.