Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Különórák – a sport ne maradjon el!

Érdekességek2018. október 15.

Szeptemberben újra elkezdődött az iskola, de azt még ki kellene találni, hogy mit sportoljanak a gyerekek délutánonként a sok teendő mellett… Szülőként fontos odafigyelnünk, hogy milyen szabadidős tevékenységet választunk gyermekeink számára, mivel a csontok, az izmok és az ízületek egészséges fejlődését kb. 25%-ban életmódbeli tényezők határozzák meg…

A megfelelő mozgás elengedhetetlen gyermekeink számára, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, mennyit és hogyan sportolnak. Az ízületkímélő úszás például jót tesz, de a „HOPP és PUFF” elemekkel tarkított ütközéses mozgás (pl.: ugrálás) erősíti igazán a csontokat, és ez járulhat hozzá akár az időskori csontritkulás megelőzéséhez is*. Íme, néhány hasznos tanács az Ízületőr szakértő gyógytornászaitól a mozgással kapcsolatban.

Mozgással az egészséges csontokért!

Az iskolába lépés időszaka komoly változást jelent a gyermekek számára mind lelki mind fizikai szempontból. Azzal, hogy a kisgyerekek beülnek az iskolapadba napjuk nagy részét mozgás nélküli ülőmunkával töltik. Csontjaink egészséges fejlődésének érdekében azonban elengedhetetlen a fizikai aktivitás, csakúgy mint a helyes táplálkozás. A fehérjék, zsírok és ásványi anyagok kiegyensúlyozott bevitele ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin fogyasztása. Fontos viszont, hogy a kalcium csak akkor hasznosul igazán szervezetünkben, akkor tud beépülni csontjainkba, ha a gravitáció ellenében végzünk mozgást, például gyalogolunk vagy ugrálunk.


Monek Bernadett, az Ízületőr program szóvivője és az ORFI vezető gyógytornásza hangsúlyozza: „Életünk során a testünk által igényelt mozgásforma időről időre változik. Gyermek- és fiatal felnőttkorban sok „HOPP és PUFF” típusú, úgynevezett ütközéses mozgásra van szüksége a csontoknak, így az ugróiskola, a fogócska vagy a békaugrás ugyanúgy segíti a csontok egészséges fejlődését, mint a szökdelés vagy a tánc. A csontállomány erősítésének szempontjából a népszerű úszás inkább kiegészítő sportként javasolt, de ne feledkezzünk meg számos egyéb jótékony hatásáról, például az állóképesség növeléséről vagy az izom erősítéséről.” Körülbelül harmincéves korunk után azonban ezek a mozgásformák már inkább terhelést, mint hasznot jelentenek szervezetünk számára, ezért azokat jobb, ha elkerüljük. Természetesen 35 éves kor felett is nyugodtan futhatunk, kocoghatunk és röplabdázhatunk is, de megfelelő felszereléssel tegyük mindezt. Ha azonban a mozgás fájdalommal jár, mindenképpen ízületkímélő mozgásra és szakember tanácsára van szükség.

Kiemelten fontos: gyermekkorban a csontritkulás ellen

A Nemzetközi Osteoporosis Szövetség 2016-os összefoglalója* hangsúlyozza a mozgás kiemelt szerepét a csontritkulás megelőzésében a pubertás- és korai pubertáskorban, ám arra is felhívja a figyelmet, hogy a már serdülőkor előtt megkezdett rendszeres ütközéses mozgás hatékonyabb az időskori csontegészség szempontjából.

A mozgás hiánya nemcsak a „csúcs csonttömeg” növekedésére hathat negatívan (csontunk épülése, más néven a csonttömeg növekedése általában 20-25 éves korunkra fejeződik be), de az elért csontállomány megtartására és az izomzat fejlődésére is. Az időben megkezdett megfelelő és rendszeres mozgás fiatal felnőttkorban (23-30 évesen) a csont ásványi anyag-tartalmának emelkedését, és a combcsont keresztmetszeti méretének, valamint a csont sűrűségének növekedését eredményezi. A serdülőkor ebből a szempontból kiemelten fontos időszak, mert „csúcs csonttömegünk” 60%-át ekkor szerezzük, és a testsúlyterhelés alatt álló csontok egészen időskorig megalapozzák a csontvázrendszer egészségét.

A gyermekkori fizikai aktivitás tehát bizonyítottan növeli a csont méretét, így élénkítve a csontépítés folyamatát, és jórészt meghatározva az időskori csonttömeget is. Nem mindegy azonban, hogy miként mozgunk gyermekkorunkban. Az alsó végtagi ellenállással szemben végzett tréning (például az ugrálás, a kocogás vagy a futás) növeli a csonttömeget a csípőcsontban, de nem növeli a gerincben. Fontos tudnunk, hogy a csontszövet lényegesen lassabban reagál a gyakorlatokra, ezért minimum 6 hónapos tréning szükséges a mérhető változások elindulásához.

Eleget mozgunk?

A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának egy nemrégiben készített felmérése rámutatott, hogy a magyar nőknek mindössze 17%-a, a férfiaknak pedig csupán 25%-a sportol rendszeresen, ráadásul összességében véve heti rendszerességgel csupán minden negyedik ember sportol Magyarországon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlása** szerint a 18 és 64 év közötti felnőttek szervezetében a mindennapi sport elősegíti a szív- és érrendszer, valamint a csontok egészségét, és hozzájárul az izmok fitten tartásához is, éppen ezért a mozgás mindenki számára kiemelten fontos.

Az 5 és 17 év közötti gyerekeknek napi legalább 60 percnyi közepes (aerob) vagy erős (anaerob) intenzitású mozgás ajánlott, ami lehet játék, sport, gyógytorna, testnevelés vagy családi kirándulás is. Aerob mozgásról akkor beszélünk, amikor a szervezet oxigénfelvétele és -leadása egyensúlyban van, így nem fulladunk ki, és beszélgetni is tudunk mozgás közben. Anaerob mozgás esetén a szervezetnek több oxigén kell a szükséges energia előállításához, és ilyenkor lihegve, zihálva lélegzünk, kifulladunk. Monek Bernadett, az ORFI vezető gyógytornásza felhívja a figyelmet, hogy „egy nemzetközi kutatás*** igazolta, hogy a korai pubertáskorban már a csengetéskor végzett 3×1 perces felugrásos gyakorlatok is elegendőek ahhoz, hogy a tanév végére jelentős csonttömeg-növekedést eredményezzenek a csípőízület környékén.”

Hogyan és mit sportoljanak a gyerekek?

Tippek az Ízületőr (www.izuletor.hu) szakértőitől:

• Napi 60 perc fizikai aktivitás ajánlott minden gyermek számára, főleg manapság, amikor a számítógép vagy egyéb okoseszközök melletti üldögélés az egyik leggyakoribb időtöltés. Utóbbi időt csökkentsük le amennyire csak lehet, a 60 percet pedig akár fel is oszthatjuk több részre!
• A csontszövetben az érzékelhető változások elindulásához legalább 6 hónapos folyamatos megfelelő típusú mozgás szükséges. A legjobb, ha az ütközéses mozgás 25-30 éves korunkig (a „csúcs-csonttömeg” kifejlődéséig) a mindennapjaink részét képezi.
• Az ütközéses („HOPP és PUFF”), saját testsúllyal végzett tréning (pl.: ugrálás, ugróiskola, szökdelés, békaugrás, trambulin, kötélhúzás, felülés, fekvőtámasz, guggolás, kitörés, mászókázás, lépcsőzés, futás, tenisz, néptánc, kosárlabda, kézilabda, stb.) elengedhetetlen a gyerekek számára az egészséges felnőttkori csontozat kifejlődéséhez.
• Kisgyermekkorban inkább futkározzanak, ugráljanak, fogócskázzanak szabadon a gyerekek, a fejlettebb mozgáskoordinációt igénylő ütközéses mozgásokkal tarkított csapatsportok választása kisiskoláskorban és 14 éves kor felett előnyösebb.
• Közepes (aerob) és magas intenzitású (anaerob) mozgás egyaránt szükséges az egészséges csontozat kifejlődéséhez. Ideális estben a fizikai aktivitás nagyrészt aerob mozgásból áll, de lehetőleg minimum háromszor egy héten magas intenzitású edzés is szerepeljen a gyerekek napirendjében.
• A közepes intenzitású tréning változatos legyen (pl.: kerékpározás a barátokkal vagy a családdal, aktív játék a kertben, gyaloglás, rollerezés, tánc, kutyasétáltatás, fogócska, frizbizés), és izomerősítő gyakorlatokat is tartalmazzon.
• A vízben végzett mozgás kímélő ízületeink számára, és számos jótékony hatása van, de gyermekkorban nem feltétlenül előnyös a csontok fejlődése szempontjából, mivel a víz felhajtóereje „kikapcsolja” a gravitáció hatását, a csontok megfelelő fejlődéséhez pedig szükséges a gravitáció ellenében végzett mozgás.
• Mindig tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét! A túlzottan intenzív fizikai mozgást igénylő sportok hátráltathatják a zavartalan csontfejlődést, főleg abban az esetben, ha a testtömeget korlátozó diétát is előírnak a serdülők számára.
• Fontos, hogy a gyerekek élvezzék a mozgást és a sportot, amit választottak, ám az extrém terheléssel járó aktivitás (pl.: súlyemelés, ritmikus sportgimnasztika, 4-5 órás edzések a versenysportban) inkább kerülendő. A sokak által kedvelt ritmikus sportgimnasztika (RSG) például az ízületek fokozott igénybevételét okozza, megterheli az ízületi szalagokat, a porcot, az ízületi tokot, valamint extrém megnyúlást követel az izmoktól és a szalagoktól is.

Fogadjuk meg az Ízületőr szakértőinek tanácsait, és minden korban ügyeljünk csontjaink épségére! Ne feledjük: csontjaink megfelelő fejlődésének érdekében fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás, az időskori csontritkulás megelőzése pedig már gyermekkorban elkezdhető. Éppen ezért bátorítsuk gyermekeinket az egészséges életmód kialakítására, saját egészségünk megőrzése érdekében pedig, ha szükséges, használjuk kúraszerűen a patikákban kapható glükózamin és kondroitin tartalmú porcépítő készítményeket!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.