Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Különleges maradvány tünetek a deltával fertőzötteknél!

Érdekességek2021. december 28.

A negyedik hullám betegeinek is ajánlott a post COVID szűrés! Kortól és nemtől függetlenül minden 20-adik COVID-19 beteg fájdalmakkal küzd még hónapokkal a fertőzést követően is. Emiatt Érdemes mindenkinek a fertőzés után 1-1,5 hónappal post COVID szűrésen részt venni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A betegségen átesett páciensek 3,5%-a panaszkodik légzési nehézségre, míg ugyanennyi érintettnél magas vérnyomás alakul ki tartósan. Szintén a volt COVID-19 betegek 3-3%-a számol be tartós rossz közérzetről és fáradtságról, valamint arról, hogy tartósan magas lett a koleszterinszintjük.
Szintén közel hasonló arányban figyelhető meg (2%) abnormális szívműködés.   (forrás)

Ezek a fenti több hétig vagy akár hónapokig fennmaradó tünetek a COVID-19 fertőzés súlyosságától, az adott páciens korábbi egészségi állapotától függetlenül fennmaradhatnak. A delta variáns után megfigyelhető maradványtünetek köre is némileg eltér a korábban tapasztalt panaszoktól. Itt is elsődleges szövődmény lehet a légzési nehézség vagy légszomj, a nem megfelelő szívműködés, az általános fáradtság vagy kimerültség, amely fizikai vagy szellemi tevékenységek után súlyosbodik, ehhez társulhat gondolkodási vagy koncentrációs nehézség, köhögés, mellkasi vagy gyomorfájdalom. Ezen túl egyre gyakoribb panasz a fejfájás, a gyorsan dobogó szív, az ízületi fájdalom és a tűszúrás-érzés a szervezetben.

Többen hónapokig hasmenéstől szenvednek, alvási problémáik vannak és különleges bőrkiütések is kialakulhatnak. Előfordulhat szédülés, hangulatváltozások és a menstruációs ciklus átalakulása a hölgyeknél. A gyermekek 5-8%-nál figyelhető meg a sokszervi gyulladás, amely 4 héttel a fertőzés után jelentkezik a legtöbbször. (Forrás) 

Látható, hogy a COVID-19 betegség után nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a szervezet állapotára

Ezzel kapcsolatban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója kiemelte: „Mindazoknak, akik bizonyítottan átestek a COVID-19 fertőzésen, érdemes a betegséget követően 4-6 héttel post COVID szűrésen részt venni. Egyrészt a rejtve maradó szív- és érrendszeri problémák – ilyen például a magas vérnyomás, a szívritmus zavar vagy a szívizom gyulladás – akár végzetes eseményekhez is vezethetnek, ha nem ismerik fel őket és nem kezelik időben. Másrészt a beteg további életminőségét jelentősen javítja, ha szakorvosi segítséget kap a később is megfigyelhető utópanaszok kezeléséhez. Minden COVID-beteg azt várja, hogy mielőbb visszanyerje korábbi erőnlétét és energiáját.”

A pandémia negyedik hullámában már eddig is több százezer embert fertőzött meg a SARS-CoV2 vírus Magyarországon

Bár a kórházban kezelt betegek utógondozása megoldott, azok is szenvedhetnek maradványtünetektől, akik az otthonukban gyógyultak. Az ő esetükben az egyéni felelősségükre van bízva, hogy elmennek-e utólag valamilyen post COVID szűrésre. Milyen vizsgálatokat érdemes igénybe venni a COVID-19 betegségen átesett pácienseknek? Erre Dr. Menyhárt Orsolya így válaszolt: „Első körben mindenképpen a szív és a tüdő állapotát érdemes kivizsgálni. Ennek megfelelően érdemes egy nyugalmi EKG-t, szív ultrahang és légzésfunkció vizsgálatot, alacsony sugárdózisú Mellkas CT-t és átfogó kardiológiai szakvizsgálatot kérni egy teljes laborral kiegészítve. Speciális panaszok esetén – ilyen lehet például a szaglás és ízlelés tartós elvesztése vagy különböző neurológiai tünetek -  szakorvosi konzultációt javaslunk. A példánál maradva a szag- és ízvesztést fül-orr-gégész kezelheti, míg az agyat és idegeket érintő problémákkal neurológus foglalkozik. Ha valaki gyermekvállalásra készül és COVID-beteg volt, akkor érdemes urológiai vagy nőgyógyászati kivizsgáláson is átesni.” 
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.