Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Különleges maradvány tünetek a deltával fertőzötteknél!

Érdekességek2021. december 28.

A negyedik hullám betegeinek is ajánlott a post COVID szűrés! Kortól és nemtől függetlenül minden 20-adik COVID-19 beteg fájdalmakkal küzd még hónapokkal a fertőzést követően is. Emiatt Érdemes mindenkinek a fertőzés után 1-1,5 hónappal post COVID szűrésen részt venni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A betegségen átesett páciensek 3,5%-a panaszkodik légzési nehézségre, míg ugyanennyi érintettnél magas vérnyomás alakul ki tartósan. Szintén a volt COVID-19 betegek 3-3%-a számol be tartós rossz közérzetről és fáradtságról, valamint arról, hogy tartósan magas lett a koleszterinszintjük.
Szintén közel hasonló arányban figyelhető meg (2%) abnormális szívműködés.   (forrás)

Ezek a fenti több hétig vagy akár hónapokig fennmaradó tünetek a COVID-19 fertőzés súlyosságától, az adott páciens korábbi egészségi állapotától függetlenül fennmaradhatnak. A delta variáns után megfigyelhető maradványtünetek köre is némileg eltér a korábban tapasztalt panaszoktól. Itt is elsődleges szövődmény lehet a légzési nehézség vagy légszomj, a nem megfelelő szívműködés, az általános fáradtság vagy kimerültség, amely fizikai vagy szellemi tevékenységek után súlyosbodik, ehhez társulhat gondolkodási vagy koncentrációs nehézség, köhögés, mellkasi vagy gyomorfájdalom. Ezen túl egyre gyakoribb panasz a fejfájás, a gyorsan dobogó szív, az ízületi fájdalom és a tűszúrás-érzés a szervezetben.

Többen hónapokig hasmenéstől szenvednek, alvási problémáik vannak és különleges bőrkiütések is kialakulhatnak. Előfordulhat szédülés, hangulatváltozások és a menstruációs ciklus átalakulása a hölgyeknél. A gyermekek 5-8%-nál figyelhető meg a sokszervi gyulladás, amely 4 héttel a fertőzés után jelentkezik a legtöbbször. (Forrás) 

Látható, hogy a COVID-19 betegség után nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a szervezet állapotára

Ezzel kapcsolatban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója kiemelte: „Mindazoknak, akik bizonyítottan átestek a COVID-19 fertőzésen, érdemes a betegséget követően 4-6 héttel post COVID szűrésen részt venni. Egyrészt a rejtve maradó szív- és érrendszeri problémák – ilyen például a magas vérnyomás, a szívritmus zavar vagy a szívizom gyulladás – akár végzetes eseményekhez is vezethetnek, ha nem ismerik fel őket és nem kezelik időben. Másrészt a beteg további életminőségét jelentősen javítja, ha szakorvosi segítséget kap a később is megfigyelhető utópanaszok kezeléséhez. Minden COVID-beteg azt várja, hogy mielőbb visszanyerje korábbi erőnlétét és energiáját.”

A pandémia negyedik hullámában már eddig is több százezer embert fertőzött meg a SARS-CoV2 vírus Magyarországon

Bár a kórházban kezelt betegek utógondozása megoldott, azok is szenvedhetnek maradványtünetektől, akik az otthonukban gyógyultak. Az ő esetükben az egyéni felelősségükre van bízva, hogy elmennek-e utólag valamilyen post COVID szűrésre. Milyen vizsgálatokat érdemes igénybe venni a COVID-19 betegségen átesett pácienseknek? Erre Dr. Menyhárt Orsolya így válaszolt: „Első körben mindenképpen a szív és a tüdő állapotát érdemes kivizsgálni. Ennek megfelelően érdemes egy nyugalmi EKG-t, szív ultrahang és légzésfunkció vizsgálatot, alacsony sugárdózisú Mellkas CT-t és átfogó kardiológiai szakvizsgálatot kérni egy teljes laborral kiegészítve. Speciális panaszok esetén – ilyen lehet például a szaglás és ízlelés tartós elvesztése vagy különböző neurológiai tünetek -  szakorvosi konzultációt javaslunk. A példánál maradva a szag- és ízvesztést fül-orr-gégész kezelheti, míg az agyat és idegeket érintő problémákkal neurológus foglalkozik. Ha valaki gyermekvállalásra készül és COVID-beteg volt, akkor érdemes urológiai vagy nőgyógyászati kivizsgáláson is átesni.” 
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Kínzó emésztési gondjaink

2026. június 25.

Haspuffadás, székrekedés, gázképzõdés stb.

A WGO (World Gastroenterology Organization = Nemzetközi Gasztroenterológiai Szervezet) és magyar tagszervezete, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság a Danone Csoporttal együttmûködve globális kampányt indított azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges emésztés közti összefüggésekre, valamint az egészséges emésztõrendszer fontosságára.

Egy 2006-2007-ben, több országban, köztük Magyarországon is elvégzett fogyasztói kutatás szerint a megkérdezett nõk 55%-a küzd valamilyen emésztési problémával (gyomorégéssel, haspuffadással vagy székrekedéssel) a világon. Európai viszonylatban emésztõrendszeri problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik.

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.