Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Közvetlen szülés után

Érdekességek2025. január 13.

Fotó: 123rf.com

A szülés, főleg a baba fejének kigördülése változásokat okoz a gát területén. Ezek lehetnek élettaniak, de traumatikusak is, melyek a fájdalom különböző szintjével járnak. 

Kisebb-nagyobb horzsolások, repedések és gyakran a gátmetszés sebe is következménye lehet a szülésnek. Az aranyér is megjelenhet, ill. fokozódhat. A gyógyulás néhány nap, de akár több hét, ami alatt kellemetlen, fájó, húzó, viszkető érzés is lehet. Ez a fájdalom főleg sétálás, ülés, szoptatás és vizeletürítés során jelentkezik, ami kényelmetlenné teheti az egyszerű feladatok ellátását és a baba gondozását is. 

Tisztán és szárazon tartás a gát ápolásának alapja 

A lemosáshoz, akinek nincs bidéje, a kézi zuhany használata ajánlott. Gyengéd, jól irányítható, testmeleg vízsugárral kíméletesen, maradéktalanul eltávolítja a váladékot. Használata nemcsak otthon, hanem a szülészeten és utazások közben is egyszerű. De menstruáció, inkontinencia esetén is igen hasznos. 

Fontos olyan, szülés utáni betétet választani, ami nem csak felszívja a jelentős mennyiségű váladékot, de be is pergeti a betét belsejébe oly módon, hogy nem szívódik ki belőle semmi, és a fehérneműt sem szennyezi.

A jegelés és a gyógynövények hatásai

A szülést követő jegelés akkor segít, ha cél az erek összehúzása, a duzzanatok, a feszítő fájdalom és a gyulladás megelőzése vagy csökkentése. A kereskedelemben kaphatók hideg-meleg terápiás párnák. Ezeket fagyasztva, a baba megszületése utáni élettani horzsolások, apró repedések, valamint a különböző fokú gátrepedések és a gátmetszés varratainak következtében kialakuló kellemetlen érzés és fájdalom csökkentésére lehet használni. Az aranyér okozta égő, irritáló és viszkető érzés enyhítésére is kiváló. 

A gyógynövények közül különösen jó hatású az orvosi Aloe vera és a varázsmogyoró. Az ezekkel átitatott betétek megnyugtatják a szülés utáni fájó, érzékeny gáttájékot, csillapítják a fájdalmát és fokozzák a regenerálódást. 

A gyógynövényes borogatás évezredek óta ismert gyógymód. Nehézkes, „pancsolós” az elkészítése, nem pontos a betétekre öntögetett gyógynövények mennyisége, és nagy része be is szívódik. A házilag készített betét nem steril és a hatékonysága is bizonytalan.


A Lansinoh szülés utáni hűsítő, regeneráló betét egyesével, sterilen csomagolt. Két fő funkciója van: a hűtés és a természetes, gyógynövényekkel történő gyógyítás. A betét gáttájékon, de az aranyérre is fájdalomcsillapító, nyugtató, gyulladáscsökkentő, regeneráló, fertőzést gátló hatású, mert orvosi Aloe verával és varázsmogyorógéllel van átitatva. Ezek a csodás gyógynövények beszívódnak a gát és a végbél területén, gyorsítják a gyógyulást, különösen már közvetlen szülés utáni használat esetén, hűtőbe vagy mélyhűtőbe helyezve fokozható a hatás. Puha, rugalmas, igazodik a test formájához, ezért különösen hatékony és komfortos, akár járkálás közben is. Nőgyógyászatilag és bőrgyógyászatilag is bevizsgált, ezért nagyon biztonságos. 

A gáttájék környékének fájdalma és a komfortérzés hiánya hatással van az édesanya hangulatára és teljesítőképességére, de akár a szoptatás sikerességét is befolyásolja.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.