Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei

Érdekességek2025. március 10.

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei - Fotó: Gordon Eszter

Véget ért a 22. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day (SID)

22. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot/Safer Internet Day-t. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek és fiatalok biztonságosabb és felelősségteljesebb internethasználatára. A rendezvény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center az eseményhez kapcsolódva különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházban. A csaknem száz részt vevő gyereknek hacker-, illetve internetbiztonsági foglalkozással készültek, a szülők és pedagógusok pedig tudatosságnövelő előadásokat hallhattak ismert szakemberektől. A SID-hez kapcsolódó dalszerző pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nap egyik fénypontja volt.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet csaknem 30 éve foglalkozik a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „A Gyermekmentőnél nem csak ezen a világnapon, de minden egyes nap teszünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen. Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása.”

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Gonda Gábor vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. Megköszönte a szülők, pedagógusok munkáját, amit nap mint nap végeznek a gyerekek biztonsága érdekében.

Előadást tartott dr. Nagy Tamás r. őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője. Ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben milyen fenyegetések jelennek meg a kiskorúak vonatkozásában, és kiemelte az NGYSZ-szel való együttműködés fontosságát.

Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémával keresik meg őket a fiatalok, és egyre több az olyan eset, aminek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk.

Mészégető Marcsi, a Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője elmondta, hogy az indulásuk óta fontos szerepet szánnak a fiataloknak. „Az Eurostat 2023-as kutatása szerint a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek alapszintű vagy azt meghaladó digitális készségekkel, mint az idősebb korosztály, van mit tanulnunk tőlük. Ezért figyelni kell rájuk, és meghallani őket!”

Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője bemutatta, miért jelent az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt. Gyakorlati tanácsokkal buzdította a szülőket arra, hogy a veszélyek csökkentése érdekében mérsékeljék a gyerekek digitális lábnyomát, törekedjenek arra, hogy ne posztoljanak a gyerekekről, ne osszanak meg személyes adatokat, mert ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy az AI szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat generáljon belőlük.

Frey Krisztián etikus hacker a gyerekprogramok ötletgazdája volt. A fiatalok olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifi-hálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatta nekik. A legnagyobb sikert egy flipper zero nevű eszköz aratta a gyerekek körében, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifi-hálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a Telekom tévéképernyőjét ki-be tudták kapcsolgatni.


A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a SID-hez kapcsolódva decemberben dalszerző pályázatot hirdetett meg 6-14 éves korosztályban. A gyerekeknek az AI segítségével szerzett dalokban kellett kifejezniük, hogy szerintük milyen lesz az élet a jövőben a mesterséges intelligenciával. Ezenkívül a dalhoz kapcsolódó – szintén AI által generált – albumborító elkészítése is része volt a pályaműnek. A legjobb pályázatok beküldői kaptak meghívást a Telekom Székházba. Érkeztek gyerekek Gyuláról, Kaposvárról, Szegedről, Sátoraljaújhelyről, sőt, még a határon túlról, Szlovákiából is. A fiatalok technológiában jártas mentorok irányításával internetbiztonsági játékon vettek részt. Az idei mentorok Soós Enikő (WITSEC), Pusztai Nikoletta (Nemzeti Védelmi Szolgálat), Turányi Tatjána (Quadron), Hittner-Horváth Veronika (Saferinternet-oktató, NGYSZ) és Katona Fanni (NGYSZ) voltak. A gyerekek nagyon élvezték a kreatív feladatokat, a fotófalat, na és persze a finom reggelit és ebédet.

A program legjobban várt pillanatai az ünnepélyes eredményhirdetés és az ajándékátadás voltak. A pályázatra több mint 100 pályamű érkezett be. Mindegyik korcsoport első öt helyezettje értékes ajándékot kapott. A főnyeremény a 6-11 éves korosztály számára egy-egy Wonlex KT04 Kids Smartwatch, a 12-14 éves korosztály számára egy-egy XIAOMI Redmi Watch 4 volt.

De senki sem ment haza üres kézzel: minden résztvevő ajándéktáskát kapott, amibe kulacs, biciklire szerelhető telefontartó, toll, lufi, kétféle adatblokkoló, jegyzetfüzet, „Legyél az Internet Ásza” kreatív munkafüzet és egy szülőknek szóló antigrooming útmutató került.

Eredmények:

6-8 éves korosztály: 1. hely: Zubornyák Lujza; 2. hely: Horváth Bercel; 3. hely: Szabó Dávid

9-11 éves korosztály: 1. hely: Géczy Márk; 2. hely: Szentimrei Mirjam; 3. hely: Feith Máté

12-14 éves korosztály: 1. hely: Fábián Barnabás; 2. hely: Zsalakovits Leila; 3. hely: Nagy Balázs


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így rombolja a hőség a koncentrációt az irodában

2026. július 29.

A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.1 A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.



A hűs iroda sem menedék?

Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.2

Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.3 A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.

A légkondicionáló berendezések helyes használata és karbantartása

2026. július 29.



A nyári hőhullámok idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását. A biztonságos működéshez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen.

A túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is, mint az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.

Amennyiben ezek az intézkedések nem elegendők, a légkondicionálás segíthet a megfelelő hőmérséklet biztosításában. A túlzott hűtést kerülni kell: a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8–10 °C-ot, hőségriasztás idején pedig a 27–28 °C-os beltér is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből a meleg kültéri környezetbe lépünk.

A klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, mely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőrünk kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük.

Az anyatejes táplálás első hetei

2026. július 28.

Gyakorlati tanácsok édesanyáknak

A szoptatás támogatása nem jelenthet nyomásgyakorlást. Vannak élethelyzetek, amikor pótlásra, fejésre, donoranyatejre vagy tápszerre van szükség. Ilyenkor nem hibáztatásra, hanem nyugodt, szakmai segítségre és együttérző támogatásra van szükség.



Az anyatejes táplálás az újszülött életének egyik legfontosabb kezdő támogatása. Az anyatej táplál, véd, megnyugtat, és összetétele természetes módon igazodik a csecsemő szükségleteihez. A szoptatás nem mindig indul könnyen. Fontos tudni, hogy bár természetes folyamatról van szó, az édesanya és az újszülött számára is tanulást, türelmet és megfelelő segítséget igényelhet.

A felkészülés már a várandósság alatt elkezdődhet. Érdemes a védőnővel, szülésznővel vagy laktációs szakemberrel beszélgetni arról,


mire való az előtej,
hogyan segíthető az első mellre helyezés,
mit jelent az igény szerinti szoptatás,
milyen helyzetekben szükséges segítséget kérni.


A szülést követő első óra, az úgynevezett aranyóra különösen értékes időszak. Ha az anya és az újszülött állapota engedi, a bőr-bőr kontaktus segíti a megnyugvást, a kötődést és a szoptatás elindulását.

Az első napokban sok édesanya bizonytalan, mert úgy érzi, még nincs elegendő teje. Ilyenkor fontos tudni, hogy az előtej, vagyis a kolosztrum kis mennyiségben termelődik, de rendkívül értékes. Az újszülött gyomra kezdetben kicsi, ezért természetes, hogy gyakran szeretne mellre kerülni. A gyakori mellre helyezés nem elkényeztetés, hanem válasz az újszülött jelzéseire. Egyben segíti a tejtermelés beindulását is.