Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei

Érdekességek2025. március 10.

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei - Fotó: Gordon Eszter

Véget ért a 22. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day (SID)

22. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot/Safer Internet Day-t. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek és fiatalok biztonságosabb és felelősségteljesebb internethasználatára. A rendezvény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center az eseményhez kapcsolódva különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházban. A csaknem száz részt vevő gyereknek hacker-, illetve internetbiztonsági foglalkozással készültek, a szülők és pedagógusok pedig tudatosságnövelő előadásokat hallhattak ismert szakemberektől. A SID-hez kapcsolódó dalszerző pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nap egyik fénypontja volt.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet csaknem 30 éve foglalkozik a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „A Gyermekmentőnél nem csak ezen a világnapon, de minden egyes nap teszünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen. Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása.”

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Gonda Gábor vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. Megköszönte a szülők, pedagógusok munkáját, amit nap mint nap végeznek a gyerekek biztonsága érdekében.

Előadást tartott dr. Nagy Tamás r. őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője. Ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben milyen fenyegetések jelennek meg a kiskorúak vonatkozásában, és kiemelte az NGYSZ-szel való együttműködés fontosságát.

Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémával keresik meg őket a fiatalok, és egyre több az olyan eset, aminek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk.

Mészégető Marcsi, a Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője elmondta, hogy az indulásuk óta fontos szerepet szánnak a fiataloknak. „Az Eurostat 2023-as kutatása szerint a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek alapszintű vagy azt meghaladó digitális készségekkel, mint az idősebb korosztály, van mit tanulnunk tőlük. Ezért figyelni kell rájuk, és meghallani őket!”

Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője bemutatta, miért jelent az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt. Gyakorlati tanácsokkal buzdította a szülőket arra, hogy a veszélyek csökkentése érdekében mérsékeljék a gyerekek digitális lábnyomát, törekedjenek arra, hogy ne posztoljanak a gyerekekről, ne osszanak meg személyes adatokat, mert ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy az AI szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat generáljon belőlük.

Frey Krisztián etikus hacker a gyerekprogramok ötletgazdája volt. A fiatalok olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifi-hálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatta nekik. A legnagyobb sikert egy flipper zero nevű eszköz aratta a gyerekek körében, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifi-hálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a Telekom tévéképernyőjét ki-be tudták kapcsolgatni.


A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a SID-hez kapcsolódva decemberben dalszerző pályázatot hirdetett meg 6-14 éves korosztályban. A gyerekeknek az AI segítségével szerzett dalokban kellett kifejezniük, hogy szerintük milyen lesz az élet a jövőben a mesterséges intelligenciával. Ezenkívül a dalhoz kapcsolódó – szintén AI által generált – albumborító elkészítése is része volt a pályaműnek. A legjobb pályázatok beküldői kaptak meghívást a Telekom Székházba. Érkeztek gyerekek Gyuláról, Kaposvárról, Szegedről, Sátoraljaújhelyről, sőt, még a határon túlról, Szlovákiából is. A fiatalok technológiában jártas mentorok irányításával internetbiztonsági játékon vettek részt. Az idei mentorok Soós Enikő (WITSEC), Pusztai Nikoletta (Nemzeti Védelmi Szolgálat), Turányi Tatjána (Quadron), Hittner-Horváth Veronika (Saferinternet-oktató, NGYSZ) és Katona Fanni (NGYSZ) voltak. A gyerekek nagyon élvezték a kreatív feladatokat, a fotófalat, na és persze a finom reggelit és ebédet.

A program legjobban várt pillanatai az ünnepélyes eredményhirdetés és az ajándékátadás voltak. A pályázatra több mint 100 pályamű érkezett be. Mindegyik korcsoport első öt helyezettje értékes ajándékot kapott. A főnyeremény a 6-11 éves korosztály számára egy-egy Wonlex KT04 Kids Smartwatch, a 12-14 éves korosztály számára egy-egy XIAOMI Redmi Watch 4 volt.

De senki sem ment haza üres kézzel: minden résztvevő ajándéktáskát kapott, amibe kulacs, biciklire szerelhető telefontartó, toll, lufi, kétféle adatblokkoló, jegyzetfüzet, „Legyél az Internet Ásza” kreatív munkafüzet és egy szülőknek szóló antigrooming útmutató került.

Eredmények:

6-8 éves korosztály: 1. hely: Zubornyák Lujza; 2. hely: Horváth Bercel; 3. hely: Szabó Dávid

9-11 éves korosztály: 1. hely: Géczy Márk; 2. hely: Szentimrei Mirjam; 3. hely: Feith Máté

12-14 éves korosztály: 1. hely: Fábián Barnabás; 2. hely: Zsalakovits Leila; 3. hely: Nagy Balázs


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.