Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei

Érdekességek2025. március 10.

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei - Fotó: Gordon Eszter

Véget ért a 22. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day (SID)

22. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot/Safer Internet Day-t. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek és fiatalok biztonságosabb és felelősségteljesebb internethasználatára. A rendezvény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center az eseményhez kapcsolódva különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházban. A csaknem száz részt vevő gyereknek hacker-, illetve internetbiztonsági foglalkozással készültek, a szülők és pedagógusok pedig tudatosságnövelő előadásokat hallhattak ismert szakemberektől. A SID-hez kapcsolódó dalszerző pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nap egyik fénypontja volt.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet csaknem 30 éve foglalkozik a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „A Gyermekmentőnél nem csak ezen a világnapon, de minden egyes nap teszünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen. Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása.”

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Gonda Gábor vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. Megköszönte a szülők, pedagógusok munkáját, amit nap mint nap végeznek a gyerekek biztonsága érdekében.

Előadást tartott dr. Nagy Tamás r. őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője. Ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben milyen fenyegetések jelennek meg a kiskorúak vonatkozásában, és kiemelte az NGYSZ-szel való együttműködés fontosságát.

Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémával keresik meg őket a fiatalok, és egyre több az olyan eset, aminek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk.

Mészégető Marcsi, a Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője elmondta, hogy az indulásuk óta fontos szerepet szánnak a fiataloknak. „Az Eurostat 2023-as kutatása szerint a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek alapszintű vagy azt meghaladó digitális készségekkel, mint az idősebb korosztály, van mit tanulnunk tőlük. Ezért figyelni kell rájuk, és meghallani őket!”

Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője bemutatta, miért jelent az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt. Gyakorlati tanácsokkal buzdította a szülőket arra, hogy a veszélyek csökkentése érdekében mérsékeljék a gyerekek digitális lábnyomát, törekedjenek arra, hogy ne posztoljanak a gyerekekről, ne osszanak meg személyes adatokat, mert ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy az AI szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat generáljon belőlük.

Frey Krisztián etikus hacker a gyerekprogramok ötletgazdája volt. A fiatalok olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifi-hálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatta nekik. A legnagyobb sikert egy flipper zero nevű eszköz aratta a gyerekek körében, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifi-hálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a Telekom tévéképernyőjét ki-be tudták kapcsolgatni.


A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a SID-hez kapcsolódva decemberben dalszerző pályázatot hirdetett meg 6-14 éves korosztályban. A gyerekeknek az AI segítségével szerzett dalokban kellett kifejezniük, hogy szerintük milyen lesz az élet a jövőben a mesterséges intelligenciával. Ezenkívül a dalhoz kapcsolódó – szintén AI által generált – albumborító elkészítése is része volt a pályaműnek. A legjobb pályázatok beküldői kaptak meghívást a Telekom Székházba. Érkeztek gyerekek Gyuláról, Kaposvárról, Szegedről, Sátoraljaújhelyről, sőt, még a határon túlról, Szlovákiából is. A fiatalok technológiában jártas mentorok irányításával internetbiztonsági játékon vettek részt. Az idei mentorok Soós Enikő (WITSEC), Pusztai Nikoletta (Nemzeti Védelmi Szolgálat), Turányi Tatjána (Quadron), Hittner-Horváth Veronika (Saferinternet-oktató, NGYSZ) és Katona Fanni (NGYSZ) voltak. A gyerekek nagyon élvezték a kreatív feladatokat, a fotófalat, na és persze a finom reggelit és ebédet.

A program legjobban várt pillanatai az ünnepélyes eredményhirdetés és az ajándékátadás voltak. A pályázatra több mint 100 pályamű érkezett be. Mindegyik korcsoport első öt helyezettje értékes ajándékot kapott. A főnyeremény a 6-11 éves korosztály számára egy-egy Wonlex KT04 Kids Smartwatch, a 12-14 éves korosztály számára egy-egy XIAOMI Redmi Watch 4 volt.

De senki sem ment haza üres kézzel: minden résztvevő ajándéktáskát kapott, amibe kulacs, biciklire szerelhető telefontartó, toll, lufi, kétféle adatblokkoló, jegyzetfüzet, „Legyél az Internet Ásza” kreatív munkafüzet és egy szülőknek szóló antigrooming útmutató került.

Eredmények:

6-8 éves korosztály: 1. hely: Zubornyák Lujza; 2. hely: Horváth Bercel; 3. hely: Szabó Dávid

9-11 éves korosztály: 1. hely: Géczy Márk; 2. hely: Szentimrei Mirjam; 3. hely: Feith Máté

12-14 éves korosztály: 1. hely: Fábián Barnabás; 2. hely: Zsalakovits Leila; 3. hely: Nagy Balázs


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan étkezzünk egészségesen ünnepekkor?

2025. december 27.

Az ünnepek menüsoránál kis újítással egészségesebb változatot is készíthetünk.

Az ünnepi menü is lehet egészséges, csak oda kell figyelni az összetevőkre, azok minőségére, figyelni kell az elkészítési módra, és persze az elfogyasztott mennyiségre.


Hal bőven kerülhet a karácsonyi asztalra, mert nagyon egészséges, főleg, amelyiknek kedvező a zsírsavösszetétele, tartalmaz ómega-3 zsírsavat (busa, lazac, makréla, hering, pisztráng, szardínia)
A halászlének nagy a zsírtartalma. Ha viszont csak az alaplé készül pontyból, a belefőzött hal pedig valamelyik zsírszegény fajtából (csuka, busa), az már egészségesebb megoldás.
A leveseknek folyadékpótló és telítő ereje van, amit használjunk ki!
A pácolt, füstölt húsokat inkább csak mértékkel válasszuk.
Feldolgozott húsfélék, vörös húsok heti egy-két alkalommal legyenek a tányéron. Nem kell lemondani róluk, mert értékes fehérjeforrások, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt is fontosak.
A húsokat ne bő zsiradékban süssük, hanem roston vagy sütőzacskóban.
Köretnek zöldséget is lehet tálalni a hagyományos krumpli helyett.
A fehér rizs helyett inkább válasszuk a barna rizst.
A máknak magas a rost- és a kalciumtartalma, a zsírsavösszetétele is kedvező, éppen úgy, mint a dióé, ezért bátran használhatjuk ezeket.
A sütemények töltelékéhez, a krémekhez ideális választás a kalóriaszegény túró, vagy a zsírosabb, de alacsony szénhidráttartalmú mascarpone sajtkrém.
Az aszalt gyümölcsöknek magas a cukortartalma, ezért inkább csak ízesítésre, díszítésre használjunk belőlük.
A sima liszt helyett használjunk teljes kiőrlésű lisztet.
Vigyázat! Az alkohol nem pótolja a folyadékot! Csak az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök tartalmaznak elég vizet a folyadékpótláshoz. A nagy evészetek megterhelik az emésztőrendszert, puffadást, teltségérzetet okoznak. Nem mozgunk eleget, ami még inkább fokozza a panaszokat. Mindenképpen legyen otthon epeműködésre, emésztésre való készítmény.

Konyhából a sürgősségire – hogy ne váljon az ünnepi készülődés rémálommá!

2025. december 27.

Kevesen gondolnák, de az ünnepi hangolódás, majd a meghitt pillanatok éppúgy hozzátartoznak az év végéhez, mint a háztartási balesetek. Karácsony környékén megnő a sürgősségi osztályok forgalma, gyakoriak ugyanis a vágott és szúrt sérülések, illetve a végtagtörések. Számos baleset a kapkodásból és fáradtságból fakad, pedig könnyedén megelőzhetőek lennének, hogy az ünnep valóban meghitté és ne rémálommá váljon.

Sütés, főzés, dekorálás, ajándékcsomagolás, kapkodás, állandó rohanás – az ünnepi készülődés nem telhet el egyik nélkül sem, de épp ezek azok az elfoglaltságok, amelyek a legtöbb sérülést okozzák decemberben. Bár az ünnepnek a meghittségről, a szeretetről és a közös időtöltésről kellene szólnia, sok esetben a kapkodás, a stressz, a feszültség és ezekből adódóan a sérülések veszik át a helyet. A baleseti statisztikai adatok szerint ebben az időszakban a konyha rejti a legtöbb veszélyforrást és sokan hamar a sürgősségi osztályon kötnek ki a halpucolás vagy egy tepsi zserbó miatt. Az ünnepi menü készítése, a halpucolás vagy a hús előkészítése, de akár a zöldségpucolás súlyos vágott sérüléseket okozhat, különösen a kézen. Megnövekszik ilyenkor a mosogatás közben elszenvedett üvegszilánk vagy törött edény okozta sérülések száma is.

„Laikusként nehéz eldönteni, mi az a kézsérülés, amellyel későbbi károsodás nélkül, biztonsággal átvészelhetjük az ünnepeket, és mi az, amivel haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni. A gyakran ünnepi sérülés áldozatává váló kéz, illetve ujjak esetén, ha a fájdalomtól nem tudjuk mozgatni, hirtelen látványos duzzanat alakul ki, rendellenesen mozog, ne halogassuk, hogy megmutatjuk orvosnak. Sajnos előfordulhat, hogy csonttörés vagy ficam alakult ki, illetve vágott sérülések esetén pedig olyan ín, vagy akár ideg sérült meg, amely a későbbiekben mozgás-korlátozottsághoz is vezethet” – fogalmazott Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa.

A szakember szerint ezek a balesetek könnyedén megelőzhetőek lennének némi körültekintéssel. A védőkesztyű és a megfelelően karbantartott éles eszközök használata, a csúszós felületek megszüntetése is mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a konyha ne váljon sürgősségi osztállyá.

Karácsony képernyőmentesen

2025. december 26.

Mikor nyúltál utoljára a telefonodhoz? Öt perce? Vagy még el sem tetted reggel óta? A magyarok naponta átlagosan 6 óra 10 percet töltenek online, ebből 3 órát mobilon, 1 óra 48 percet szentelve a közösségi médiára[1]. A közelgő karácsonyi ünnepekkor a szeretteink körében eltöltött idő tökéletes alkalom arra, hogy tudatosan szakítsunk az egészségre és a társas kapcsolatainkra is káros, túlzott online jelenléttel, és felismerjük, hogy a digitális detox nem luxus, hanem égető szükséglet. A Budai Egészségközpont szakembere ehhez ad hasznos tippeket.

A magyarországi felnőtt lakosság háromnegyede az ébredéstől számított egy-két órán belül már online van, a 18-29 évesek 42 százaléka pedig szinte abban a pillanatban nyúl a telefon után, ahogy kinyitja a szemét[2]. A diákok harmada az összes szabadidejét ülve tölti, naponta legalább négy órán át a mobilon lógva vagy a számítógép előtt[3]. Miközben a közösségi médiában görgetünk, videókat nézünk vagy a képernyőt bámulva játszunk, a testünk és az agyunk fokozatosan megadja magát.

Amikor már a testünk jelez

„Egyre több olyan pácienssel találkozunk, akik krónikus nyaki és vállfájdalommal, fejfájással vagy gerincproblémákkal érkeznek hozzánk, és kiderül, hogy a kiváltó okok között jelentős szerepet játszik a napi többórás telefonhasználat. A folyamatos lefele nézés, az úgynevezett „mobiltelefon-nyak” ráadásul nemcsak a nyaki csigolyákat terheli túl, hanem az arcbőr megereszkedését is okozza. Minél több időt töltünk lehajtott fejjel a képernyő fölött, annál látványosabb a gravitáció munkája az arcon” – mondja Andrássy Fanni, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Az elektronikus eszközök (mobiltelefon, tablet, laptop, okostévé vagy videójáték-konzolok) ma már szinte minden pillanatban lekötik a figyelmünket. A túlzásba vitt használatukból eredő fizikai tünetek listája pedig hosszú és ijesztő: krónikus fejfájás, látásromlás, tartós hátfájás, mozgáshiány okozta elhízás, sőt akár fokozott ráncosodás. A mentális hatások ugyanakkor talán még aggasztóbbak. A folyamatos online jelenlét szorongást, alvászavart, koncentrációs nehézségeket okoz, és a fiatalok körében egyre gyakoribb az internetfüggőség. A 12-18 évesek 31,3 százaléka enyhe, 21,2 százaléka mérsékelt, 10,1 százaléka pedig súlyos függőséget mutat[4].