Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Közép-Európa zarándokútja a Caminoval fog vetekedni

Érdekességek2022. augusztus 10.

A zarándokutak egyidősek a kultúránkkal, ám mostanában megújult népszerűségre tettek szert. Az elmúlt 40 évben exponenciálisan növekszik a zarándokok a világban, száma, amihez most egy magyar kezdeményezés is hozzátehet, a Magyar Turisztikai Ügynökség ugyanis fejlesztené a Máriautat, Közép-Európa zarándokútját.  

Mi készteti az embereket arra, hogy zarándokútra induljanak? Az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult a vallási ok: egyre többen kerekednek fel önismereti okokból, sport kihívásként, vagy pusztán azért, hogy kiszakadjanak az örökké nyüzsgő hétköznapokból.

Az eredmény, hogy a zarándoklás exponenciális növekedésen ment keresztül az elmúlt 40 évben - mondja Dr. Szabó Tamás, a Mária Út Egyesület elnöke. Az El Camino például a 80-as évek közepén mindössze mintegy 700 embert vonzott egy évben. Most volt év, hogy több mint 300 ezren fordultak meg rajta, ami a spanyoloknak évente több mint 10 millió vendégéjszakát jelentett.
 
Az évszázados búcsújáró helyek újraéledésére jó példa Csíksomlyó és Mariazell, a magyar alapítású osztrák kegyhely is. Mindkét helyszín tőlünk is immáron 30 éve látogatható, ám a covid miatt két évig szüneteltek a csoportosan szervezett utak. “Most a zarándokok újra közösségben vághatnak neki az útnak” - hangsúlyozza az elnök.

Közép-Európa zarándokútja a Máriaút

De vajon mi a helyzet nálunk? Milyen kegyhelyek találhatók Magyarország területén, és hogyan lehetne élénkíteni az ide irányuló turizmust?
Dr. Szabó Tamás szerint Közép-Európa zarándokútja haladhatna át nálunk, amely népszerűségében akár az El Caminóét is elérheti. A Mária tisztelet hagyománya ugyanis olyan jelentős a régióban, hogy már ma is az UNESCO szellemi-kulturális örökségének részét képezi:
 
“A történelmi Magyarországon 130-nál is több Mária-kegyhely van. Sokukhoz ma is búcsúsok tömege jár, talán egymillió ember is ellátogat évente ezekre. A máriás kegyhelyek természetes hálózata a Máriaút, ami nyolc országot ölel össze zarándokút rendszerré, úgy, hogy a Máriaút mentén a történelem, a kultúra és a természet kincsei is feltárulnak a zarándokok előtt.

 Zarándok utak rendszere vonzza majd a turistákat

Ahhoz, hogy a világból tömegesen jöjjenek a zarándokok, fejleszteni kell elsősorban a zarándok szállások hálózatát. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elkészítette a Máriaút stratégiai fejlesztési tervét, ami már annak jegyében készült, hogy a vallásturizmus a magyar turizmus egyik zászlóshajója lehet az új elképzelések szerint - emeli ki Besencziné Tóth Erika, a Máriaút zarándoka, az egyesület vezetőségi tagja, zarándokvezető.

“A zarándoklás kipróbálására jó alkalom az 1Úton Nemzetközi Zarándoknap 2022. augusztus 13-án, amikor öt országban összesen 10 ezer fő zarándokol majd a különböző útvonalakon,  a békéért ajánlva fel e napot.” - mondja.

A Mária Út Egyesület minden év augusztusában, Nagyboldogasszony ünnepe körül szervez egynapos zarándoklatot a Máriaút egészén. Ez a zarándoknap az 1Úton nevet viseli, és többszáz települést érint Ausztriában, Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, és Magyarországon egyaránt.
 
Az 1Úton nemzetközi zarándoknap sok ezer ember számára nyújt zarándokélményt,  melyen keresztül életre kel a csoda: a különféle nemzetiségű, világnézetű emberek egymáshoz, egymás mellett és egymásért zarándokolnak, az idén a legfontosabb és legaktuálisabb vágyunkért imádkozva: a békéért. A mai széthúzó világban átélik az egységet, mely hatalmas lelki jelentőséggel bír.
 
“Rengeteget zarándokoltam, sok ezer kilométert, és közben az emberektől megtanultam, miért is jó nekik a zarándoklás. Van, aki a közösséget keresi, van, aki a természet csodáira figyel. Van, aki életválságban van és megoldást keres, van, aki ki akarja próbálni magát, és van, aki hálát adni jön az égieknek vagy kérni egészséget, gyógyulást, gyermeket. Ahány ember, annyi ok, de aki elindul, az olyan élményt él át, hogy utána másokat is hív, mert tudja, hogy ez mindenkinek jó és kell” - zárja Dr. Szabó Tamás.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.