Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kötelezővé tehetik a kanyaróoltást a gyermekek számára

Érdekességek2019. július 12.

Fotó: 123rf.com

Kötelezővé tehetik a kanyaró elleni oltást a kisgyermekek számára Németországban, a szövetségi egészségügyi minisztérium javaslata szerint akár ki is tilthatják őket az óvodákból, ha szüleik nem gondoskodnak a védőoltásról.

A tárca vezetője, Jens Spahn a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta: a kormány célja, hogy az óvodába kerülő gyerekek mind védettek legyenek a kanyaróval szemben. Ezért a tervezett új szabályok szerint a felvétel egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás lesz. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából ki kell zárni.

Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. A minisztérium velük szemben a pénzbüntetés eszközét javasolja, a tervezet szerint akár 2500 euróba (810 ezer forint) is kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása. 

A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni a törvényjavaslat szerint.

Németországban nincsen általános, szövetségi szintű oltási kötelezettség, mindenki önállóan dönthet arról, hogy milyen betegség ellen oltatja be magát vagy kiskorú gyermekét. Az egyetlen kivétel Brandenburg tartomány, ahol alig egy hónapja, április közepén döntött a helyi törvényhozás (Landtag) a kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételéről.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben. Ez nem megfelelő arány, “a kanyarót ki kell irtani”, amihez legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges – mondta Jens Spahn a Bild am Sonntagnak.


A minisztérium javaslata irányváltást jelez az oltási kötelezettségről Németországban évtizedek óta folytatott közéleti vitában. A kormány eddig a kötelezettség bevezetése helyett a társadalmi összefogás ösztönzésében, az egészségügyi hatóságok, az orvosok, iskolák, óvodák és a családok közös erőfeszítéseiben látta a megoldást. 

A kanyaró erősen fertőző betegség, vakságot, süketséget és agykárosodást okozhat, halálos is lehet. A világ számos térségében, köztük Európában is terjed. A fertőzöttek száma 2018-ban megháromszorozódott, az egy évvel korábbi 25 863-ról 82 596-ra emelkedett, a kanyaróban meghaltak száma pedig 35-ről 72-re emelkedett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai statisztikai régiójában, amelybe 53 ország tartozik, az Európai Unió (EU) tagállami mellett a Balkán EU-n kívüli országai, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, a kaukázusi térség több országa, valamint Törökország és Izrael. A WHO szerint a betegség terjedésének egyik oka a nem megfelelő átoltottsági arány.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ritka Betegségek

2026. március 06.

Óriási lehetőség az érintett betegek számára, ha egy eddig gyógyíthatatlan ritka betegségnek végre megjelenik reménybeli terápiája. Különösen igaz ez, ha olyan kisgyerekekről van szó, akik egy folyamatosan romló betegséggel élnek. A lehetőség kihasználásához elengedhetetlen, hogy e gyermekek hozzájuthassanak a számukra létfontosságú terápiához.

Azt tekintjük ritka betegségnek, ami kétezer közül legfeljebb egy embert érint. Magyarországon közel 800 ezer ember él ritka betegséggel, a betegek 50-75 %-a gyermek, és többségük számára még ma sem érhető el oki terápia. A betegek 94%-a jelenleg nem gyógyítható véglegesen, így minden új, egy betegség okára ható terápiás lehetőség nagy előrelépést jelent.

A Duchenne-féle izomdisztrófia egy eddig gyógyíthatatlan, ritka betegség. Az érintettek izmai folyamatosan gyengülnek, tíz éves kor körül járóképességüket is elvesztik. Hosszú évek gyógyíthatatlansági tudata után az elmúlt hónapokban reményteli terápiák jelentek meg, amelyek lassíthatják, megállíthatják a gyerekek izmainak leépülését.

Elbutulunk, ha nem pihenünk eleget?

2026. március 06.

A mentális tréning és az alvásrutin rendezése képes visszafordítani a folyamatot

Az alvás több mint egy jól megérdemelt pihenés a nap végén, hiszen az intelligencia fenntartásának egyik legfontosabb eszköze is. A modern társadalomban felnőttek és gyerekek tömegei küzdenek kialvatlansággal, ezáltal nem csupán fáradtak, hanem mérhetően csökkennek a kognitív képességek is. Az Agykutatás Hete alkalmából a szakértő arra figyelmeztet, hogy az alvásminőség jelentősen befolyásolja a szellemi teljesítményt, a megfelelő agytréning ugyanakkor nemcsak napközben tesz okosabbá, hanem előkészíti a terepet a minőségi pihenéshez is.

„Az alvás nemcsak pihenés, hanem szertartás is” – írja Márai Sándor a Füves könyvben. Márai szerint az alvás a legnagyobb orvosság, amely segít abban, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a saját belső valóságával és a világmindenséggel. 

A köztudatban az alvás még mindig passzív állapotként él, pedig a neurológia tudománya szerint ilyenkor zajlik az agy legintenzívebb rendszerező munkája. Ezzel szemben a tartós alvásmegvonás drasztikusan rontja a végrehajtó funkciókat, az éberséget és a döntéshozatali képességet, ami mérhető visszaesést okoz az egyén aktuális intelligencia-teszt eredményeiben is. 

A helyes szájápolás alapjai

2026. március 05.

Fogmosás, pohár és fogkefe higiénia

A szájhigiénia nem csupán a kellemes lehelet és a szép mosoly miatt fontos, hanem az általános egészség megőrzésében is kiemelt szerepet játszik. A mindennapi fogmosás mellett figyelmet kell fordítanunk a fogmosáshoz használt eszközökre is: a fogkefére, fogkefe fejre és a pohárra. Ezek megfelelő tisztítása és cseréje sokat számít a baktériumok elszaporodásának megelőzésében.

Szájhigiénia, szájápolás alapjai

A szájhigiénia a fogak, fogíny és a szájüreg egészségének megőrzésére irányuló rendszeres ápolás, melynek alapja a napi legalább kétszeri fogmosás, a fogközök fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével történő tisztítása, valamint a nyelv tisztítása és szájvíz használata. 

A helyes szájhigiénia megelőzi a fogszuvasodást, az ínybetegségeket és a rossz leheletet, továbbá jótékony hatással van az egész szervezet egészségére. 

A fogmosás jelentősége

A fogmosás elsődleges célja a lepedék, amelyben baktériumok telepedhetnek meg, eltávolítása. Ha nem tisztítjuk fogainkat rendszeresen, fogszuvasodás, ínygyulladás, sőt hosszabb távon fogágybetegség is kialakulhat. A napi kétszeri, fogkrémmel végzett alapos fogmosás segít megőrizni a fogak és az íny egészségét.