Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koronavírus: hogyan védhetem meg a gyermekem?

Érdekességek2020. március 18.

Az eddigi adatok alapján a koronavírus fertőzés elsősorban az idősebb, krónikus betegségben szenvedők esetében jelent fokozott veszélyt. Szülőként mégis aggódunk, hiszen a gyerekközösségekben rendszerint gyorsan terjednek a fertőzések. Dr. Hidvégi Edit gyermek tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a megelőzés lehetőségeiről kérdeztük.

Fotó: gettyimages.comIdősek és krónikus betegek fokozott veszélyben

A koronavírus terjedésével az adatok szinte napról napra változnak. A The Journal of the American Medical Association (JAMA) február 24-én megjelent közlése szerint – a Kínai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai alapján – az igazolt fertőzések halálozási aránya 2,3%. A 9 év alattiak körében egyáltalán nem fordult elő haláleset a koronavírus fertőzés következtében. A 80 év feletti korosztály esetében azonban magas a halálozási arány: 14,8%. Emellett a krónikus betegséggel – szív- és érrendszeri betegség, diabétesz, krónikus légúti betegség és magasvérnyomás betegség – élők esetében is fokozott a kockázat.  

A gyerekek, ha meg is fertőződnek, enyhébb tünetekkel átvészelik a betegséget

A JAMA adatai szerint a Kínában történt fertőzések mindössze 1%-a érintette az 1 és 9 év közötti gyermekeket, és szintén 1% a 10 és 19 év közötti korosztályt. A gyermekek körében világszerte alacsony a fertőzöttek száma, s ha ki is mutatható náluk a koronavírus fertőzés, rendszerint enyhe tünetekkel átvészelik a betegséget. A kutatók szerint ennek oka a gyerekek és a felnőttek immunrendszere közti különbség lehet, vagyis a fiatalabb korosztály esetében a veleszületett immunválasz erősebb, így sokkal könnyebben győzik le a fertőzést. 

A magzat nem fertőződik meg

A The Lancet folyóiratban közölt kutatás alapján a fertőzés a magzatot nem veszélyezteti. A vizsgálatban 9, az utolsó trimeszterben lévő kismamát figyeltek meg. Mindegyik várandós hölgy esetében laboratóriumi vizsgálattal igazolták a koronavírus fertőzést. Egyikőjüknél sem alakult ki súlyos tüdőgyulladás a fertőzés következtében. A kismamák egészséges újszülöttnek adtak életet. A piciket császármetszéssel segítették világra, az 1 perces Apgar-értékeik 8-9/10, az 5 perces 9-10/10. Az újszülötteknél elvégzett koronavírus tesztek eredménye negatív lett.


Fotó: 123rf.com

Megelőzés: mi használ, és mi nem?

A koronavírus egy új kórokozó és az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy gyorsan terjed. Éppen ezért a szakemberek óvatosságra intenek és a megelőzésre figyelmeztetnek mindenkit, amíg nem tudunk a koronavírus fertőzésről többet. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a saját és gyermekeink egészségét védjük és a vírus további terjedését megakadályozzuk. Emellett azt se feledjük, hogy még javában tombol az éves influenzajárvány is! Az alábbi tanácsok az influenza megelőzésére is hasznosak.

Tanuljunk meg kezet mosni!

A WHO ajánlásában is első helyen szerepel az alapos kézmosás. A gyerekek szeretik ezt elnagyoltan kezelni, pedig most különösen fontos, hogy alaposan, elég ideig – legalább 20 mp – és a teljes kézfelületet megmossák. Alkoholos alapú, fertőtlenítő hatású kézmosóval vagy szappannal. 

Ne piszkálja az arcát!

A megelőzés érdekében fontos a gyerekek figyelmét felhívni arra, hogy amennyire lehetséges, kerüljék a szájuk, szemük, orruk érintését.

Tüsszentés esetére

Tüsszentés során használjanak zsebkendőt, vagy ha ez nincs kéznél, a karjukat tegyék behajlítva a szájuk elé, és a könyök hajlatba tüsszentsenek. Ne a kezükbe, mert utána, amit megfognak, továbbadhatják a fertőzést. Jelen tudásunk szerint a koronavírus több óráig is életképes maradhat a különböző tárgyakon, felületeken. A használt zsebkendőt pedig dobjuk egyenesen lezárható fedelű szemetesbe. 

Mikor viseljünk maszkot?

A maszk viselése akkor javasolt, ha influenza-szerű, vagy megfázásos panaszaink vannak, annak érdekében, hogy a környezetünkben lévőket ne fertőzzük meg

A tüdőgyulladás elleni oltás véd a koronavírus ellen?

Pneumococcus baktérium ellen létezik védőoltás, ez gyakran tüdőgyulladást okoz. Az oltási rendbe illesztve kapják a gyerekek. Ez az oltás azonban nem véd a koronavírus által okozott tüdőgyulladás ellen. A koronavírus elleni oltóanyag előállításán jelenleg még dolgoznak a szakemberek.

Az orrmosás segít?

A fiziológiás sóoldattal történő orrmosás, az orrüregek átöblítése segít megfázás, nátha esetén, gyorsítja a felépülést arcüreggyulladás során, sőt allergiaszezonban is érdemes használni, mert az orrnyálkahártyára tapadt pollenektől megszabadulhatunk a segítségével. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a koronavírus elleni védekezést segítené az orrmosó használata.

Beszéljünk róla!

Sok félinformáció, téves hír kering a köztudatban a koronavírussal kapcsolatban. A gyerekekhez is eljutnak ezek a hírek, ezért fontos, hogy életkorának megfelelően, hitelesen beszéljünk róla. Helyezzük a hangsúlyt a megelőzés lépéseire, tanítsuk meg őket a higiéniás szabályokra, a helyes kézmosás és orrfújás módjára. 

Mit tegyünk megbetegedés gyanúja esetén?

Ha légúti betegség tüneteit észleljük a gyermeken, hívjuk a háziorvosát és kérdezzük a további teendőkről. A koronavírussal kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán követhetjük az aktuális információkat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.