Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Korábban kell kezdeni az immunerősítést

Érdekességek2022. január 16.

Korábban jelentkeznek a megfázásos betegségek, ezeket a legkönnyebben erős immunrendszerrel kerülhetjük el. Ha már kiskorában hatékonyan óvjuk gyermekünk immunrendszerét, az felnőtt korában is fokozott védelmet nyújt a szervezetének. Az igazán hatékony megelőzés kezdete azonban a magzati kor.

Fotó: gettyimages.comAz idei évben az időjárás nemcsak a nyaralóknak nem kedvezett, de az immunrendszerünknek sem tett jót: az enyhe nyár után korán megérkezett a hideg, csapadékos ősz, vele pedig az első meghűlések, felső légúti megbetegedések.

„Idén meglepően korán, már szeptember elején végigsöpört az első betegséghullám az iskolákban, óvodákban” – mondja Dr. Király Balázs házi gyermekorvos. „A rendelők most is tele vannak felső légúti betegséggel küzdő gyerekekkel.”
A gyerekek szervezetét érdemes minél hamarabb felkészíteni a hideg időre, de a közösségbe kerülés is próba elé állítja az immunrendszerüket.

Az első 1000 nap nagyon fontos

„Életünk első 1000 napja kulcsfontosságú az immunrendszer és a bélflóra kialakulása szempontjából. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen ez a szervezet egyik fő védvonala, itt szívódnak fel a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok. A gyermekek immunrendszere 3 éves korukig fejlődik a legintenzívebben, ezért ebben az időszakban rendkívül fontos a C- és D-vitamin, valamint a vas és a kalcium pótlása is.

Ezeket azonban nehéz megfelelő mennyiségben pusztán táplálkozás útján bevinni a gyerekek szervezetébe, ezért érdemes a gyermekek igényei szerint összeállított táplálékkiegészítőket is az étrend részévé tenni. És nemcsak a gyermekeknél, hiszen az első 1000 napba a magzati kor és a szoptatás időszaka is beleszámít, így nagyon fontos, hogy az édesanya is változatosan, egészségesen táplálkozzon!” – mondja az Első 1000 nap program szakembere.

Csecsemőkorban nagyon lényeges az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej tele van olyan anyagokkal, amelyek számos fertőzéstől megóvják a kicsit.

Később fontossá válik, hogy a gyerekek minden nap fogyasszanak zöldséget, gyümölcsöt, erre az ősz is kiváló alkalmat nyújt még. Az alma, a szőlő, a körte, a szilva, valamint a sütőtök mind kiváló vitaminforrás.

A C- és D-vitamin jelentősége az immunerősítésben

Ilyenkor ősszel a legfontosabb szervezetünk számára a C-vitamin, ugyanis jelentős szerepet játszik az ellenálló szövetek felépítésében, segít a fertőzéseket is legyőzni. Ma már egyre többet tudunk a D-vitamin jelentőségéről, segíti az immunrendszer egészséges működéséhez is, valamint szerepe van a fertőző betegségek elleni védekezésben. A téli, napfény nélküli hónapokban a D-vitamin pótlás megfelelő minőségű, D-vitamint tartalmazó tápszerrel és gyerekitallal megoldható, melyeket speciálisan a csecsemők és kisgyerekek igényei szerint fejlesztettek ki szakemberek.


Az alvás és a mozgás mennyisége is lényeges

„Fontos, hogy a mindennapi mozgás is része legyen a gyerekek napirendjének már kezdetektől fogva. A legkisebbekkel sétáljunk nagyokat, a nagyobbacskáknak a játszótér megunhatatlan szórakozást jelent, míg a nagyobbak már sportolhatnak is. Megfelelően felöltözve a hűvösebb időben is lehetőségünk van a szabadban mozogni. Figyeljünk oda a réteges öltözködésre, ha pedig a gyerekek nagyon kimelegednének, megizzadnának játék közben, gyorsan öltöztessük át őket. A gyerekek egészséges fejlődéséhez, az egészséges immunrendszer kialakulásához a megfelelő mennyiségű alvás is elengedhetetlenül fontos” – emelte ki Dr. Király Balázs.

Fotó: gettyimages.com

Az első 1000 nap

Az első 1000 napban a gyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek át. A terhesség ideje alatt magzatként, majd életük első éveiben szervezetükben soha meg nem ismételhető minőségi és mennyiségi változások mennek végbe. Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással csökkenthető például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. A Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület – a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társasággal együttműködve – éppen azért kezdeményezte az Első 1000 nap programot, hogy erre a kiemelten fontos időszakra felhívják a társadalom és a szakma (orvosok, védőnők) figyelmét.

www.elso1000nap.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hol van a határvonal a húgyúti fertőzés és az inkontinencia közt?

2025. augusztus 17.

Az a határvonal, ahonnan tudhatjuk, hogy „csak” a húgyúti fertőzés következtében alakult ki az inkontinencia, hogy az alapbetegség gyógyulásával a vizeletszivárgás is elmúlik. Már csak ezért is fontos a diagnózis és a kiinduló oknak megfelelő kezelés.   
– Az átmenetileg jelentkező inkontinencia szerencsére csak ritkábban jelenik meg a húgyúti fertőzés tünetei között. A páciensek ugyanis elsősorban fájdalmas, égő érzéssel járó vizelésre, gyakori vizelési ingerre, alhasi fájdalomra és a hólyag kiürítési nehézségére panaszkodnak – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. – Mindazonáltal, ha már vizeletszivárgás is tapasztalható, mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy valódi, vagy csak átmeneti inkontinenciáról van-e szó.

Mi lehet az inkontinencia oka?

A kivizsgálás során igyekszünk kideríteni, lehet-e más oka a vizelettartási zavarnak. Kikérdezéssel, vizsgálatokkal utánajárunk, állhat-e háttérben például az inkontinencia leggyakoribb típusa, az ún. stressz inkontinencia, amikor is a stressz kifejezés nem pszichés értelemben értendő, hanem fizikai nyomásként. Ilyen stresszt jelenthet például a köhögés, a tüsszentés, a nevetés, egy nehéz tárgy emelése vagy valamiféle mozgás, ami a húgyhólyagot és az vizeletkontrollért felelős izmokat is nagyobb nyomás alá helyezi. Ennek következtében csöppenhet, folyhat el a vizelet. Az inkontinenciának ugyanakkor más típusai is ismertek, mint a késztetéses-, a túlfolyásos-, a funkcionális-, a kevert- és a teljes inkontinencia – mondja Rákász doktor.

Az egyre súlyosabb aszályok még a legszárazságtűrőbb fűfajainkkal is végezni fognak

2025. augusztus 17.

Az elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak, tapasztalták a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói. Némi reményre adhat okot, hogy a buckák északi lejtőin, illetve a facsoportok közelében élő fűegyedek nagyobb eséllyel éltek túl. 

A magyar csenkesz és a homoki árvalányhaj a szárazságot legjobban tűrő fűfajaink közé tartoznak. Ezért is vizsgálták őket a 2022-es nagy aszály után a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai.

Az ökológusok a kiskunsági Fülöpháza melletti homokpusztagyepen már sok éve monitorozzák a helyi élővilág változásait több száz állandó mintavételi pont segítségével. Amikor 2022-ben még a mostanában megszokotthoz képest is kevés eső esett, miközben forróság volt, a kutatók elhatározták, a következő évben felmérik, hogy ezt a szélsőséges időjárást hogyan képesek átvészelni az őshonos füveink. Az eredmények, amelyek nemrég jelentek meg a Global Ecology and Conservation című folyóiratban, rendkívül aggasztó képet mutattak.

Az ökológusok kétszáz darab véletlenszerűen elhelyezett 4×4 méteres négyzetben mérték fel a halott és az élő füvek arányát. Emellett rögzítették, hogy az adott négyzet a homokbuckák kissé hűvösebb északi, vagy a forróbb déli lejtőin helyezkedik-e el, illetve hogy van-e a környezetében fa- vagy cserjecsoport. A kutatók hipotézise az volt, hogy az északi kitettségű és a facsoportok közelében élő füvek nagyobb eséllyel vészelik át a szélsőséges szárazságot. 

A kétszáz mintavételi négyzet közül 85-ben a füvek több mint 95 százaléka elpusztult, gyakorlatilag nem maradt életben egy egyed sem. 167 négyzetben a füvek legalább fele pusztult el. „Bár ezek elvileg szárazságtűrő fűfajok voltak, rendkívül drasztikus volt a pusztulás, a 2022-es aszály már az ő tűrőképességüket is meghaladta” – mondta Csecserits Anikó, a kutatás vezetője. 

10 dolog, amitől óvd a gyereked nyáron

2025. augusztus 16.

A nyár számtalan kalandot és izgalmat tartogat a gyerekek számára. A vakáció a strandolás, a sport és a játék ideje. Az élményekkel együtt azonban veszélyek is járnak, ezért ilyenkor nagyobb szabadság elővigyázatosságra van szükség, hogy elkerüljük az esetleges baleseteket. Összegyűjtöttük a tíz legfontosabb tudnivalót, amire figyelni kell, nehogy sérülés vagy betegség tegye tönkre a nyaralást.

1.    Ha autóval utazunk, ügyeljünk, hogy mindegyik kisgyermek a megfelelő méretű gyermekülésben legyen bekötve! A nagyobb gyerekek és a szülők pedig feltétlenül használják a biztonsági öveket, még rövid távolságokra is! A legkisebbeket menetiránynak háttal kell bekötni, ellenkező esetben a fej előrebillenésekor eltörhet a nyaka.

2.    Ha külföldre készülünk, utasbiztosítás nélkül ne lépjük át az országhatárt! Különösen azoknak érdemes erre figyelniük, akik gyerekekkel utaznak. Egy szakosodott online kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 14%-ával történt már baleset vagy megbetegedés külföldi utazás során. A családok, kisgyermekesek jellemzően a saját szervezésű utazásokat részesítik előnyben, s ilyenkor a sok tennivaló között elfelejtődhet a biztosítás. Pedig egy külföldi gyógykezelés vagy mentés akár milliókba is kerülhet.