Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Korábban kell kezdeni az immunerősítést

Érdekességek2022. január 16.

Korábban jelentkeznek a megfázásos betegségek, ezeket a legkönnyebben erős immunrendszerrel kerülhetjük el. Ha már kiskorában hatékonyan óvjuk gyermekünk immunrendszerét, az felnőtt korában is fokozott védelmet nyújt a szervezetének. Az igazán hatékony megelőzés kezdete azonban a magzati kor.

Fotó: gettyimages.comAz idei évben az időjárás nemcsak a nyaralóknak nem kedvezett, de az immunrendszerünknek sem tett jót: az enyhe nyár után korán megérkezett a hideg, csapadékos ősz, vele pedig az első meghűlések, felső légúti megbetegedések.

„Idén meglepően korán, már szeptember elején végigsöpört az első betegséghullám az iskolákban, óvodákban” – mondja Dr. Király Balázs házi gyermekorvos. „A rendelők most is tele vannak felső légúti betegséggel küzdő gyerekekkel.”
A gyerekek szervezetét érdemes minél hamarabb felkészíteni a hideg időre, de a közösségbe kerülés is próba elé állítja az immunrendszerüket.

Az első 1000 nap nagyon fontos

„Életünk első 1000 napja kulcsfontosságú az immunrendszer és a bélflóra kialakulása szempontjából. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen ez a szervezet egyik fő védvonala, itt szívódnak fel a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok. A gyermekek immunrendszere 3 éves korukig fejlődik a legintenzívebben, ezért ebben az időszakban rendkívül fontos a C- és D-vitamin, valamint a vas és a kalcium pótlása is.

Ezeket azonban nehéz megfelelő mennyiségben pusztán táplálkozás útján bevinni a gyerekek szervezetébe, ezért érdemes a gyermekek igényei szerint összeállított táplálékkiegészítőket is az étrend részévé tenni. És nemcsak a gyermekeknél, hiszen az első 1000 napba a magzati kor és a szoptatás időszaka is beleszámít, így nagyon fontos, hogy az édesanya is változatosan, egészségesen táplálkozzon!” – mondja az Első 1000 nap program szakembere.

Csecsemőkorban nagyon lényeges az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej tele van olyan anyagokkal, amelyek számos fertőzéstől megóvják a kicsit.

Később fontossá válik, hogy a gyerekek minden nap fogyasszanak zöldséget, gyümölcsöt, erre az ősz is kiváló alkalmat nyújt még. Az alma, a szőlő, a körte, a szilva, valamint a sütőtök mind kiváló vitaminforrás.

A C- és D-vitamin jelentősége az immunerősítésben

Ilyenkor ősszel a legfontosabb szervezetünk számára a C-vitamin, ugyanis jelentős szerepet játszik az ellenálló szövetek felépítésében, segít a fertőzéseket is legyőzni. Ma már egyre többet tudunk a D-vitamin jelentőségéről, segíti az immunrendszer egészséges működéséhez is, valamint szerepe van a fertőző betegségek elleni védekezésben. A téli, napfény nélküli hónapokban a D-vitamin pótlás megfelelő minőségű, D-vitamint tartalmazó tápszerrel és gyerekitallal megoldható, melyeket speciálisan a csecsemők és kisgyerekek igényei szerint fejlesztettek ki szakemberek.


Az alvás és a mozgás mennyisége is lényeges

„Fontos, hogy a mindennapi mozgás is része legyen a gyerekek napirendjének már kezdetektől fogva. A legkisebbekkel sétáljunk nagyokat, a nagyobbacskáknak a játszótér megunhatatlan szórakozást jelent, míg a nagyobbak már sportolhatnak is. Megfelelően felöltözve a hűvösebb időben is lehetőségünk van a szabadban mozogni. Figyeljünk oda a réteges öltözködésre, ha pedig a gyerekek nagyon kimelegednének, megizzadnának játék közben, gyorsan öltöztessük át őket. A gyerekek egészséges fejlődéséhez, az egészséges immunrendszer kialakulásához a megfelelő mennyiségű alvás is elengedhetetlenül fontos” – emelte ki Dr. Király Balázs.

Fotó: gettyimages.com

Az első 1000 nap

Az első 1000 napban a gyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek át. A terhesség ideje alatt magzatként, majd életük első éveiben szervezetükben soha meg nem ismételhető minőségi és mennyiségi változások mennek végbe. Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással csökkenthető például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. A Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület – a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társasággal együttműködve – éppen azért kezdeményezte az Első 1000 nap programot, hogy erre a kiemelten fontos időszakra felhívják a társadalom és a szakma (orvosok, védőnők) figyelmét.

www.elso1000nap.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.