Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Konyha, gyerek, tablet? – Hogy jön ez össze?

Érdekességek2018. március 10.

Sokat tehetünk azért, hogy a konyha ne anya remetekunyhója, hanem az egész családot összefogó, élményekben és persze ízekben gazdag központja legyen. Nem gondolnánk, de az együtt főzőcskézést ráadásul még egy app is segíti. Az pedig már csak hab a – közösen sütött – tortán, hogy észrevétlenül, de minőségi időtöltés és élvezetes percek közben tanulhatnak a gyerekek egészséges étkezésről, higiéniáról, gasztrotörténetről. Jól hangzik? 

 A konyha és a képességfejlesztés

Nyilvánvaló, hogy közösen elkészíteni, majd jóízűen elfogyasztani valamit egyszerre jelenti az együttlét, a jól végzett munka és a finom étek örömét. Plusz pozitívum, hogy a gyerekek készségei észrevétlenül fejlődnek: a szeletelés, hámozás, gombócgyúrás, kavargatás során a finommotorika, a koncentráció és az együttműködési készség is fejlődik, az ízlelés, a szaglás és az ízlés is kifinomul. Ráadásul nem is hinnénk, milyen izgalmas titkokra derülhet fény, amikor közösen nekiállunk főzni a gyerekekkel.

Mi az a szalmonella, és miért szolgálja az egészségünket a húshőmérő? Miért kell már megint kezet mosni? Igaz, hogy a bécsi kifli megállított egy egész török hadsereget? Csak csínján a nyers tojással? És vajon mit művel az, aki blansíroz?


Ne aggódjunk, ha mi magunk nem tudjuk az összes kérdésre a választ: ha a vasárnapi ebédet együtt készítjük, a megszokott főzőműsorok helyett most egy lebilincselő ismeretterjesztő videósorozattal is feldobhatjuk a „kotyvasztást”. Igen, igen, van olyan, hogy telefonozunk vagy tabletezünk az asztalnál, és az mégis összehoz minket! A Da Vinci Kids applikáció minivideói között a Finom ételek kategórián belül a Gasztrobbanás epizódjait is megtaláljuk, melyben Link, a fiatal srác a gyerekek nyelvén, zenés-humoros kísérettel, szórakoztatóan vezeti be a srácokat a konyhaművészet rejtelmeibe. Mindemellett érthetően ad hangot az egészség szempontjainak (konyhai higiénia, tápanyagdús, természetes és egészséges menü), praktikus tanácsokkal is ellát (hogy lehet igazán apróra szeletelni, gyorsan hámozni stb.), és a fizika-kémia világából hozott konyhai példákkal még azt is segíti, hogy a gyerekek ebéd közben szedjék fel a „muníciót”, amivel lenyűgözhetik természetismeret-tanáraikat. Egy paradicsomos spagetti vagy a ropogós csirkecsíkok tehát jó apropót adnak arra, hogy megtanulják, mi az a viszkozitás, a forráspont vagy a gőznyomás. A főfogások mellett kedvenc desszertjeik receptjét is megtalálják tízperces, szórakoztató videók formájában, így a Gasztrobbanás akár szülinapi zsúrok, iskolai ünnepi előkészületek, háztartástannal kapcsolatos szakkörök visszatérő műsorszáma is lehet.

De a Finom ételek rovaton belül olyan gasztrotörténeti érdekességekre is bukkanhatunk, mint például a Vidra úr kalandjai sorozat egy epizódjának Kifli című része: ebből kiderül, hogy 1683-ban mi történt Bécs ostrománál, és mi köze mindehhez a félhold alakú bécsi kiflinek – vagy a kifli alakú félholdnak a török zászlókon.

Kötényt fel, fakanalat kézbe!

A kisfilmeket együtt kiválogatva és megnézve neki is foghatunk a menü összeállításának, a hozzávalók kimérésének, és a feladatok elosztásának – mindezt úgy, hogy tulajdonképp egy kalandra készülünk. Így nem nyűg, hanem játék, tanulás és igazi öröm lehet a főzés – még jó, hogy épp megéhezünk a végére!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.