Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Könnyen kiégéshez vezethet a COVID-19 hulláma

Érdekességek2021. október 22.

Fotó: gettyimages.com

A járvány hullámaival már nemcsak a megbetegedések száma növekszik, hanem az irodai dolgozók mentális állapota is súlyosbodhat. A vírus okozta bizonytalanság, félelem és az év végi kimerültség miatt egyre gyakrabban jelentkezhetnek ugyanis a kiégés tünetei.

A munkaadóknak, illetve a dolgozóknak érdemes ezért odafigyelniük még a legapróbb jelekre is, hogy időben elkerüljék a negatív spirált – hívja fel a figyelmet a K&H, a PwC Magyarország idei felmérése alapján a bankszektor egyik legvonzóbb munkahelye. 

Bár a távmunka nagyobb rugalmasságot és kedvezőbb munka-magánélet egyensúlyt kínál, a második hullámmal járó, továbbra is fennálló több mint féléves bizonytalanság és fertőzéstől való félelem miatt kimerültek lehetnek a dolgozók. Az év végi fáradtság, a szabadidős tevékenységek, a kikapcsolódás korlátozása, a korai sötétedés miatt pedig jelentősen csökkenthet a hatékonyságuk.

„Ha munkatársunknál azt tapasztaljuk, hogy a korábbiakhoz képest többször hibázik, hosszabb időt vesz igénybe azoknak a feladatoknak az elvégzése, amiket korábban rutinosan, gyorsan megcsinált vagy a munkához, esetleg a kollégákhoz negatívabb a hozzáállása, ritkábban kapcsolódik be a közös ötletelésekbe, megbeszélésekbe, úgy könnyen lehet, hogy munkahelyi kiégésről van szó. Ebben a kritikus állapotban mielőbbi változásokra van szükség. Az otthoni nyugodt környezet kialakításán túl ugyanis a napi rutin újragondolására, rendszeres és pozitív visszajelzésekre, valamint a munkaadók részéről az elvárások konkretizálására is szükségük van a dolgozóknak ahhoz, hogy elkerülhessék a kiégését” – javasolja Végh József, a K&H HR igazgatója

Ahhoz, hogy a munkahelyi kiégés elkerülhető legyen, a K&H, a PwC Magyarország idei felmérése alapján a bankszektor egyik legvonzóbb munkahelyeként összegyűjtötte azokat a tanácsokat, amikre a dolgozóknak és a vezetőknek is érdemes figyelniük a járvány második hulláma során.

Megfutamodás helyett felismerés

A tünetek felismerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kiégést kezelni, orvosolni tudjuk. Ha a megszokottnál fáradtabbnak érezzük magunkat, gyakran küzdünk fejfájással, ingerlékenyek, frusztráltak, elégedetlenek vagyunk, többet dolgozunk, de eredménytelenül, akkor nagy az esélye annak, hogy az év végi kimerültségen túl komolyabb és akár hosszabb távon fennálló problémáról van szó. A kiégés fizikai, kognitív és érzelmi fáradtságot is takarhat, ezért ahhoz, hogy ezt kezelni tudjuk, gondoljuk át és írjuk össze, mióta és milyen tüneteket tapasztaltunk.  

Túlhajszoltság helyett érzelmi újratervezés

 A kijárási korlátozás és a korai sötétedés felboríthatja a napi rutinunkat, a túlórák és a zsúfolt hétköznapok helyett azonban érdemes inkább újratervezni az időbeosztásunkat. Írjuk össze részletesen, miket végzünk el egy munkanapon, és rögzítsük minden tevékenységhez, hogyan érezzük magunkat közben. Emiatt nemcsak jobban látjuk, mivel és mennyi időt töltünk, hanem azt is segíthet eldönteni, hogy ezekhez a feladatokhoz milyen érzéseket párosítunk: miket végzünk el szívvel-lélekkel, és mik okoznak bennünk inkább feszültséget, szorongást.

Bizonytalanság helyett konkrétumok

Ahhoz, hogy a kiégés elkerülhető legyen, érdemes egyértelműen meghatározni a munkahelyi célokat és a munkaköri elvásárokat. Ezek ugyanis segítenek abban, hogy világossá váljon, hogyan lehetünk sikeresek, illetve magabiztosak a munkánkban. Az év végéhez közeledve a munkaadókkal közösen gondoljuk át, hogyan és mivel lehet jobban körvonalazni ezeket az elvárásokat, hogy a következő évtől a bizonytalanságot csökkentve új lendülettel vághassunk bele a feladatokba. 


Közömbösség helyett figyelmesség

Az elismerés hiánya is kiégéshez vezethet, ezért a visszajelzések minőségére és a gyakoriságára is érdemes figyelnie a vezetők mellett a munkatársaknak is. Nemcsak a munkaadók pozitív szavai lendíthetik túl ugyanis a dolgozókat egy-egy negatív hullámon, hanem a kollégák is segíthetnek egymásnak abban, hogy dicséretekkel, elismerésekkel erősítsék a csapatszellemet, a másik szakmai önbizalmát. 

Monotonitás helyett spontaneitás

 Könnyen kiégéshez vezethet, ha heteken vagy hónapokon át ugyanazokat a feladatokat kell megoldaniuk a dolgozóknak, új kihívások hiányában pedig teljesen elveszítik a motivációjukat abban, hogy csapatban és egyénileg is jól, hatékonyan teljesítsenek. Ahogyan az első hullám során, úgy most se engedjük, hogy a kollégák az otthoni munka miatt eltávolodjanak egymástól. Teremtsünk minél több alkalmat, amikor a munkán túl személyes élményeket is megoszthatják egymással a kollégák, vagy arról beszélhetnek, hogyan érzik magukat a megváltozott körülmények között. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.