Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koleszterinszint újragondolva: gyógyszer, mikroszterolok, intervall tréning

Érdekességek2025. március 17.

A koleszterinszint az egészség egyik csendes indikátora. Az évek során talán nem is foglalkozunk vele, mígnem egy rutin vérvizsgálat felhívja rá a figyelmet: a koleszterinszint emelkedett. Ekkor szembesülünk vele, hogy lépnünk kell – de ma már tudjuk, nem feltétlenül azonnal gyógyszerekkel. Az emelkedett koleszterinszint figyelmeztetés, ami nyomozásra késztet minket, de kismértékű emelkedés nem feltétlenül ok a riadalomra.

Fotó: rawpixel © 123RF.comKoleszterin – önmagában nem feltétlenül a probléma forrása

Az LDL koleszterin önmagában nem ellenség, elengedhetetlen szerepet játszik a szervezet működésében. Az egyik alapvető építőeleme az agyműködés fenntartásának. A probléma akkor kezdődik, ha a magas LDL koleszterinszinthez csökkent érfal rugalmasság, magas vérnyomás és emelkedett triglicerid szint is társul, és gyulladásos állapot áll fenn, mert ekkor az érfalak rugalmassága könnyebben csökken tovább, és a gyulladásos folyamatok akár állandóvá válhatnak. Így fokozódik az érelmeszesedés kockázata, és halmozódnak, egymást erősítve fenyegetnek az egyes kockázati pontok.

Szervezetünk állapotának megítélése érdekében érdemes ma már az ApoB értéket is mérni, ami árnyalhatja a hagyományos lipid panelek értékei alapján kialakított orvosi kezelési terveket, mivel az ApoB alacsony szintje arra utalhat, hogy az endotél diszfunkciót okozó sLDL részecskék nincsenek egyelőre jelen kockázatos mennyiségben. Azaz egy enyhén emelkedett koleszterin szint önmagában nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt. Főleg, ha egy egyszerű, szemikvantitatív érfal rugalmassági vizsgálat vagy egy részletesebb arteriográfos vizsgálat is megerősíti, hogy nincsenek plakk lerakódásaink.

Amikor azonban már kialakulnak plakkok, akkor érdemes odafigyelni a koleszterinszint csökkentésére, és megelőzni a további lerakódásokat, fokozni az erek egészségét, rugalmasságát. Ezzel egy időben célszerű elindítani olyan táplálkozási változtatásokat, amelyek segítik a lipid háztartás és a kardiovaszkuláris rendszer egészségének fejlesztését. Ezt mozgásprogrammal és alvás optimalizálással támogathatjuk, illetve az esetek többségében stressz menedzsment technikákat is be kell vetnünk.

Hogyan normalzálhatjuk a koleszterinszintet gyógyszer nélkül?

Az első lépés az életmódváltás. Bár ez sokszor teljesíthetetlennek tűnhet, de már apró változtatásokkal is meglepően hatékony eredményeket érhetünk el.

1. Étrend


2. Mozgás

A rendszeres testmozgás nem csak a testsúly csökkentésében segít, hanem a HDL-koleszterinszint növelésében is. Az érfalak rugalmasságát elsősorban az interval tréningek segítik elő, ezér ezt heti két alkalommal feltétlenül illesszük be az edzéstervünbe minimálisan 30-30 percre. Heti további 90 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgás (például gyaloglás, úszás vagy kerékpározás) már jelentős különbséget hozhat.

Az A-Lab Medical egészség coach csapatának ajánlása    

Intervall tréning az érfali rugalmasság javítására

Kezdőknek:

  1. Melegíts be 5-10 percig mérsékelt tempójú gyaloglással vagy biciklizéssel.
  2. Intenzív szakasz: 30 másodpercig végezz magas intenzitású mozgást (pl. gyors futás, sprintelés, biciklizés magas ellenállással).
  3. Pihenő szakasz: 1-2 percig végezz lassabb, pihenőtempójú mozgást (pl. séta vagy alacsony intenzitású biciklizés).
  4. Ismételd ezt a ciklust 4-6 alkalommal.
  5. Levezetés: 5 perc lassú tempójú mozgás.

Haladóknak:

  1. Melegítés: 5-10 perc mérsékelt tempó.
  2. Intenzív szakasz: 1 perc magas intenzitás (pl. sprintelés vagy emelkedőn futás).
  3. Pihenő szakasz: 1 perc könnyű mozgás.
  4. Ismételd ezt a ciklust 6-10 alkalommal.
  5. Levezetés: 5-10 perc.

Heti gyakoriság: Heti 2-3 alkalom elegendő az érfalak rugalmasságának javítására, pihenőnapokkal a regeneráció érdekében.

Mire figyelj az intervall tréning során?

Mire figyelj az intervall tréning során?
Fokozatosság:
Ha most kezded, az intenzív szakaszokat ne vidd túlzásba, hogy elkerüld a sérüléseket vagy a szív túlterhelését.
Pulzus kontroll:
Az intenzív szakasz alatt a maximális pulzusod 70-90%-át célozd meg.
A pihenőidő alatt engedd le a pulzust kb. 50-60%-ra.
Egyéni terhelhetőség:
Az intervall tréning intenzitását igazítsd az aktuális egészségi állapotodhoz és edzettségi szintedhez.
Regeneráció:
Az intervallumok közötti regeneráció elengedhetetlen. Az alvás, a megfelelő táplálkozás és a pihenőnapok támogatják a hosszú távú fejlődést.

3. Stresszkezelés

A krónikus stressz hatással lehet a koleszterinszint emelkedésére is. Próbáljuk meg csökkenteni a stresszt relaxációs technikákkal, légzőgyakorlatokkal, meditáció vagy akár a természetben töltött idő segítségével.

Amennyiben orvosa kockázatosnak ítéli állapotod, érdemes azonnali gyógyszeres kezeléssel elejét venni a további veszélyeknek. De amennyiben még visszafordíthatónak tűnnek egyes folyamatok, és valaki nem szeretne élete végéig sztatint szedni, akkor célszerű elindítani egy életmód terápiát akár fitoszterolos támogatással.

Hogyan előzhetjük meg a koleszterinszint újbóli emelkedését?

Ha sikerült optimalizálni a koleszterinszintet, az életmódváltást nem szabad abbahagyni. Fontos, hogy az egészséges szokások hosszú távon is részévé váljanak az életünknek.

Az időben tett lépések életeket megmenthetnek. Ne várj a probléma súlyosbodására. Cselekedj időben, és tegyél a nagyobb baj elkerüléséért.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Magvas gondolatok

2026. október 21.

A különféle civilizációk kialakulásához gabonafajtákat is tudunk társítani. Ilyen módon, ahogy Amerikában a kukorica képezte a mindennapos táplálék alapját, úgy Európában a búza, tönkölybúza és rozs, Közel-Keleten és Egyiptomban az árpa, Afrikában a köles, Ázsiában a rizs. Az egyetlen jelentõs különbség, hogy egészen a múlt századig fölhasználták a teljes magot.
Mindenhol azt halljuk, hogy teljes õrlésû kenyereket kellene ennünk. Azt próbáltuk felfedezni, hogy MIT, MIÉRT és HOGYAN.

A különféle civilizációk kialakulásához gabonafajtákat is tudunk társítani. Ilyen módon, ahogy Amerikában a kukorica képezte a mindennapos táplálék alapját, úgy Európában a búza, tönkölybúza és rozs, Közel-Keleten és Egyiptomban az árpa, Afrikában a köles, Ázsiában a rizs. Az egyetlen jelentõs különbség, hogy egészen a múlt századig fölhasználták a teljes magot. Az amerikai õstelepesek, az indiánok tartottak még Zöld gabona-ceremóniát is. Ez egyfajta hálaadás ünnep volt, az Élet Urának a bõséges termésért. Az ünnepség csúcspontja a nõk tánca volt, "pántlika-" vagy "szalagtánc", és egészen eddig az idõpontig böjtöltek az indiánok.

Figyelem, gyógyszerkölcsönhatás!

2026. október 21.

Súlyos következményei lehetnek, ha a beteg egyidejûleg egymás hatását befolyásoló gyógyszereket szed.
Emberek százai halnak meg évente a gyógyszerezés nem kívánt következményei miatt. Igaz ugyan, hogy nincs pontos adat a gyógyszer-gyógyszer interakciókról (kölcsönhatásokról), ám egyvalamiben a szakemberek egyetértenek: egyetlen gyógyszerkölcsönhatás okozta haláleset is túl sok.

Az effajta tragédiák hátterében elsõsorban a testnek bizonyos hatóanyagra adott nem várt reakciója áll, vagy ha a beteg egyidejûleg két vagy több olyan gyógyszert szed, melyek felerõsítik egymás hatását, avagy ellenkezõleg: semlegesítik egymást.

Ez utóbbi általában idõsebb páciensek esetében fordul elõ gyakorta, õk szednek ugyanis rendszerint többfajta készítményt egyszerre.

Ebben legtöbbször a gyulladásgátló fájdalomcsillapítók, a nem szteroid (reuma elleni) készítmények, a vérnyomáscsökkentõk és a kortizonszármazékok az érintettek.

Egyes - a laikusok számára - ártalmatlannak tûnõ, bevett szokás szerint szedett fájdalomcsillapítók, mint az acetilszalicilsav (aszpirin) vagy a diclofenac is válhatnak akár életveszélyessé is. A vérlemezkék összekapcsolódásának gátlása révén fokozzák a vérzéshajlamot, mert hátrányosan befolyásolhatják egyes véralvadásgátló szerek hatását. Az is elõfordulhat, hogy a vérnyomáscsökkentõ terápiát is veszélyeztetik.

Mi tegyünk, ha

2026. október 20.

Ha megfázunk, egyik domináns tünetünk rögtön a kezdetektõl az orrdugulás és az orrfolyás, melyek bizony alaposan meg tudják keseríteni az életünket. "Deb kabunk levegõt", nappal nehezen tudunk eldugult orrunk miatt levegõt venni, éjszaka pedig nehezen tudunk aludni, pihenni. 

A sok orrfújástól az orrunk alatti bõrterület kisebesedik, fájdalmassá válik. Ráadásul, mivel arcunk melléküregei kis járatokon keresztül állnak összeköttetésben az orrüreggel, ha sokáig van eldugulva orrunk, arcunk melléküregei a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem tudnak a kis járatokon keresztül szellõzni, továbbá az üregekben termelõdött váladék sem tud távozni, mely pang és így nõ az arcüreggyulladás kockázata. A közönséges megfázás vírusos betegség, mely az esetek túlnyomó többségében (ha nem kapunk felülfertõzõdést baktériumoktól) egy hét alatt gyógyul: általában ennyi idõre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy immunrendszerünk legyõzze a vírusokat. Ezen idõ alatt a legfontosabb teendõink a sok pihenés és a megfelelõ tüneti kezelés. Ennek egyik legfontosabb eleme egy jól kiválasztott orrspray, mely gyorsan, pár perc alatt és remélhetõleg hosszú órákra megszabadít a kínzó orrdugulástól.

Miért célszerûbb orrsprayt választani orrcsepp helyett?

Ma már az orrcseppek és orrpsrayk széles választéka várja a betegeket a gyógyszertárban. A széles palettából érdemes a korszerûbb orrspray formátumot választani, mert: