Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kivédheti az intravaginálisan adagolt progeszteron a vetélést?

Érdekességek2022. december 19.

fotó: gettyimages.com

Az intravaginális progeszteron-adagolás a korábban legalább 3 vetélésen átesett terhes nőknél csökkentheti csak a hüvelyi vérzést követő vetélési kockázatot.

A terhesség alatti vetélés egyik gyakori előjele a hüvelyi vérzés. Olyan kezelés, ami a fenyegető vetélés 100 százalékos biztonsággal való kivédésére alkalmas, nem ismert. Az 1950-es évek óta ilyen esetekben alkalmazott progeszteron hatásosságát többen megkérdőjelezik. Egy 2018-ban publikált Cochrane metaanalízis kismértékű hatást tulajdonít a progeszteronos kezeléseknek a fenyegető spontán abortusz kivédésében; miközben az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium (ACOG) egymással ellentmondónak véli az ezen a területen rendelkezésre álló eredményeket.

Egy 2019-ben publikált placebo-kontrollos vizsgálat eredményei alapján a terhes nőknél a vaginális vérzéseket követően adagolt intravaginális progeszteron nem képes a vetélések kockázatát csökkenteni.

Hiába a napi 2×400 mikrogramm intravaginális progeszteron

A 48 brit klinikai centrumban végzett PRISM-vizsgálat (Progesterone in spontaneous miscarriage) részeként a terhesség első 12 hetében jelentkező hüvelyi vérzést követően a nők (n=4153; 16 és 39 év közötti nők) egyik csoportja progeszteronos hüvelykúpot kapott (napi 2×400 mikrogramm mikronizált progeszteron), míg a másik csoportja placebo kúpot alkalmazott a terhesség 16. hetéig.

A vizsgálat végpontjaként a 34. terhességi hetet követően bekövetkező élveszületés szolgált. Mint az eredményekből kiderült, a progeszteronos csoportban a nők 75 százalékánál, míg a kontroll-ágon a nők 72 százalékánál valósult meg a primer végpont. Mindez nem jelent szignifikáns különbséget a kezelt és a kontroll csoportok között.

A több vetélésen átesett nőknél hatásos az intravaginális progeszteron

A vizsgálatot végző kutatók rámutattak arra, hogy a vizsgálatban részt vevő nők egyik alcsoportjánál (n=137), azoknál, akik kórtörténetében már legalább 3 korábbi vetélés szerepelt, eredményesnek bizonyult a gesztagén alkalmazása. Az intravaginális progeszteronnal kezeltek körében ugyanis 72 százalékban, míg a kontroll-csoportba soroltaknál csak 57 százalékban valósult meg a primer végpont. Mindez jelentős és szignifikáns hatást takar. A számítások alapján – ebben a rizikócsoportban a progeszteron alkalmazásával – Nagy-Britanniában évente 1000 gyermek életét lehetne megmenteni.


Kedvező mellékhatásprofilú, teratogén rizikótól mentes kezelés

A vaginális progeszteron-alkalmazás mellett szól egyértelműen az az érv is, hogy a hüvelyben történő progeszteron-alkalmazás gyakorlatilag mellékhatásoktól mentesnek bizonyul. Az intravaginális progeszteron-adagolás nem jár a fejlődési rendellenességek kockázatának a fokozódásával sem; annak a prevalenciája – a citált vizsgálat alapján – 3,4 százalék körülire tehető mind a kezelt, mind a kontroll csoportokban.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.