Kitörési esélyek és lehetőségek a tüdőrák elleni harcban
Érdekességek2020. december 21.
Magyarországon évente mintegy 2000-2500 emberről csak a halála után derül ki, hogy tüdőrákban szenvedett. A HeLP3 kutatás adatai szerint ezek az esetek az összes tüdődaganatos halálozás 20-30 százalékát teszik ki. A korai diagnózist lehetővé tevő alacsony dózisú CT a veszélyeztetett korcsoportoknak klinikai vizsgálat formájában már elérhető, emellett komoly előrelépések történtek a dohányzás visszaszorításában és a kezelési lehetőségekben is. A statisztikák azt bizonyítják, hogy a szűrővizsgálatok kiterjesztésével, a már rendelkezésre álló új, a betegek életkilátásait javító kezelések szélesebb körű elérhetővé tételével még eredményesebben lehet felvenni a harcot a tüdőrákkal.
Magyarországon a statisztikák szerint a halálesetek 21-24 százalékát daganatos megbetegedések okozzák, amelyek listáján a tüdőrák áll az első helyen. Évente 8500-8700 áldozattal, 10 ezer körüli új esetszámmal. A nőknél 24, a férfiaknál 30 százalék azoknak a daganatos betegségben szenvedőknek az aránya, akiknél a halál oka a tüdőrák. Ez az egyik legagresszívebb ráktípus, időben történő felismeréssel azonban kiugró mértékben javulnak a betegek túlélési esélyei.
„A betegek ellátása a koronavírus-járvány idején is folyamatosan biztosított a hazai egészségügyi rendszerben, illetve a szűrés is igénybe vehető. Akinek szüksége van rá, a szabályok betartása mellett mindenképpen éljen ezzel a lehetőséggel, mert az időnek a pontos diagnózis felállításában és a terápia mihamarabbi megkezdésében egyaránt fontos szerepe van” – hívja fel a figyelmet dr. Bogos Krisztina, a Lélek-zet Egyesület alapító tagja, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke.
A korai szakaszban a tumor kisebb kiterjedésű, áttéteket még nem képez, így műtéti úton eltávolítható lehet. Egy ilyen beavatkozáson átesett beteg a már idézett HeLP3 kutatás adatai szerint az összes tüdőrákban szenvedő körében mért átlaghoz képest jóval nagyobb, 54-64 százalék közötti eséllyel megéli a következő öt évet. A késői stádiumban diagnosztizált tüdőrákosok fele legfeljebb egy évig bírja a küzdelmet a betegséggel. 100-ból kevesebb, mint huszan élik meg az öt évet, bár a hagyományos kezeléseket megkapják.
Még több szűrés, még nagyobb körben
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elkezdett, később pedig további centrumokra kibővített HUNCHEST I-II. program korlátozott létszámú célcsoportoknál már lehetővé teszi alacsony dózisú CT-szűrés segítségével a betegség korai felismerését, ami komoly előrelépés. A sikeres folytatáshoz azért volna szükség a szűrőprogramok kiterjesztésére, mert jelenleg még így is csak a betegek harmadánál fedezik fel korai szakaszban a tüdőrákot.
A modern terápiákkal komoly előrelépést lehetne tenni
A KSH 2017-2019-es adatai azt mutatják, hogy 2016-hoz képest a nőknél (hosszú évek emelkedő tendenciája után) 2, a férfiaknál 11 százalékkal csökkent a tüdőrákban elhunytak száma.
„Ez a pozitív változás kifejezetten biztató, különösen a legtöbb tüdőrákos beteget adó 50-70 éves korcsoportban, ahol 2016-hoz képest nagyjából 30 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban az ebben a daganatos megbetegedésben elhunytak száma” – számolt be Dr. Bogos Krisztina. „A tüdőrák kialakulásában szerepet játszó rizikó faktorok – többek közt a dohányzás – visszaszorítására irányuló kormányzati erőfeszítések eredményeit is tapasztaljuk már, így bizakodóan tekintünk a jövőbe. Azonban annak érdekében, hogy igazán átütő javulást lehessen elérni a hazai tüdőrák statisztikában, holisztikus gondolkodásra van szükség, mely magában foglalja az edukációt, szűréseket, diagnosztikát és az innovatív kezelésekhez való hozzáférés bővítését is – tette hozzá.
Az innovatív gyógymódok, köztük az immuno-onkológiai terápiák alkalmazása jelentősen növeli a betegek túlélési esélyeit, és egyben javítja életminőségüket. Ezek a terápiák azonban a tüdődaganatos betegek esetében jelenleg többségében egyedi méltányossági kérelem pozitív elbírálását követően alkalmazhatók csupán.
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnökének reményei szerint az immuno-onkológiai terápiákhoz való hozzáférés szélesebb körű elérhetővé tétele – vagyis bevonása a társadalombiztosítás finanszírozott terápiái közé – az erre alkalmas betegkör számára komoly segítséget jelentene a statisztikákban is megjelenő, biztató folyamatok fenntartásában, a tüdőrák elleni küzdelemben.
A Lélek-zet Egyesület a Tüdőrákos Betegekért és Hozzátartozóikért a novemberi Tüdőrák Hónap alkalmából új lendületet vett, mostantól honlapján tájékozódhatnak a tüdődaganatban érintett betegek és hozzátartozóik a betegségről és lehetőségekről.
forrás: Patika Magazin
