Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kispapák mágikus átváltozása – Macho férfiból gyengéd kispapa

Érdekességek2017. május 30.

Rengeteg szakirodalom foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy az édesanya hogyan alakul át akár mentálisan, akár biológiai aspektusból a szülést követően. Az új kutatások azt hangsúlyozzák, hogy bizony az édesapák is változnak, sőt gyökeres átalakuláson mennek keresztül…

Kevés kutatás született arról, hogy a férfiak testére és agyára milyen hatással van a gyerekük megszületése. A téma azonban egyre több szakembert inspirál, akik tudományosan is megerősítik: minden jel arra mutat, hogy a férfiak agya már nem lesz ugyanaz, miután a gyerekük világra jön.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy egy gyerek nemcsak az anya, hanem az apa testén is nyomokat hagy, és nem a nők kizárólagos kiváltsága/kötelessége, hogy szülők legyenek. Már a terhesség időszaka sem múlik el nyomtalanul: vannak olyan kispapák, akik a kismamákéhoz kísértetiesen hasonló tüneteket mutatnak: felszednek pár kilót, hányingerre kezdenek panaszkodni, fura ételeket kívánnak, sajogni kezd a hátuk, éjszakánként álmatlanul forgolódnak, és nappal is ingadozik a hangulatuk. Ez a pszichoszomatikus tünetcsoport annyira valóságos, hogy neve is van: Couvade-szindrómának nevezik, és a kutatások arra jutottak, hogy a jelenség nem pszichológiai anomália, hanem biológiai alkalmazkodás egy új, a fajfenntartás szempontjából elég kritikus helyzethez.

Agyi és hormonális változások a kispapáknál

Egy friss kutatásban sikerült kimutatni, hogy a férfiak tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintje jelentősen lecsökken amikor apává válnak. A Hormones ans Behavior című tudományos folyóirat legújabb számában a Fülöp-szigeteken élő fiatal városi férfiakat vizsgálták négy és fél év eltéréssel. Mindkét alkalommal nyálmintát vettek, amiből megállapították a résztvevők tesztoszteron szintjét, illetve kérdéseket tettek fel a családi állapotukkal és a szexuális életükkel kapcsolatban. A kezdeti 433 férfiból négy és fél év múlva 153-an váltak apává. Az ő tesztoszteron szintjük átlagosan alacsonyabb lett a későbbi mérés alkalmával, mint a nőtlenül és gyermektelenül maradt 152 férfinek, vagy a megnősült, ám apává nem váló 48 férfinek. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a szociális környezet változásai jelentősen befolyásolhatják a hormonrendszert.


Emellett azok, akiknek nagyobb mértékben csökkent a tesztoszteron szintje, kevesebb szexről számoltak be az életükben a második felmérés alkalmával. Azok, akiknek a tesztoszteron szintje nem csökkent számottevően a feleségük szülése után, körülbelül ugyanannyiszor szexeltek, mint az első felméréskor.
Korábbi kutatások szerint a tesztoszteron a szexuális viselkedésre és az utódgondozásra is jelentős hatással van. A magasabb tesztoszeteron szintű férfiak többször közösülnek, több a szexuális partnerük, valamint gyakrabban csalják meg a párjukat. Ám ugyanők kevesebb időt töltenek a gyerekeikkel, sőt, gyakrabban hanyagolják el vagy bántalmazzák őket. A Fülöp-szigeteki kutatás készítői szerint a tesztoszteron segít a párválasztásban és az utódnemzésben, ám az utód megszületésétől kezdve már evolúciós hátrányt okozhat, mivel csökkenti az utód – és így a szülői gének – túlélési esélyét. Ezért mérséklődik az újdonsült apák tesztoszteron szintje, aminek a szexuális étvágy lelohadása egy szükséges mellékhatása.

A változás nem szégyen

A Yale Egyetem kutatásából az is kiderül, hogy a gyereknevelésben résztvevő apák olyan gyorsan és hatékonyan alkalmazkodnak az új helyzethez, hogy minden tekintetben ugyanolyan alkalmasak lesznek a szülőségre, mint az anyák. A agyi átalakulások eredményeként az apák sokkal inkább képesek lesznek egyszerre több dolgot csinálni, erősödik az empátiájuk, viszont romlik a memóriájuk. A Yale kutatói szerint ezek a változások nemcsak a hetero-, hanem a homoszexuális apáknál is megmutatkoznak. Az apává válással azonban a férfiagy nemcsak az érzelmekre lesz nyitottabb, hanem nehezebben birkózik meg a bonyolult döntésekkel is, az agynak ez a területe ugyanis kevésbé lesz aktív a gyerek érkezésével.
Gyakran ütközünk nagy ellenállásba, amikor ezt a témát fejtegetjük, hiszen az apák sokszor félreértik a jelenséget és szeretnék bagatelizálni a változásokat. Azt szoktam ilyenkor érezni, hogy inkább szégyen jelenik meg az arcukon, mintsem öröm vagy büszkeség.

Lássuk, hogy a fent leírt változások nem vesznek el az apa férfiasságából, sőt csak ad hozzá. A kispapák nem tudatos biológiai és mentális változásuk az adaptációt szolgálják, vagyis azt, hogy odaforduljanak a gyerekükhöz, meg merjék élni a gyengédséget és hozzájáruljanak a gyerek fejlődéséhez. Persze, most sokan mondják, hogy e nélkül is jó apukák tudunk lenni… Igen, elfogadom, viszont ez a fajta nem tudatos, mágikus változás csak egy plusz, amit nem tagadni kell, hanem kihasználni.

Végül szeretném még megjegezni azt a felvetésemet, hogy bizony nagy türelem kell az új jövevényhez, aki teljesen felborítja a megszokott életmódot, életritmust, így eleve feszültebbé válik az anya és az apa egyaránt. Amire érdemes odafigyelni, hogy próbáljanak kialakítani egy közös “munkamódot”, azaz az apuka is legyen bevonva – ne csak a fürdetésbe – aki a szülés után sokkal fogékonyabb lesz az érzelmek terén és az odafordulás, gondozás együttműködésében.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem vagy egyedül a fájdalmadban

2026. május 06.

21 év után is van remény

Kedves Olvasók, sorstársaim! Tudom, milyen az, amikor a naptáradat nem a terveid, hanem a fájdalom írja. Tudom, milyen az ismeretlenségtől való félelem, a „miért pont én?” kérdése, és az a csendes küzdelem, amit sokszor csak mi, nők értünk igazán. 21 éve élek endometriózissal.



Ez a több mint két évtized nemcsak a nehézségekről szólt, hanem arról is, hogyan találjuk meg a hangunkat, a belső erőnket és az utat a gyógyulás felé – akkor is, amikor a kilátások sötétek. Női egészség és endometriózis Coach-ként ma már azért vagyok itt, hogy neked ne kelljen egyedül végigjárnod ezt az utat.

Az EgészségKalauz endo+ 6 részes podcast-sorozatomban szakértőkkel, közösen bontjuk le a tabukat. Beszélünk a felismerésről, a kezelési lehetőségekről és arról a lelki támogatásról, ami nélkülözhetetlen a teljes élethez.


Cukorbetegség: A kéz is árulkodik

2026. május 06.

Az egészségügyi probléma, amiről ritkán beszélünk

A cukorbetegség Magyarországon több mint egymillió embert érint. Bár a legtöbben a szövődményeket a szem, a vese vagy a keringés károsodásával azonosítják, a betegség a kézen számos egészségügyi probléma kialakulásában játszik szerepet. A tartósan magas vércukorszint az ínak, idegek és kötőszövetek működését is befolyásolja, ami több jellegzetes kézbetegség kialakulásához vezethet.

A cukorbetegség Magyarországon népbetegség, legalább 1,2 millióan élnek diagnosztizált cukorbetegként, de jelentős a fel nem ismert esetek száma. Ha azokat is idevesszük, akiknek a normál értéktől eltérően magas a vércukra, a lakosság majdnem 20 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájában (diabétesz vagy prediabétesz állapot). A betegek több mint 90 százaléka kettes típusú cukorbetegséggel küzd, amelyet életmódváltással meg lehetne előzni vagy késleltetni. Sajnos az elmúlt három évtizedben a cukorbetegség gyakorisága Magyarországon is a többszörösére nőtt, évente kb. 8-10 ezer haláleset pedig közvetlenül vagy közvetve a cukorbetegséghez, illetve szövődményeihez köthető. Ezek mind súlyos adatok, ám arról ritkán beszélnek, hogy olyan hétköznapi tevékenységeket is befolyásolhat, mint a tárgyak kezelése, vagy az öltözködés, de akár az éjszakai pihenés is.  Kevésbé ismert, hogy diabétesz esetén a leggyakoribb kézbetegségek – például idegleszorítások, vagy ínhüvely-elváltozások, mint a kéztő alagútszindróma, vagy a pattanó ujjak – akár több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő a nem cukorbetegekhez képest.

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,