Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kispapák mágikus átváltozása – Macho férfiból gyengéd kispapa

Érdekességek2017. május 30.

Rengeteg szakirodalom foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy az édesanya hogyan alakul át akár mentálisan, akár biológiai aspektusból a szülést követően. Az új kutatások azt hangsúlyozzák, hogy bizony az édesapák is változnak, sőt gyökeres átalakuláson mennek keresztül…

Kevés kutatás született arról, hogy a férfiak testére és agyára milyen hatással van a gyerekük megszületése. A téma azonban egyre több szakembert inspirál, akik tudományosan is megerősítik: minden jel arra mutat, hogy a férfiak agya már nem lesz ugyanaz, miután a gyerekük világra jön.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy egy gyerek nemcsak az anya, hanem az apa testén is nyomokat hagy, és nem a nők kizárólagos kiváltsága/kötelessége, hogy szülők legyenek. Már a terhesség időszaka sem múlik el nyomtalanul: vannak olyan kispapák, akik a kismamákéhoz kísértetiesen hasonló tüneteket mutatnak: felszednek pár kilót, hányingerre kezdenek panaszkodni, fura ételeket kívánnak, sajogni kezd a hátuk, éjszakánként álmatlanul forgolódnak, és nappal is ingadozik a hangulatuk. Ez a pszichoszomatikus tünetcsoport annyira valóságos, hogy neve is van: Couvade-szindrómának nevezik, és a kutatások arra jutottak, hogy a jelenség nem pszichológiai anomália, hanem biológiai alkalmazkodás egy új, a fajfenntartás szempontjából elég kritikus helyzethez.

Agyi és hormonális változások a kispapáknál

Egy friss kutatásban sikerült kimutatni, hogy a férfiak tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintje jelentősen lecsökken amikor apává válnak. A Hormones ans Behavior című tudományos folyóirat legújabb számában a Fülöp-szigeteken élő fiatal városi férfiakat vizsgálták négy és fél év eltéréssel. Mindkét alkalommal nyálmintát vettek, amiből megállapították a résztvevők tesztoszteron szintjét, illetve kérdéseket tettek fel a családi állapotukkal és a szexuális életükkel kapcsolatban. A kezdeti 433 férfiból négy és fél év múlva 153-an váltak apává. Az ő tesztoszteron szintjük átlagosan alacsonyabb lett a későbbi mérés alkalmával, mint a nőtlenül és gyermektelenül maradt 152 férfinek, vagy a megnősült, ám apává nem váló 48 férfinek. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a szociális környezet változásai jelentősen befolyásolhatják a hormonrendszert.


Emellett azok, akiknek nagyobb mértékben csökkent a tesztoszteron szintje, kevesebb szexről számoltak be az életükben a második felmérés alkalmával. Azok, akiknek a tesztoszteron szintje nem csökkent számottevően a feleségük szülése után, körülbelül ugyanannyiszor szexeltek, mint az első felméréskor.
Korábbi kutatások szerint a tesztoszteron a szexuális viselkedésre és az utódgondozásra is jelentős hatással van. A magasabb tesztoszeteron szintű férfiak többször közösülnek, több a szexuális partnerük, valamint gyakrabban csalják meg a párjukat. Ám ugyanők kevesebb időt töltenek a gyerekeikkel, sőt, gyakrabban hanyagolják el vagy bántalmazzák őket. A Fülöp-szigeteki kutatás készítői szerint a tesztoszteron segít a párválasztásban és az utódnemzésben, ám az utód megszületésétől kezdve már evolúciós hátrányt okozhat, mivel csökkenti az utód – és így a szülői gének – túlélési esélyét. Ezért mérséklődik az újdonsült apák tesztoszteron szintje, aminek a szexuális étvágy lelohadása egy szükséges mellékhatása.

A változás nem szégyen

A Yale Egyetem kutatásából az is kiderül, hogy a gyereknevelésben résztvevő apák olyan gyorsan és hatékonyan alkalmazkodnak az új helyzethez, hogy minden tekintetben ugyanolyan alkalmasak lesznek a szülőségre, mint az anyák. A agyi átalakulások eredményeként az apák sokkal inkább képesek lesznek egyszerre több dolgot csinálni, erősödik az empátiájuk, viszont romlik a memóriájuk. A Yale kutatói szerint ezek a változások nemcsak a hetero-, hanem a homoszexuális apáknál is megmutatkoznak. Az apává válással azonban a férfiagy nemcsak az érzelmekre lesz nyitottabb, hanem nehezebben birkózik meg a bonyolult döntésekkel is, az agynak ez a területe ugyanis kevésbé lesz aktív a gyerek érkezésével.
Gyakran ütközünk nagy ellenállásba, amikor ezt a témát fejtegetjük, hiszen az apák sokszor félreértik a jelenséget és szeretnék bagatelizálni a változásokat. Azt szoktam ilyenkor érezni, hogy inkább szégyen jelenik meg az arcukon, mintsem öröm vagy büszkeség.

Lássuk, hogy a fent leírt változások nem vesznek el az apa férfiasságából, sőt csak ad hozzá. A kispapák nem tudatos biológiai és mentális változásuk az adaptációt szolgálják, vagyis azt, hogy odaforduljanak a gyerekükhöz, meg merjék élni a gyengédséget és hozzájáruljanak a gyerek fejlődéséhez. Persze, most sokan mondják, hogy e nélkül is jó apukák tudunk lenni… Igen, elfogadom, viszont ez a fajta nem tudatos, mágikus változás csak egy plusz, amit nem tagadni kell, hanem kihasználni.

Végül szeretném még megjegezni azt a felvetésemet, hogy bizony nagy türelem kell az új jövevényhez, aki teljesen felborítja a megszokott életmódot, életritmust, így eleve feszültebbé válik az anya és az apa egyaránt. Amire érdemes odafigyelni, hogy próbáljanak kialakítani egy közös “munkamódot”, azaz az apuka is legyen bevonva – ne csak a fürdetésbe – aki a szülés után sokkal fogékonyabb lesz az érzelmek terén és az odafordulás, gondozás együttműködésében.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

10 tipp, hogy boldog légy!

2025. április 29.

A boldogságot legtöbbször valamilyen nagy változástól, külső tényezőtől, nem várt örömforrástól várjuk. Pedig az életben számos olyan dolog van, mely képes boldoggá tenni minket. Ezek nagy része pedig már most is része a mindennapjainknak - vagy könnyen azzá tehető - csak fel kell azt ismernünk, és megtanulnunk értékelni. Fedezd fel az élet mindennapi örömforrásait, és élvezd őket! Ne feledd, a boldogság elsősorban döntés kérdése.

1. Reggeli kényeztetés

Egy finom kávé vagy tea reggel csodákra képes.
Nem csak a testünket, hanem a lelkünket is feltölti energiával.
Engedd, hogy magával ragadjon ez az élmény. Tedd a mindennapjait részévé ezt az örömteli rituálét.
Kényeztesd magad!

2. Megjelenés

A megjelenés megtervezése számos nő számára jelent kihívást, miközben mások örömmel vetik bele magukat a feladatba.
Nézd át a ruhatáradat, válogass össze újabb és újabb darabokat, tanuld meg kombinálni őket.
Tanulmányozz divatblogokat, meríts belőlük inspirációt. Találd meg a számodra megfelelő stílus és színvilágot. Tervezd meg a megjelenésedet, leld örömödet egy-egy jól sikerült kompozícióban. Tapasztalataidat oszd meg másokkal is.

3. Esztétika

Nem csupán saját magunk, hanem a környezetünk díszítésében is örömünket lelhetjük. Nem csak a folyamat maga, hanem a végeredmény is szemet, és lelket gyönyörködtethető lehet.
Szép környezetben pedig a munka és a pihenés is sokkal jobban esik.
Ne sajnáljuk hát az időt rá! Ha utána olvasunk, kis fantáziával akár pénztárcabarát módon is újjávarázsolhatjuk a környezetünket. Leld benne örömöd!

4. Gasztronómia

A finom ízek, a jóízű beszélgetések, a társaságban elfogyasztott ételek, egy-egy új étterem, vagy kultúra konyhájába való betekintés mindig izgalmas és élvezetes időtöltést jelentenek.
Adózz a testi örömök ezen fajtájának időnként, fedezz fel új ételeket, recepteket, tapasztalj meg új élményeket, és oszd meg őket azokkal, akik közel állnak a szívedhez.
Ne feledd, a minőségi ételek nem csupán a testedet, hanem a lelkedet is táplálják!

Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Az allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.

Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?


A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.


Mi a puffadás? Miért puffadunk?


A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.


Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:


a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)