Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kispapák mágikus átváltozása – Macho férfiból gyengéd kispapa

Érdekességek2017. május 30.

Rengeteg szakirodalom foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy az édesanya hogyan alakul át akár mentálisan, akár biológiai aspektusból a szülést követően. Az új kutatások azt hangsúlyozzák, hogy bizony az édesapák is változnak, sőt gyökeres átalakuláson mennek keresztül…

Kevés kutatás született arról, hogy a férfiak testére és agyára milyen hatással van a gyerekük megszületése. A téma azonban egyre több szakembert inspirál, akik tudományosan is megerősítik: minden jel arra mutat, hogy a férfiak agya már nem lesz ugyanaz, miután a gyerekük világra jön.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy egy gyerek nemcsak az anya, hanem az apa testén is nyomokat hagy, és nem a nők kizárólagos kiváltsága/kötelessége, hogy szülők legyenek. Már a terhesség időszaka sem múlik el nyomtalanul: vannak olyan kispapák, akik a kismamákéhoz kísértetiesen hasonló tüneteket mutatnak: felszednek pár kilót, hányingerre kezdenek panaszkodni, fura ételeket kívánnak, sajogni kezd a hátuk, éjszakánként álmatlanul forgolódnak, és nappal is ingadozik a hangulatuk. Ez a pszichoszomatikus tünetcsoport annyira valóságos, hogy neve is van: Couvade-szindrómának nevezik, és a kutatások arra jutottak, hogy a jelenség nem pszichológiai anomália, hanem biológiai alkalmazkodás egy új, a fajfenntartás szempontjából elég kritikus helyzethez.

Agyi és hormonális változások a kispapáknál

Egy friss kutatásban sikerült kimutatni, hogy a férfiak tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintje jelentősen lecsökken amikor apává válnak. A Hormones ans Behavior című tudományos folyóirat legújabb számában a Fülöp-szigeteken élő fiatal városi férfiakat vizsgálták négy és fél év eltéréssel. Mindkét alkalommal nyálmintát vettek, amiből megállapították a résztvevők tesztoszteron szintjét, illetve kérdéseket tettek fel a családi állapotukkal és a szexuális életükkel kapcsolatban. A kezdeti 433 férfiból négy és fél év múlva 153-an váltak apává. Az ő tesztoszteron szintjük átlagosan alacsonyabb lett a későbbi mérés alkalmával, mint a nőtlenül és gyermektelenül maradt 152 férfinek, vagy a megnősült, ám apává nem váló 48 férfinek. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a szociális környezet változásai jelentősen befolyásolhatják a hormonrendszert.


Emellett azok, akiknek nagyobb mértékben csökkent a tesztoszteron szintje, kevesebb szexről számoltak be az életükben a második felmérés alkalmával. Azok, akiknek a tesztoszteron szintje nem csökkent számottevően a feleségük szülése után, körülbelül ugyanannyiszor szexeltek, mint az első felméréskor.
Korábbi kutatások szerint a tesztoszteron a szexuális viselkedésre és az utódgondozásra is jelentős hatással van. A magasabb tesztoszeteron szintű férfiak többször közösülnek, több a szexuális partnerük, valamint gyakrabban csalják meg a párjukat. Ám ugyanők kevesebb időt töltenek a gyerekeikkel, sőt, gyakrabban hanyagolják el vagy bántalmazzák őket. A Fülöp-szigeteki kutatás készítői szerint a tesztoszteron segít a párválasztásban és az utódnemzésben, ám az utód megszületésétől kezdve már evolúciós hátrányt okozhat, mivel csökkenti az utód – és így a szülői gének – túlélési esélyét. Ezért mérséklődik az újdonsült apák tesztoszteron szintje, aminek a szexuális étvágy lelohadása egy szükséges mellékhatása.

A változás nem szégyen

A Yale Egyetem kutatásából az is kiderül, hogy a gyereknevelésben résztvevő apák olyan gyorsan és hatékonyan alkalmazkodnak az új helyzethez, hogy minden tekintetben ugyanolyan alkalmasak lesznek a szülőségre, mint az anyák. A agyi átalakulások eredményeként az apák sokkal inkább képesek lesznek egyszerre több dolgot csinálni, erősödik az empátiájuk, viszont romlik a memóriájuk. A Yale kutatói szerint ezek a változások nemcsak a hetero-, hanem a homoszexuális apáknál is megmutatkoznak. Az apává válással azonban a férfiagy nemcsak az érzelmekre lesz nyitottabb, hanem nehezebben birkózik meg a bonyolult döntésekkel is, az agynak ez a területe ugyanis kevésbé lesz aktív a gyerek érkezésével.
Gyakran ütközünk nagy ellenállásba, amikor ezt a témát fejtegetjük, hiszen az apák sokszor félreértik a jelenséget és szeretnék bagatelizálni a változásokat. Azt szoktam ilyenkor érezni, hogy inkább szégyen jelenik meg az arcukon, mintsem öröm vagy büszkeség.

Lássuk, hogy a fent leírt változások nem vesznek el az apa férfiasságából, sőt csak ad hozzá. A kispapák nem tudatos biológiai és mentális változásuk az adaptációt szolgálják, vagyis azt, hogy odaforduljanak a gyerekükhöz, meg merjék élni a gyengédséget és hozzájáruljanak a gyerek fejlődéséhez. Persze, most sokan mondják, hogy e nélkül is jó apukák tudunk lenni… Igen, elfogadom, viszont ez a fajta nem tudatos, mágikus változás csak egy plusz, amit nem tagadni kell, hanem kihasználni.

Végül szeretném még megjegezni azt a felvetésemet, hogy bizony nagy türelem kell az új jövevényhez, aki teljesen felborítja a megszokott életmódot, életritmust, így eleve feszültebbé válik az anya és az apa egyaránt. Amire érdemes odafigyelni, hogy próbáljanak kialakítani egy közös “munkamódot”, azaz az apuka is legyen bevonva – ne csak a fürdetésbe – aki a szülés után sokkal fogékonyabb lesz az érzelmek terén és az odafordulás, gondozás együttműködésében.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)