Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kispapák mágikus átváltozása – Macho férfiból gyengéd kispapa

Érdekességek2017. május 30.

Rengeteg szakirodalom foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy az édesanya hogyan alakul át akár mentálisan, akár biológiai aspektusból a szülést követően. Az új kutatások azt hangsúlyozzák, hogy bizony az édesapák is változnak, sőt gyökeres átalakuláson mennek keresztül…

Kevés kutatás született arról, hogy a férfiak testére és agyára milyen hatással van a gyerekük megszületése. A téma azonban egyre több szakembert inspirál, akik tudományosan is megerősítik: minden jel arra mutat, hogy a férfiak agya már nem lesz ugyanaz, miután a gyerekük világra jön.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy egy gyerek nemcsak az anya, hanem az apa testén is nyomokat hagy, és nem a nők kizárólagos kiváltsága/kötelessége, hogy szülők legyenek. Már a terhesség időszaka sem múlik el nyomtalanul: vannak olyan kispapák, akik a kismamákéhoz kísértetiesen hasonló tüneteket mutatnak: felszednek pár kilót, hányingerre kezdenek panaszkodni, fura ételeket kívánnak, sajogni kezd a hátuk, éjszakánként álmatlanul forgolódnak, és nappal is ingadozik a hangulatuk. Ez a pszichoszomatikus tünetcsoport annyira valóságos, hogy neve is van: Couvade-szindrómának nevezik, és a kutatások arra jutottak, hogy a jelenség nem pszichológiai anomália, hanem biológiai alkalmazkodás egy új, a fajfenntartás szempontjából elég kritikus helyzethez.

Agyi és hormonális változások a kispapáknál

Egy friss kutatásban sikerült kimutatni, hogy a férfiak tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintje jelentősen lecsökken amikor apává válnak. A Hormones ans Behavior című tudományos folyóirat legújabb számában a Fülöp-szigeteken élő fiatal városi férfiakat vizsgálták négy és fél év eltéréssel. Mindkét alkalommal nyálmintát vettek, amiből megállapították a résztvevők tesztoszteron szintjét, illetve kérdéseket tettek fel a családi állapotukkal és a szexuális életükkel kapcsolatban. A kezdeti 433 férfiból négy és fél év múlva 153-an váltak apává. Az ő tesztoszteron szintjük átlagosan alacsonyabb lett a későbbi mérés alkalmával, mint a nőtlenül és gyermektelenül maradt 152 férfinek, vagy a megnősült, ám apává nem váló 48 férfinek. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy a szociális környezet változásai jelentősen befolyásolhatják a hormonrendszert.


Emellett azok, akiknek nagyobb mértékben csökkent a tesztoszteron szintje, kevesebb szexről számoltak be az életükben a második felmérés alkalmával. Azok, akiknek a tesztoszteron szintje nem csökkent számottevően a feleségük szülése után, körülbelül ugyanannyiszor szexeltek, mint az első felméréskor.
Korábbi kutatások szerint a tesztoszteron a szexuális viselkedésre és az utódgondozásra is jelentős hatással van. A magasabb tesztoszeteron szintű férfiak többször közösülnek, több a szexuális partnerük, valamint gyakrabban csalják meg a párjukat. Ám ugyanők kevesebb időt töltenek a gyerekeikkel, sőt, gyakrabban hanyagolják el vagy bántalmazzák őket. A Fülöp-szigeteki kutatás készítői szerint a tesztoszteron segít a párválasztásban és az utódnemzésben, ám az utód megszületésétől kezdve már evolúciós hátrányt okozhat, mivel csökkenti az utód – és így a szülői gének – túlélési esélyét. Ezért mérséklődik az újdonsült apák tesztoszteron szintje, aminek a szexuális étvágy lelohadása egy szükséges mellékhatása.

A változás nem szégyen

A Yale Egyetem kutatásából az is kiderül, hogy a gyereknevelésben résztvevő apák olyan gyorsan és hatékonyan alkalmazkodnak az új helyzethez, hogy minden tekintetben ugyanolyan alkalmasak lesznek a szülőségre, mint az anyák. A agyi átalakulások eredményeként az apák sokkal inkább képesek lesznek egyszerre több dolgot csinálni, erősödik az empátiájuk, viszont romlik a memóriájuk. A Yale kutatói szerint ezek a változások nemcsak a hetero-, hanem a homoszexuális apáknál is megmutatkoznak. Az apává válással azonban a férfiagy nemcsak az érzelmekre lesz nyitottabb, hanem nehezebben birkózik meg a bonyolult döntésekkel is, az agynak ez a területe ugyanis kevésbé lesz aktív a gyerek érkezésével.
Gyakran ütközünk nagy ellenállásba, amikor ezt a témát fejtegetjük, hiszen az apák sokszor félreértik a jelenséget és szeretnék bagatelizálni a változásokat. Azt szoktam ilyenkor érezni, hogy inkább szégyen jelenik meg az arcukon, mintsem öröm vagy büszkeség.

Lássuk, hogy a fent leírt változások nem vesznek el az apa férfiasságából, sőt csak ad hozzá. A kispapák nem tudatos biológiai és mentális változásuk az adaptációt szolgálják, vagyis azt, hogy odaforduljanak a gyerekükhöz, meg merjék élni a gyengédséget és hozzájáruljanak a gyerek fejlődéséhez. Persze, most sokan mondják, hogy e nélkül is jó apukák tudunk lenni… Igen, elfogadom, viszont ez a fajta nem tudatos, mágikus változás csak egy plusz, amit nem tagadni kell, hanem kihasználni.

Végül szeretném még megjegezni azt a felvetésemet, hogy bizony nagy türelem kell az új jövevényhez, aki teljesen felborítja a megszokott életmódot, életritmust, így eleve feszültebbé válik az anya és az apa egyaránt. Amire érdemes odafigyelni, hogy próbáljanak kialakítani egy közös “munkamódot”, azaz az apuka is legyen bevonva – ne csak a fürdetésbe – aki a szülés után sokkal fogékonyabb lesz az érzelmek terén és az odafordulás, gondozás együttműködésében.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.