Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kismamajóga a mamáért és a babáért

Érdekességek2018. szeptember 11.

Beszéljünk akár testi-lelki prevencióról vagy rehabilitációról, bátran állítható, hogy a jógagyakorlat-sorok megtanulása és rendszeres alkalmazása felfogható egyfajta gyógyító-erősítő terápiának… Olyan terápiának, amelyre bizonyos élethelyzetekben különösen nagy szükségünk lehet…

A várandósság, a szülés és a babagondozás időszaka minden babára vágyó nő életében egy nagyon konkrét, nehézségekkel teli időszakot jelent. Akik már átélték, tudják, hogy igen nagy lelki erőre és fizikai felkészültségre van szükségük ahhoz, hogy könnyedén vegyék az elkerülhetetlen akadályokat. Olyan élettani, fizikai és pszichés változásokon megy keresztül a kismama 9 hónap alatt (majd az utána következő legalább egy évben), amire sokan életük legnagyobb erőpróbájaként emlékeznek vissza.
Fel lehet egyáltalán készülni erre a nehéz útra? Van lehetőség könnyebben szembenézni a kihívásokkal? És ha igen, hogyan működik a módszer?


Harmonizálás mozgással

Vannak olyan keleti mozgásformák, amelyeknek lényege megtanulni a saját energiáink áramoltatását. Az ősidők óta gyakorolt mozdulatsorok nemcsak a test működését harmonizálják, de lelki stabilitást is nyújtanak. A kínai tai chi, chi kung vagy az indiai jóga olyan természetes mozgásformák, amelyek élettel töltik meg a testet, és közben felfrissítik a lelket. Mindez pedig nemcsak a mozgásban, hanem a viselkedésben és a megjelenésben is tükröződik.

A jóga mint erőforrás

A jóga olyan erőforrás, amely konkrét segítséget jelenthet a babavárás időszakában. Speciálisan kidolgozott fajtája, a kismama- (majd a baba-mama) jóga végigkíséri egy nő elkerülhetetlen oda és visszaváltozását. A kismamajóga, összhangban a jóga általános alapelveivel, egészséges várandósságra, könnyű szülésre, a szülést követő gyors regenerációra készít fel. Segít abban, hogy a várandósság és a gyermek kihordása a lehető legkellemesebb legyen, s már a kezdet kezdetétől pozitív körülményeket biztosít a születendő baba számára.

A gyakorlatok és hatásaik

A speciális jógagyakorlatok serkentik a vérkeringést, erősítik a mell- és hátizmokat, lazítják a csípőtáji izmokat, és jelentősen hozzájárulnak a medencealapi izmok erejének fejlesztéséhez, illetve azok működésének (akár ellazításának) tudatos megérzéséhez. A gyakorlatok az átmozgatáson túl a szülésre való felkészülést is szolgálják. Stresszoldó hatásúak, rávezetnek a helyes légzéstechnikára, segítenek felismerni a test jelzéseit. A légzés és a mozgás összehangolásával megtanulható a befelé fordulás is, amire a vajúdás során nagy szükség van. A nyugodt légkör, a harmonikus mozgás és az ösztönösen választott testhelyzetek is pozitív, megnyugtató hatásúak.

Tartsd szem előtt!

Különösen hasznos, ha tudatosan összpontosítasz az éppen használt izmokra, mivel így megtanulhatod befolyásolni tested működését.

A légzés ritmusával összhangban végzett gyakorlatok során nemcsak önmagaddal kerülhetsz egyensúlyba, hanem a babával is összehangolódhatsz.

A torna mindig az aktuális trimeszter mozgásigényéhez és lehetőségeihez igazodik, de fontos, hogy te is figyelj magadra. Vedd figyelembe tested korlátait, csak annyit és úgy mozogj, ahogy jólesik.

Tanuld meg a speciális légzőgyakorlatokat! Ezek a vajúdás és a szülés folyamán nagy segítségedre lesznek!

A szülés-születés utáni időszakban is érdemes folytatni a jógát, ha szeretnél egy érzékeny, gyöngéd és szoros kötődésen alapuló kapcsolatot kialakítani kisbabáddal.

Csoba Ildikó
testnevelő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.