Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisgyermekkorban gyakori az átmeneti fruktózintolerancia

Érdekességek2018. szeptember 07.

A bőséges gyümölcsfogyasztás után jelentkező gyomorpanaszokat tanácsos komolyan venni.

 A nyári hőségben jól esik a hűvös, lédús gyümölcs, ám sokan már egyetlen szelet görögdinnye elfogyasztása után is kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket tapasztalnak. Ennek oka lehet az is, hogy a szervezetükben csökkent a cukrok lebontását végző enzim, a szacharáz mennyisége.  A fruktózfelszívódási zavarról dr. Polgár Marianne  gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa tájékoztatja olvasóinkat.

Enyhétől a súlyosabb tünetekig

Fruktózfelszívódási zavar esetén, az elfogyasztott fruktóz mennyiségétől és attól függően, hogy kinél milyen mennyiségben csökkent a lebontást végző enzim mennyisége, jelentkezhetnek enyhébb panaszok  – puffadás, korai teltségérzet, fokozott bélmozgás, hasfájás –,  de akár komolyabb hasmenés is felléphet, ami a nyári melegben, különösen kisgyermekek esetében akár kiszáradáshoz is vezethet.


Mit tegyünk, ha fruktóz felszívódási zavarra gyanakszunk?

Ha a gyümölcsök, gyümölcslevek fogyasztását követően visszatérő panaszaink vannak, akkor érdemes kivizsgáltatni a kiváltó okokat. A fruktózfelszívódás zavara H2-kilégzési teszttel vizsgálható. Ennek során fruktóz tartalmú italt elfogyasztását követően a páciensnél a kilélegzett levegőben meghatározott időközönként mérik a levegő hidrogéntartalmát. Amennyiben nem megfelelő a szervezetben a fruktóz  –  vagy más cukrok –  lebontása , a kilégzett levegőben fokozódik a H2-koncentráció.

Hogyan kezelhető?

A kezelésben a magas szacharóz és fruktóz tartalmú ételek kerülése az elsődleges. Ami magas fruktóztartalma miatt egyértelműen mellőzendő: alma, dinnye, körte, birsalma, füge és szőlő. A kristálycukor, illetve porcukor – mivel répacukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz –, valamint sajnos a méz fogyasztása is kerülendő.

A gyümölcsfogyasztást is túlzásba lehet vinni

Átmeneti fruktózintolerancia bárkinél előfordulhat, és egészséges, 2-3 éves kisgyerekeknél  kifejezetten gyakori. Ha a gyermek jelentős mennyiségű fruktóz tartalmú ételt, italt fogyaszt, akkor előfordul, hogy a nagy mennyiség miatt azt szervezete nem tudja megfelelően lebontani. Ennek legjellemzőbb tünete a vizes hasmenés, ami súlyos esetben akár kiszáradást is okozhat. A tünetek átmeneti diéta hatására, a bélrendszer regenerálódását követően szerencsére elmúlnak, és a fruktóztartalmú ételeket fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendbe.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.