Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisgyermekkorban gyakori az átmeneti fruktózintolerancia

Érdekességek2018. szeptember 07.

A bőséges gyümölcsfogyasztás után jelentkező gyomorpanaszokat tanácsos komolyan venni.

 A nyári hőségben jól esik a hűvös, lédús gyümölcs, ám sokan már egyetlen szelet görögdinnye elfogyasztása után is kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket tapasztalnak. Ennek oka lehet az is, hogy a szervezetükben csökkent a cukrok lebontását végző enzim, a szacharáz mennyisége.  A fruktózfelszívódási zavarról dr. Polgár Marianne  gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa tájékoztatja olvasóinkat.

Enyhétől a súlyosabb tünetekig

Fruktózfelszívódási zavar esetén, az elfogyasztott fruktóz mennyiségétől és attól függően, hogy kinél milyen mennyiségben csökkent a lebontást végző enzim mennyisége, jelentkezhetnek enyhébb panaszok  – puffadás, korai teltségérzet, fokozott bélmozgás, hasfájás –,  de akár komolyabb hasmenés is felléphet, ami a nyári melegben, különösen kisgyermekek esetében akár kiszáradáshoz is vezethet.


Mit tegyünk, ha fruktóz felszívódási zavarra gyanakszunk?

Ha a gyümölcsök, gyümölcslevek fogyasztását követően visszatérő panaszaink vannak, akkor érdemes kivizsgáltatni a kiváltó okokat. A fruktózfelszívódás zavara H2-kilégzési teszttel vizsgálható. Ennek során fruktóz tartalmú italt elfogyasztását követően a páciensnél a kilélegzett levegőben meghatározott időközönként mérik a levegő hidrogéntartalmát. Amennyiben nem megfelelő a szervezetben a fruktóz  –  vagy más cukrok –  lebontása , a kilégzett levegőben fokozódik a H2-koncentráció.

Hogyan kezelhető?

A kezelésben a magas szacharóz és fruktóz tartalmú ételek kerülése az elsődleges. Ami magas fruktóztartalma miatt egyértelműen mellőzendő: alma, dinnye, körte, birsalma, füge és szőlő. A kristálycukor, illetve porcukor – mivel répacukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz –, valamint sajnos a méz fogyasztása is kerülendő.

A gyümölcsfogyasztást is túlzásba lehet vinni

Átmeneti fruktózintolerancia bárkinél előfordulhat, és egészséges, 2-3 éves kisgyerekeknél  kifejezetten gyakori. Ha a gyermek jelentős mennyiségű fruktóz tartalmú ételt, italt fogyaszt, akkor előfordul, hogy a nagy mennyiség miatt azt szervezete nem tudja megfelelően lebontani. Ennek legjellemzőbb tünete a vizes hasmenés, ami súlyos esetben akár kiszáradást is okozhat. A tünetek átmeneti diéta hatására, a bélrendszer regenerálódását követően szerencsére elmúlnak, és a fruktóztartalmú ételeket fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendbe.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Megfelelő táplálkozással lassítható az időskori szellemi hanyatlás

2025. november 03.

Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.


Az időskori étvágycsökkenés nem válogatósság, hanem az öregedés természetes velejárója. Az évek múlásával az agy éhség- és szomjúságérzetet szabályozó központjai kevésbé működnek hatékonyan. Romlik a szaglás, csökken a nyáltermelés, az édes és sós ízek kevésbé érzékelhetők, és sok gyógyszer mellékhatása is étvágycsökkentő. 

Miért hullik erősebben a hajam ősszel?

2025. november 03.

Meglehetősen gyakori, hogy az őszi hónapokban sokan arra ébrednek, hogy a szokásosnál több hajszál van reggelente a párnájukon. Ettől nem kell pánikba esni, a szezonális hajhullás legtöbbször normális jelenség, de fontos ismerni a határt, amelyet átlépve ajánlatos felkeresni az orvost. Dr. Brezán Edina, a Dermatica – Prima Medica bőrgyógyásza, kozmetológus szakorvos beszélt az őszi hajhullás jellemző okairól.

Ősszel sok nő és férfi tapasztalja a hajhullás jellegzetes tüneteit: egyre több hajszál a párnán, a zuhanyzó alján, a fésűn, a kefén. Az is megfigyelhető, hogy a haj vékonyabbá, gyengébbé válik, kevésbé tűnik egészségesnek. A nyilvánvaló tünetek ellenére az okok nem teljesen egyértelműek. Az tény, hogy a hajszálak a természetes háromlépcsős életciklust követve hol elhalnak, hol megújulnak. Az anagén fázisban növekednek, a katagén stádiumban nyugalomban vannak és a telogén fázis során hullanak ki. De vajon miért hullik a haj ősszel erősebben?

Néhány szakértő úgy véli, hogy az őszi hajhullás a vedléssel van összefüggésben, ami sok emlősnél megfigyelhető. Mások úgy vélik, hogy az ősz több szempontból is nagy változásokat hozhat. Egyrészt túl vagyunk a nyári szezonon, ami sokkal inkább megviselheti a hajat, mint más évszakok, elsősorban a napsugárzás és a használt kozmetikumok, vegyszerek miatt. Másrészt pedig ilyenkor térünk vissza a mindennapokba, munkába, iskolába, ami kisebb-nagyobb stresszel jár – ez pedig a hajunkra is hat.

Egy évtized hazai adataival a mellrák ellen

2025. november 02.


Nem csak az idősebbek betegsége: 50 év felett csökken, alatta nő a mellrák előfordulása.[1]
Az emlőrák túlélési esélyei alapján Magyarországon a régió egyik legkedvezőbb eredménye mutatkozik, az elmúlt 10 évben kimutathatóan nőtt az ötéves túlélés aránya.[2]
40 év alatt minden negyedik érintett nőt a betegség agresszív, tripla negatív változatával (TNBC) diagnosztizálnak.[3]
Fokozottan indokolt a kockázati tényezők tudatosítása, a szűrési hatékonyság erősítése és a korai diagnózis elérése a fiatalabb korosztályokban.


Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganattípus a magyar nők körében, de az elmúlt évtizedben a betegség előfordulása jelentősen megnőtt a fiataloknál, különösen a 30–39 éves korosztályban[1,4] – derül ki az MSD Magyarország[1] legfrissebb, valós hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti korcsoportban a betegség agresszív altípusa, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is magas: minden negyedik beteget ezzel diagnosztizálnak.3 Az onkológus szakemberek, az MSD adatkutatási divíziójának szakértői, valamint az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület képviselőinek részvételével ma megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: az eddigieknél is nagyobb hatékonysággal szükséges fellépni a fiatalkori emlőrák korai felismerése és a személyre szabott, korszerű kezelése érdekében. A rendezvényen az MSD által elindított új, a korai felismerést támogató TNBC edukációs portált is bemutatták.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nőknél a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus, amely 2019-ben az összes új, hazai daganatos megbetegedés 13%-át tette ki.[4] 2011 és 2019 között összesen több mint 70 ezer emlőrákos esetet regisztráltak Magyarországon, ami évente átlagosan 7000-8000 új diagnózist jelent.4 Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtized végére az emlőrákkal diagnosztizált nők száma meghaladta a 100 ezer főt a magyar társadalomban.1