Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisgyermekkorban gyakori az átmeneti fruktózintolerancia

Érdekességek2018. szeptember 07.

A bőséges gyümölcsfogyasztás után jelentkező gyomorpanaszokat tanácsos komolyan venni.

 A nyári hőségben jól esik a hűvös, lédús gyümölcs, ám sokan már egyetlen szelet görögdinnye elfogyasztása után is kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket tapasztalnak. Ennek oka lehet az is, hogy a szervezetükben csökkent a cukrok lebontását végző enzim, a szacharáz mennyisége.  A fruktózfelszívódási zavarról dr. Polgár Marianne  gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa tájékoztatja olvasóinkat.

Enyhétől a súlyosabb tünetekig

Fruktózfelszívódási zavar esetén, az elfogyasztott fruktóz mennyiségétől és attól függően, hogy kinél milyen mennyiségben csökkent a lebontást végző enzim mennyisége, jelentkezhetnek enyhébb panaszok  – puffadás, korai teltségérzet, fokozott bélmozgás, hasfájás –,  de akár komolyabb hasmenés is felléphet, ami a nyári melegben, különösen kisgyermekek esetében akár kiszáradáshoz is vezethet.


Mit tegyünk, ha fruktóz felszívódási zavarra gyanakszunk?

Ha a gyümölcsök, gyümölcslevek fogyasztását követően visszatérő panaszaink vannak, akkor érdemes kivizsgáltatni a kiváltó okokat. A fruktózfelszívódás zavara H2-kilégzési teszttel vizsgálható. Ennek során fruktóz tartalmú italt elfogyasztását követően a páciensnél a kilélegzett levegőben meghatározott időközönként mérik a levegő hidrogéntartalmát. Amennyiben nem megfelelő a szervezetben a fruktóz  –  vagy más cukrok –  lebontása , a kilégzett levegőben fokozódik a H2-koncentráció.

Hogyan kezelhető?

A kezelésben a magas szacharóz és fruktóz tartalmú ételek kerülése az elsődleges. Ami magas fruktóztartalma miatt egyértelműen mellőzendő: alma, dinnye, körte, birsalma, füge és szőlő. A kristálycukor, illetve porcukor – mivel répacukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz –, valamint sajnos a méz fogyasztása is kerülendő.

A gyümölcsfogyasztást is túlzásba lehet vinni

Átmeneti fruktózintolerancia bárkinél előfordulhat, és egészséges, 2-3 éves kisgyerekeknél  kifejezetten gyakori. Ha a gyermek jelentős mennyiségű fruktóz tartalmú ételt, italt fogyaszt, akkor előfordul, hogy a nagy mennyiség miatt azt szervezete nem tudja megfelelően lebontani. Ennek legjellemzőbb tünete a vizes hasmenés, ami súlyos esetben akár kiszáradást is okozhat. A tünetek átmeneti diéta hatására, a bélrendszer regenerálódását követően szerencsére elmúlnak, és a fruktóztartalmú ételeket fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendbe.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.