Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisgyerekkori nátha, fülfájás – mi a teendő?

Érdekességek2018. október 10.

Az ősszel gyerekközösségbe kerülő kicsiknél visszatérő panasz a nátha, és ezzel egy időben sajnos sok gyereknél kicsinél jelentkezik fülfájás, fülgyulladás is. Hogy milyen okai lehetnek, ha a betegségek társulnak, illetve gyakran követik egymást, arról Dr. Holpert Valéria gyermek fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont szakorvosa tájékoztatja a Bénik, kicsik és nagyok olvasóit.

Náthától a fülfájásig

A gyermekkori fülbetegségek általában valamilyen felsőlégúti fertőzés szövődményeként jelentkeznek. A kicsi először náthás, fáj a torka, majd pár napon belül a fülét is fájlalja, ami jelzi, hogy a gyulladás átterjedt a középfül területére is. Ennek egyszerű anatómiai oka van: gyermekkorban a középfület az orrgarattal összekötő csőnek, a fülkürtnek a hossza, tágassága lefutása is eltér a felnőttek fülkürtjének anatómiaájától. Ráadásul gyermekkorban az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula is kihatással van a fülkürt szájadékára. Ha tehát a gyermek náthás, és orra eldugul, az orrnyálkahártya gyulladása miatt a fülkürt könnyebben elzáródik. A középfül így nem tud megfelelően szellőzni, ami pedig kedvező feltételeket biztosíthat a kórokozók elszaporodásának. Az elzáródás miatt csökken a nyomás a dobhártya dobüreg felőli részén, amit a gyermek egyre fokozódó nagyothallása jelez. A dobüregbe felszaporodó váladék a halláscsökkenést tovább fokozza, a dobüregi váladék bakteriális felülfertőződését pedig az erős fülfájdalom, láz jelzi.

Meddig maradjon otthon?

Szülők között is gyakori vitatéma, hogy mehet-e a beteg gyerek közösségbe. Azonban le kell szögeznünk: mi sem szeretnénk, ha gyermekünk azért lenne újból és újból beteg, mert mindig van egy-két társa, aki nem marad otthon, amikor fertőző betegsége van. Arról nem i beszélve, hogy beteg gyereknek nem jó, ha nem maradhat otthon – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria. Ha a gyermek náthás, rossz a közérzete, bágyadt, akkor pihenésre, nyugalomra van szüksége; a lázas állapot pedig egyértelműen kizáró ok.

Azt is tudni kell azonban, hogy a náthás beteg már a tünetek megjelenése előtti napokban is fertőzhet, így egyáltalán nem biztos, hogy gyermekünk az éppen tüsszögő, köhögő kis társa miatt lett beteg. Sőt, néhány betegség lezajlása után a köhögés akár hetekig is megmaradhat, így, ha más panasza nincs, csak emiatt nem szükséges otthon tartani az egyébként gyógyult gyermeket.


Mikorra lesz a gyerek lesz kevesebbet beteg?

A gyermek immunrendszerének érése hosszú folyamat, mely nagyjából 10-12 éves korra fejeződik be. Ennek a folyamatnak fontos állomásai a csecsemőkori és kisgyermekkori táplálkozás, mely megalapozza az egészséges bélflóra kialakulását. De lényeges szerepe van benne a védőoltásoknak is, sőt azoknak a mikrofertőzéseknek is, amelyek az apró, kúszni-mászni tanuló tipegőt a lakásban érik. A közösségbe kerülő kisgyermek hirtelen sok kórokozóval találkozik, ez okozza, hogy az óvodai évek alatt bizony nem ritka a több hetes hiányzás sem:  a gyermek látszólag alig gyógyult meg, máris újra kezdődik az orrfolyás, köhögés. Egészséges gyermek esetében ez az állapot már az iskolába kerülést követően látványosan javul, majd a kisiskolás évek alatt, az immunrendszer érésével egyre csökken a betegségek száma. (Itt érdemes megemlítenünk az úgynevezett szelektív IgA-hiányt, ami egy igen gyakori, minden ötszázadik embernél előforduló immunhiányos állapot.  Idősebb korukra a gyermekek gyakran kinövik, illetve immunrendszerük alkalmazkodóbbá válik, azonban kisgyermekeknél sok problémát okozhat. Kifejezetten fogékonnyá tehetik a gyerekeket többek közt a vírusos-bakteriális légúti fertőzésekre, olyannyira, hogy a gyermek az őszi-téli időszakban szinte alig tud óvodába járni. Ez utóbbi esetben bölcs döntés lehet az immunhiány esetleges meglétének kivizsgáltatása, többek közt azért, mert az immunhiányos állapottal élő gyermekek szüleit az állam is támogatja – hiszen ilyen esetekben szinte képtelenség a beteg gyermek gondozása mellett munkát vállalni…A szerk.)

Mit tehetünk a megelőzésért?

Banálisnak tűnhet, pedig fontos, hogy a gyermeket tanítsuk meg az alapos és rendszeres kézmosásra és arra, hogy a kezét (zsebkendőjét) tegye a szája elé, ha köhög vagy tüsszög!

Az eldugult orr náluk a már említett életkori sajátosságok miatt növeli a további betegségek megjelenésének kockázatát, ezért kisebbeknél nagyon fontos a rendszeres orrszívás, nagyobbakat pedig már elkezdhetjük megtanítani az önálló orrfújásra is.

Kutatások is igazolják, hogy a dohányfüstös környezetben felnövő gyermekek hajlamosabbak a fülfájásra. Ne dohányozzunk a gyermekkel egy lakásban, vagy autóban!

Ne feledkezzünk meg a D-vitamin adagolásáról sem! Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a téli betegségek ellen is hatásos védelmet képes nyújtani. Óvodáskorban napi 1000NE D-vitamint adjunk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

2025. július 14.



A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. Eszerint a férfiak és nők között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.


A GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzés szerint azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint 7 órát alszanak, 14%-kal nő a halálozás kockázata. A hosszú alvásidő még veszélyesebb, azoknál, akiknél ez rendszeresen legalább 9 óra, a halálozási kockázat már 34%-kal magasabb – a napi 7–8 órát alvókhoz képest.

A Semmelweis Egyetem kutatása több mint 2,1 millió felnőtt adatait dolgozta fel mind a rövid, mind a hosszú alvásidőt vizsgáló csoportokban – összesen 79 nemzetközi publikáció elemzésével.

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.


Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.