Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisded, első osztályos és tinédzser korban dőlhet el, hogy elhízunk-e

Érdekességek2018. október 02.

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal és felnőtt korban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.  

Az OECD felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen a életkortól függően a gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé.


A hagyományos álláspont szerint az elhízást elsősorban a bevitt és a felhasznált energia közötti egyensúly megbomlása okozza. A legújabb kutatások azonban arra mutattak rá, hogy a jelenség jóval komplexebb megközelítést igényel. Nemcsak a felnőttkri életmód és diéta, de már a szülők életmódja, a kismama táplálkozása is döntő szerepet játszanak a későbbi túlsúly kialakulásában. A magzati kor, a csecsemőkor, a kisiskolás (5-7 év) és a kamaszkor azok az életszakaszok, amelyek eldöntik a felnőttkori túlsúlyra való hajlamot. Ezekben az életkorokban zajlik le az úgynevezett metabolikus imprinting, vagyis ekkor vésődnek be azok a minták, amelyek meghatározzák a felnőttkori anyagcserefolyamatainkat. A gyermek fogantatásától számított első 1000 nap, vagyis az első két életév – a kutatások szerint – alapvetően határozza meg a hajlamot a fiatal és felnőttkori elhízásra. A fogantatáskori túlsúly, illetve terhesség alatti túlzott súlygyarapodás 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. A túlsúllyal születő csecsemők nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is kövérek. A felmérések azt is megmutatták, hogy a túlsúly kockázata annál kisebb, minél tovább táplálták a gyermeket kizárólag anyatejjel. A legújabb kutatások szerint sajnos az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul. Anyatej hiányában ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer csökkentheti a későbbi elhízás kockázatát.
 
„Az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a csecsemők számára” – hangsúlyozta Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika professzora. „Az anyatej fehérjetartalma ugyanis a legmegfelelőbb formában és mennyiségben alkalmazkodik a csecsemő változó szükségletéhez. Ha a szoptatás valamilyen ok miatt nem megoldható, a szülőknek javasolt olyan tápszert választaniuk, amely az anyatejhez hasonló minőségben és a legalacsonyabb mennyiségben tartalmazza a fehérjét, hatékonyan hozzájárulva ezzel a gyermekkori elhízás megelőzéséhez.”
 
A legfrissebb kutatások érdekessége az is, hogy összefüggést találtak a gyermekkori alvászavarok és az elhízás, az inzulinrezisztencia, sőt a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások kialakulása között, noha ennek konkrét okát még nem találták meg. A gyermekkorban (6 éves kor körül) tovább folytatódik a bevésődés: akik ekkor elhíznak – vagy továbbra is túlsúlyosak maradnak – felnőttkorban nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd magas testömegindex-szel, túlzott mennyiségű zsírszövetettel és széles derékkal. A kamaszkor a táplálkozás szempontjából rendkívül érzékeny életszakasz, hiszen ekkor gyorsul fel a növekedés és ezzel az energiabevitel. Az, hogy a pubertáskor milyen életkorban jön el, fontos tényező, a felmérések szerint ugyanis a korai serdülés szintén hozzájárulhat a felnőttkori túlsúly kialakulásához.
 
Az újabb kutatások fényében az orvosoknak és dietetikusoknak a jövőben az eddigieknél átfogóbb helyzetképre, a csecsemő- és gyermekkori táplálkozás és életmód ismeretére is szükségük lesz ahhoz, hogy a járványként terjedő elhízás megfékezésére hathatós megoldást tudjanak ajánlani – nemcsak a túlsúllyal küszködőknek, hanem már a babát váró szülőknek is.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 1.rész

2026. január 18.

Határozzuk el: ezen a télen a hideg okozta megannyi ártalom, a fáradtság, a stressz nem fog győzedelmeskedni rajtunk. Az alábbi “támadási tervet” felhasználva könnyebben szembe tudunk nézni ezekkel a nehézségekkel anélkül is, hogy néhány kilót magunkra szednénk. Így jó formában élhetjük meg az ünnepeket, vészelhetjük át a téli hónapokat.


A stressz legtöbbször kényszerűségek, korlátozások, belső feszültségek sorozata, ami konfliktusba kerül törekvéseinkkel. Innen ered az a stresszes állapot, mely visszahat a vegetatív idegrendszerre, az emésztésre, az izmokra. Márpedig egy stressznek kitett szervezet az átlagosnál több vitamint és létfontosságú ásványi anyagot veszít, melyet pótolni kell. A téli időszakban a fényhiány is érezteti hatását és az ünnepei előkészületek sem éppen pihentetőek… Az eredmény: “leeresztettnek”, szorongónak, rossz kedvűnek érezzük magunkat, és hamar hajlamossá válunk a nassolásra. Igazi ördögi kör jön így létre. Ahhoz, hogy kikerüljünk belőle, a specialisták sokféle ötletet adnak a stressz megelőzésére, kezelésére, melyeknek célja lehet megtanulni lazítani, visszanyerni akarcsúságot és a bőr frissességét. Fogadjunk meg közülük néhányat!

Őszinte szerelem a munkahelyen - létezik?

2026. január 17.

Mi van, ha szerelembe esünk egy kollégával? Árt vagy használ a karriernek - ez nyilván attól is függ, hogy a főnökbe habarodunk bele, vagy az irodánkban a szomszéd asztalnál ülőbe. Vajon mennyire igaz vagy hamis a munkahelyi kapcsolat?

A munkát és a privát ügyeket kettéválasztani szinte minden kapcsolatban nehéz. Felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók sokkal jobban teljesítenek, ha a kollégáikhoz baráti kapcsolat fűzi őket vagy akár szerelmesek. Már ha őszinte szerelemről van szó… Mert van különbség a céges bulik és kétnapos továbbképzések röpke fellángolásai és a mély, akár házassághoz vezető őszinte szerelmi kapcsolatok között. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az emberek nagy része bizony nem remekel a monogámia terén. Annak ellenére, hogy mondjuk példamutató házasságban, minta apaként él pl. az értékesítési osztályvezető, a céges elvonulásokon bizony megvan a párja, az asszisztens vagy egy bármilyen másik szingli vagy házas hölgy személyében. Ezek az alkalmi társulások aztán válásokhoz, sőt újabb házasságokhoz is vezethetnek. Volt már mindkettőre példa a vállalati történelemben. 

Mi van akkor, ha tényleg szerelem szövődik a munkahelyen? Árthat a személyes karriernek, ha kapcsolat alakul ki munkatársak között vagy akár a főnökkel? Egy korábbi felmérés szerint az emberek 25 százalékának volt már munkahelyi afférja. Legtöbben azt érzik, hogy a többi munkatárs részéről nem ritka a fejcsóválás, irigység, rosszindulat és elutasítás.

 

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.