Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisded, első osztályos és tinédzser korban dőlhet el, hogy elhízunk-e

Érdekességek2018. október 02.

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal és felnőtt korban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.  

Az OECD felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen a életkortól függően a gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé.


A hagyományos álláspont szerint az elhízást elsősorban a bevitt és a felhasznált energia közötti egyensúly megbomlása okozza. A legújabb kutatások azonban arra mutattak rá, hogy a jelenség jóval komplexebb megközelítést igényel. Nemcsak a felnőttkri életmód és diéta, de már a szülők életmódja, a kismama táplálkozása is döntő szerepet játszanak a későbbi túlsúly kialakulásában. A magzati kor, a csecsemőkor, a kisiskolás (5-7 év) és a kamaszkor azok az életszakaszok, amelyek eldöntik a felnőttkori túlsúlyra való hajlamot. Ezekben az életkorokban zajlik le az úgynevezett metabolikus imprinting, vagyis ekkor vésődnek be azok a minták, amelyek meghatározzák a felnőttkori anyagcserefolyamatainkat. A gyermek fogantatásától számított első 1000 nap, vagyis az első két életév – a kutatások szerint – alapvetően határozza meg a hajlamot a fiatal és felnőttkori elhízásra. A fogantatáskori túlsúly, illetve terhesség alatti túlzott súlygyarapodás 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. A túlsúllyal születő csecsemők nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is kövérek. A felmérések azt is megmutatták, hogy a túlsúly kockázata annál kisebb, minél tovább táplálták a gyermeket kizárólag anyatejjel. A legújabb kutatások szerint sajnos az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul. Anyatej hiányában ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer csökkentheti a későbbi elhízás kockázatát.
 
„Az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a csecsemők számára” – hangsúlyozta Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika professzora. „Az anyatej fehérjetartalma ugyanis a legmegfelelőbb formában és mennyiségben alkalmazkodik a csecsemő változó szükségletéhez. Ha a szoptatás valamilyen ok miatt nem megoldható, a szülőknek javasolt olyan tápszert választaniuk, amely az anyatejhez hasonló minőségben és a legalacsonyabb mennyiségben tartalmazza a fehérjét, hatékonyan hozzájárulva ezzel a gyermekkori elhízás megelőzéséhez.”
 
A legfrissebb kutatások érdekessége az is, hogy összefüggést találtak a gyermekkori alvászavarok és az elhízás, az inzulinrezisztencia, sőt a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások kialakulása között, noha ennek konkrét okát még nem találták meg. A gyermekkorban (6 éves kor körül) tovább folytatódik a bevésődés: akik ekkor elhíznak – vagy továbbra is túlsúlyosak maradnak – felnőttkorban nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd magas testömegindex-szel, túlzott mennyiségű zsírszövetettel és széles derékkal. A kamaszkor a táplálkozás szempontjából rendkívül érzékeny életszakasz, hiszen ekkor gyorsul fel a növekedés és ezzel az energiabevitel. Az, hogy a pubertáskor milyen életkorban jön el, fontos tényező, a felmérések szerint ugyanis a korai serdülés szintén hozzájárulhat a felnőttkori túlsúly kialakulásához.
 
Az újabb kutatások fényében az orvosoknak és dietetikusoknak a jövőben az eddigieknél átfogóbb helyzetképre, a csecsemő- és gyermekkori táplálkozás és életmód ismeretére is szükségük lesz ahhoz, hogy a járványként terjedő elhízás megfékezésére hathatós megoldást tudjanak ajánlani – nemcsak a túlsúllyal küszködőknek, hanem már a babát váró szülőknek is.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mire figyeljünk a húsvéti édességek beszerzése során?

2026. április 03.

Döbbenetes mennyiségű cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt. Egyes becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget és 1kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában, és többnyire a teljes ajándékba kapott édesség készlet el is fogy a tavaszi szünet végére. Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével annak jártunk utána, mire figyeljünk, ha ételallergiás gyermek részére vásárolunk, milyen és mennyi édességet egyenek a gyerekek az ünnep alatt?

Nem az allergén összetevő hizlal

Ami allergénmentes, az nem feltétlenül egészségesebb különösen, ha édességekről van szó, hiszen cukrot mind a mentes, mind pedig a nem mentes élelmiszer is tartalmazhat. Ha például valaki tejmentes diétát tart, étcsokoládékat többnyire fogyaszthat – de itt is mindig el kell olvasni az összetevők listáját – ám étcsokoládén belül is létezik cukorral és cukormentesen készült termék. A gluténmentesség is könnyen becsapós lehet. „Felnőttek is sokan esnek abba a tévedésbe, hogy a fogyás reményében választják a gluténmentes étkezést, ám a gluténmentes lisztek sokszor épp a magas keményítőtartalmuknál fogva hizlalóbbak a normál lisztekből készült társaiknál, tehát a lisztérzékeny gyermek étkezése sem lesz egészségesebb csupán attól, mert kerülnie kell a glutént.”

5 módszer, hogy ne gyújts rá újra

2026. április 02.

Egyszerű módszerek, amelyek segíthetnek a kritikus pillanatokban

Egy doboz cigaretta ára ma már 2400–2600 forint körül mozog, így az, aki rendszeresen dohányzik, jelentős összeget költ rá, ráadásul az egészségét is veszélyezteti. Nem csoda, hogy sokan újévi fogadalomként a leszokást tűzték ki célul. Tavasszal azonban egy teraszon elfogyasztott kávé, egy hosszabb beszélgetés a parkban vagy egy esti sörözés könnyen visszahozhatja a régi reflexeket, és az újévi elhatározás is meginoghat. Szerencsére léteznek egyszerű módszerek, amelyek segíthetnek átvészelni ezeket a hullámvölgyeket, sőt akár még jutalmat is kaphatunk.

Ismerd fel, hogy mikor nehezebb ellenállni a dohányzásnak!

A leszokás egyik kulcsa, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amelyekben legerősebben jelentkezik a rágyújtás iránti vágy. Sokaknál ilyen például a reggeli kávé, egy stresszes munkahelyi helyzet, egy baráti beszélgetés vagy az esti kikapcsolódás. Ha tudatosítjuk ezeket a „triggerpontokat”, könnyebb előre felkészülni rájuk: eldönthetjük például, hogy a kávé mellé inkább sétálunk egy rövidet, a cigarettaszünet helyett pedig friss levegőt szívunk vagy iszunk egy pohár vizet. Az előre átgondolt stratégiák segítenek abban, hogy ne a pillanat hevében kelljen döntést hoznunk, amikor a kísértés a legerősebb.

Képernyőfüggőség?

2026. április 02.

Fára mászás a nagyinál, pancsolás a Balatonban, biciklizés a haverokkal a játszótéren – a legtöbb felnőtt ma még így emlékszik vissza a gyermekkori szünidők élményeire, a mai fiatalok számára azonban leginkább a televíziók, a tabletek és a játékkonzolok előtt töltött órák számítanak szórakoztató kikapcsolódásnak.

A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okos- eszközöket naponta, de már az 5 év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség. A következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézségek, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek. Milyen szempontokat tartsunk szem előtt?