Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kisded, első osztályos és tinédzser korban dőlhet el, hogy elhízunk-e

Érdekességek2018. október 02.

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal és felnőtt korban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.  

Az OECD felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen a életkortól függően a gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé.


A hagyományos álláspont szerint az elhízást elsősorban a bevitt és a felhasznált energia közötti egyensúly megbomlása okozza. A legújabb kutatások azonban arra mutattak rá, hogy a jelenség jóval komplexebb megközelítést igényel. Nemcsak a felnőttkri életmód és diéta, de már a szülők életmódja, a kismama táplálkozása is döntő szerepet játszanak a későbbi túlsúly kialakulásában. A magzati kor, a csecsemőkor, a kisiskolás (5-7 év) és a kamaszkor azok az életszakaszok, amelyek eldöntik a felnőttkori túlsúlyra való hajlamot. Ezekben az életkorokban zajlik le az úgynevezett metabolikus imprinting, vagyis ekkor vésődnek be azok a minták, amelyek meghatározzák a felnőttkori anyagcserefolyamatainkat. A gyermek fogantatásától számított első 1000 nap, vagyis az első két életév – a kutatások szerint – alapvetően határozza meg a hajlamot a fiatal és felnőttkori elhízásra. A fogantatáskori túlsúly, illetve terhesség alatti túlzott súlygyarapodás 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. A túlsúllyal születő csecsemők nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is kövérek. A felmérések azt is megmutatták, hogy a túlsúly kockázata annál kisebb, minél tovább táplálták a gyermeket kizárólag anyatejjel. A legújabb kutatások szerint sajnos az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul. Anyatej hiányában ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer csökkentheti a későbbi elhízás kockázatát.
 
„Az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a csecsemők számára” – hangsúlyozta Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika professzora. „Az anyatej fehérjetartalma ugyanis a legmegfelelőbb formában és mennyiségben alkalmazkodik a csecsemő változó szükségletéhez. Ha a szoptatás valamilyen ok miatt nem megoldható, a szülőknek javasolt olyan tápszert választaniuk, amely az anyatejhez hasonló minőségben és a legalacsonyabb mennyiségben tartalmazza a fehérjét, hatékonyan hozzájárulva ezzel a gyermekkori elhízás megelőzéséhez.”
 
A legfrissebb kutatások érdekessége az is, hogy összefüggést találtak a gyermekkori alvászavarok és az elhízás, az inzulinrezisztencia, sőt a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások kialakulása között, noha ennek konkrét okát még nem találták meg. A gyermekkorban (6 éves kor körül) tovább folytatódik a bevésődés: akik ekkor elhíznak – vagy továbbra is túlsúlyosak maradnak – felnőttkorban nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd magas testömegindex-szel, túlzott mennyiségű zsírszövetettel és széles derékkal. A kamaszkor a táplálkozás szempontjából rendkívül érzékeny életszakasz, hiszen ekkor gyorsul fel a növekedés és ezzel az energiabevitel. Az, hogy a pubertáskor milyen életkorban jön el, fontos tényező, a felmérések szerint ugyanis a korai serdülés szintén hozzájárulhat a felnőttkori túlsúly kialakulásához.
 
Az újabb kutatások fényében az orvosoknak és dietetikusoknak a jövőben az eddigieknél átfogóbb helyzetképre, a csecsemő- és gyermekkori táplálkozás és életmód ismeretére is szükségük lesz ahhoz, hogy a járványként terjedő elhízás megfékezésére hathatós megoldást tudjanak ajánlani – nemcsak a túlsúllyal küszködőknek, hanem már a babát váró szülőknek is.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Gyakorlati segítség a hulladék csökkentéséhez

2025. november 11.

A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A Kukadiéta 2.0 – avagy hogyan fogyjunk le szemétből, mielőtt teljesen belefulladnánk című cikkük rávilágít arra, hogy a szelektív gyűjtés önmagában nem elegendő. A háztartásokban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére gyakorlati megoldásokat is kínál a környezetvédő szövetség Kukadiéta kiadványában, melyet a Baptista Szeretetszolgálat No Planet B programja támogatott.

A hulladékprobléma nem egy távoli, absztrakt dolog, hanem mindannyiunk mindennapjait átszövi – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. Az ENSZ mérései szerint évente több mint 2 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, és ennek legalább fele semmiféle normális kezelést nem kap. A mikroműanyagok lassan olyan természetességgel jelennek meg az életünkben, mint a reggeli kávé. Benne vannak a tengerekben, a sörünkben, sőt, már a véráramunkban és a férfiak heréjében is. Egy átlagos ember hetente akár kb. 5 grammnyi mikroműanyagot is elfogyaszthat, ami egy bankkártya súlyát jelenti.

Képmutatás és szemétexport

A hulladék nem csak környezeti, hanem globális politikai tényező is. A gazdag országok évtizedek óta exportálják hulladékukat a szegényebb régiókba, ahol gyakran nincs kapacitás annak feldolgozására, így a „megoldás” valójában újabb problémákat szül. A szerző szerint a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége, és mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a hulladékcsökkentés érdekében – hívják fel a figyelmet a környezetvédők.

Mi a mikrobiom?

2025. november 11.

Ma már szinte köztudott az a nézet, hogy az emberi szervezet bélrendszerében lévő mikroorganizmusok jelentősége óriási.

A bélflóra egészséges egyensúlyának megtartása, erősítése, illetve betegségek esetén annak helyreállítása nagyon fontos. Számtalan megbetegedésnél kimutatható a bélflóra összetételének, a mikrobiomnak nem megfelelő mivolta. Az erős immunrendszer alapja az egészséges mikrobiom.

A mikrobiális folyamat már az intrauterin életben elkezdődik. A születés körülményei is meghatározzák az újszülött bélrendszerének mikrobiális berendezkedését.

A bélmikrobiom részt vesz a szervezet alapvető anyagcserefolyamataiban, a makrotápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) lebontásában. De szerepet játszanak a vitaminok képzésében, az aminosavak előállításában, a méreganyagok hatástalanításában. Hiányuk, nem megfelelő összetételük gyulladásos reakciókat eredményezhet a szervezetben. Elváltozásaik fokozzák a betegségekkel szembeni érzékenységet. A bélmikrobiom az immunrendszer működésével is szoros összefüggésben van.

A különböző probiotikumok, prebiotikumok, vagy ezek összessége, a szimbiotikumok alkalmazása segít helyreállítani a bélflóra egészséges egyensúlyát. Antibiotikum szedésekor mindenféleképpen ajánlott, de kúraszerű alkalmazásukra bármikor lehetőség van (kivéve az immunszupresszált betegeket). Kérdéseivel forduljon gyógyszerészéhez!

Este puffad és feszül a hasa?

2025. november 10.

Reggelente még teljesen tünetmentes, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.

A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek. Ezek az alábbiak:
– puffadás,
– alhasi fájdalom, feszülés,
– fokozott gázképződés,
– hasmenés vagy székrekedés,
– ritkább tünet lehet a sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
– Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Többek közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, hiszen „ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat”. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével – hangsúlyozza Pászthory doktornő.