Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kinek való a puzzle?

Érdekességek2022. május 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokan hiszik azt, hogy a kirakó csak a türelmes típusú emberek egyik kedvenc játéka. Viszont a puzzle sokkal több, mint egy türelemjáték, hiszen rengetegen vannak azok is, akik a mindennapok során türelmetlenek, viszont imádnak kirakózni. Hogy lehet ez?  

Puzzle, mint terápia

Sokan frusztráltak, idegesek vagy stresszesek a munkájuk miatt, és nehezen tudnak nap végén megnyugodni, kikapcsolódni egy kicsit, hogy másnap újult erővel tudják nyakukba venni a világ gondjait.

A puzzle egyfajta terápia, hiszen ha egy 1000 darabos kirakót szeretnénk kirakni, akkor első ránézésre nagyon soknak tűnik majd 1000 darab apró kirakó. De észre sem vesszük, s máris elkezdtük kiválogatni a hasonló színű darabokat, félretettük a szélét, esetleg a közepén lévő kirívó formához tartozó kirakókat is sikerült kiválogatnunk, s el is telt vagy két óra.

A puzzle-ozás közben nyugodtabbak leszünk - vagy inkább idegesek?

Az elején - pláne ha gyorsan találjuk meg a megfelelő darabokat - nyugodtan próbálgatjuk a hasonló színű és formájú kirakókat behelyezni a megfelelő helyre. Ha elakadunk, szortírozgatunk egy kicsit, ide-oda pakolgatjuk az összeillő darabokat.

Aztán van egy olyan fázis, amikor már vagy a huszadik próbálkozás is csődöt mond, és a nyugodt lelkiállapotról átváltunk egy frusztrált, ideges frekvenciára. Nos: ilyenkor kell felkelni, hagyni egy kicsit néhány órát, vagy akár egy vagy több napot is, majd újra nekiállni. Szinte garantált, hogy a következő alkalommal sikerrel járunk majd.


A puzzle-nak kultúrája van

Nem lehet csak úgy leülni és kirakózni, ez nem így működik. Helyette a következőt érdemes elképzelni: egy borongós hideg délután a kandalló mellett ülve, a háttérben pedig valami kellemes és relaxáló zene szól.

Ilyenkor az agyunk sem kattog, hogy mi lesz holnap a munkahelyen, hanem azon kapjuk magunkat, hogy teljesen megfeledkeztünk a külvilágról és minden idegszálunkkal azon vagyunk, hogy kirakjunk egy gyönyörű puzzle-t.

A puzzle tehát nem egy türelemjáték, hanem egyfajta relaxációs tevékenység, amely még a globális vizuális térbeli kogníciót is javítja.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.