Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kincs, ami legtöbbször orvosi hulladékként végzi

Érdekességek2021. augusztus 15.

Évente átlagosan 90.000 gyermek születik Magyarországon, azonban a szülések során csak kis számban gondoskodnak a szülők a köldökzsinórból származó őssejtek megőrzéséről, és ezáltal arról, hogy biztosítsák gyermekeik számára a legkorszerűbb, regeneratív gyógyászat nyújtotta lehetőségeket.

Ennek okait vizsgálta kutatásában három egészségügyi szakember szombathelyi és budapesti kismamák körében, és arra a következtetésre jutottak, hogy „bár az őssejtek levételének számos előnye van, a megkérdezett kismamák ismeretszintje hiányos, többségében nem hiteles forrásból szerzik az információkat és a tájékoztatásuk nem kielégítő.

Az őssejtek képesek szervezetünk bármilyen sejttípusává alakulni, éppen ezért használhatóak sérült sejtek pótlására, helyettesítésére. Az őssejttranszplantáció több mint 80 féle betegség gyógyításánál része az alkalmazott orvosi eljárásoknak, és napjainkig a világon közel másfél millió őssejtbeültetést végeztek. Magyarországon évente körülbelül 250 kezelés történik őssejt-transzplantációval, ezek egynegyedét gyermekeken végzik.

Köldökzsinórvér eredetű őssejteket először 1988-ban használtak transzplantációra Franciaországban, azóta több mint 40 000 köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetés történt világszerte. Az őssejttranszplantációk egyharmadát napjainkban már köldökzsinór eredetű őssejtekkel végzik. 

Az őssejtkezeléseket alkalmazó regeneratív medicina világszerte a figyelem középpontjába került, jelenleg is több ezer klinikai vizsgálat zajlik új, őssejt-alapú kezelések kifejlesztése érdekében. A kutatók szerint az őssejtterápia jelentheti az egyik hatékony gyógymódot a diabétesz, a szívinfarktus, a születéskori oxigénhiányos állapot, időskori degeneratív betegségek, több autoimmun betegség, trauma okozta idegrendszeri sérülések és egyéb súlyos kórképek esetén a jövőben.

Ennek ellenére csak a magyar családok töredéke gondoskodik a köldökzsinórvérből és a köldökzsinór-szövetből származó őssejtek megőrzéséről, így a köldökzsinór orvosi-biológiai hulladékként szemétbe kerül, ezáltal a gyerekek és családtagjaik elesnek a regeneratív medicina nyújtotta hosszútávú lehetőségektől.

A Védőnő című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban Dr. Karácsony Ilona Hajnalka adjunktus, Kőhegyi Rebeka szülésznő és Máthé-Póhr Kitti erre az ellentmondásra kereste a választ, a szerzők azt vizsgálták, milyen okok miatt nem választják a kismamák a köldökzsinór eredetű őssejtek levételét és megőrzését, annak ellenére, hogy az őssejtek „ígéretes gyógyászati lehetőséget jelenthetnek a jövőre nézve, segítségükkel megváltozhat a gyógyításról alkotott képünk, illetve lehetőség nyílik az életfontosságú szövetek és szervek megújítására.”*

Az általuk megkérdezett 200 várandós 94,5%-a hallott már a köldökzsinór őssejtlevételről, 16,5%-uk pedig élt a lehetőséggel és levetette az őssejtet. Azt is vizsgálták a szakemberek, kitől kaptak felvilágosítást a kismamák az őssejtek tárolásának lehetőségeiről: 47,5% a médián keresztül, 7,5% rokontól vagy ismerőstől, 7,0% szülész-nőgyógyásztól, 6,0% szülésznőtől, 5,5% védőnőtől szerzett információt, míg 16,0%-uk egyáltalán nem kapott tájékoztatást ezzel kapcsolatban. A válaszadók véleménye szerint a birtokukba került információk nem elégségesek ahhoz, hogy a levétel kérdésében döntést hozzanak, és a megfelelő ismeretek hiánya miatt nehezebben mérik fel az előnyöket, felhasználási lehetőségeket.

Az információhiány mellett a másik tényező, ami miatt kevesen döntenek az őssejtlevétel mellett, az az ár. A megkérdezett kismamák 88,5%-a drágának tartja az őssejtbankok árait, 92,0% élne a lehetőséggel, ha államilag finanszírozott lenne. Nem meglepő módon azok a kismamák, akik saját bevallásuk szerint jó vagy nagyon jó anyagi körülmények között élnek, gyakrabban döntenek úgy, hogy a szülés során levetetik a köldökzsinór eredetű őssejteket.


„Saját, 650 fős kutatásunk eredményei is megerősítik a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának szakemberei által publikált megállapításokat. Szinte minden várandós tud az őssejtek megőrzésének lehetőségéről (97,5%), tudják, hogy az őssejtterápia már egy bevett orvosi módszer a gyógyításban (93,9%). A mi válaszadóink esetében is a média az egyik legfontosabb információszerzési forrás (43,5%), de még ennél is többen voltak, akik Intézetünktől kaptak személyes tájékoztatást az őssejtmegőrzés lehetőségeiről (48,5%). Mi rákérdeztünk azonban arra is, hogy összességében a várandóssághoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokra mekkora összeget terveztek be, és a kismamák válaszai alapján nem meglepő, hogy állami finanszírozás híján kevés család költségvetésébe fér bele a levétel és a 20-25 éves tárolás összege, annak ellenére, hogy a megkérdezettek kétharmada fontosnak tartja a gyermek őssejtjeinek megőrzését.” – egészítette ki a megjelent publikáció legfontosabb megállapításait Fekete Zoltán, a Czeizel Intézet őssejtmegőrzési programjának vezetője.

*Védőnő továbbképző szakfolyóirat XXXI. évfolyam 3. szám, 28 – 30. o.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 10.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Az évszaknak megfelelõ egészséges táplálkozás is fontos. Sok C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani (kivi, alma, citrom, brokkoli, paprika, savanyú káposzta, olajos csonthéjas, aszalt gyümölcsök stb.).