Kiknek kellene gondolniuk a magnézium pótlására?
Érdekességek2019. november 16.
Az őszi és a téli időszakban többen különös gondot fordítanak arra, hogy a szervezetük kellő mennyiségű vitaminhoz jusson. Kevesebben vannak azok, akik az ásványi anyagokról, így például a magnéziumról sem feledkeznek meg a hűvösebb hónapokban.
Szerteágazó szerep, változatos hiánytünetek
A magnézium a szervezet második legfontosabb kationja. Elképzelni is nehéz, de a magnézium kétszeresen pozitív töltésű ionjai (Mg2+) több mint 600 biokémiai reakcióban vesznek részt. A magnézium szerepet játszik a csontanyagcserében, az idegsejtek közötti ingerületátvitelben. Emellett, az izom-összehúzódásokhoz is nélkülözhetetlen, és szerepet kap az (éjszakai) izomgörcsök megelőzésében és kezelésében.
A magnézium a szív- és érrendszer egészségéhez is elengedhetetlen, mivel hozzájárulhat a szívritmuszavarok megelőzéséhez, illetve funkciója van az érfalak rugalmasságának biztosításában és a vérnyomás szabályozásában. A magnézium adagolása kedvező lehet terhességi toxikózis, asztma, valamint migrén esetén is. Emellett a magnézium enyhítheti a fájdalmas menstruációval járó tünetegyüttest.
Amilyen sokoldalú szerepet tölt be a magnézium a szervezetben, olyan sok szinten jelentkezhetnek a hiányának a tünetei. Magnézium hiányában számos anyagcsere-folyamat, idegrendszeri folyamat károsodhat, futhat „mellékvágányra”, aminek különféle súlyos következményei lehetnek. Izomgörcsök, izomgyengeség, szédülés, szívritmuszavar, érelmeszesedés, csontritkulás, krónikus fáradtság, magas vérnyomás, depresszió, ingerlékenység és migrén egyaránt írható a magnéziumhiány számlájára, hogy csak néhány példát említsünk.
Legalább napi 375 mg-ra van szükség belőle
A magnézium tehát egy létfontosságú ásványi anyag, amelyből a felnőttek számára ajánlott napi beviteli referenciaérték (NRV) 375 mg. Ez az érték irányadó csupán, hiszen számos élethelyzetben ennél nagyobb napi igénnyel kell kalkulálni. Míg a kismamák magnéziumigénye körülbelül napi 475 mg, addig a sportolók a „normális” napi szükséglet két-háromszorosát is igényelhetik.
Annak ellenére, hogy a javasolt napi bevitel mindössze néhány száz milligramm, a felmérésekből és a statisztikákból az derül ki, hogy a modern világban a felnőttkorú lakosság több mint fele magnéziumhiányos, azaz magnéziumpótlásra szorul.
Táplálékkal vagy patikaszerekkel kell pótolni a hiányzó mennyiséget
A magnézium fő táplálkozási forrásai a következők: banán, babfélék, brokkoli, barna rizs, diófélék, halolaj, tej, gombák, szójabab, olajos magvak (pl. napraforgómag, tökmag), kukorica, tofu és teljes kiőrlésű gabonafélék.
Az elmúlt évtizedekben a táplálkozási szokások gyökeres megváltozása, a feldolgozott élelmiszeripari termékek fogyasztásának előtérbe helyezése ahhoz is vezetett, hogy kevesebb magnézium jut a szervezetbe, mint évtizedekkel korábban. A helyzeten ront az is, hogy a különféle mezőgazdasági technológiák térnyerése miatt fokozatosan csökken a táplálék magnéziumtartalma. 1950-hez képest 25-80%-os magnéziumtartalom-beli csökkenés következett be több magnéziumforrásnak számító tápláléknál.
Az emberi szervezet megpróbál alkalmazkodni. Ha kevesebb magnézium kerül be a szervezetbe, akkor azzal igyekszik „okosabban” gazdálkodni, abból törekszik többet hasznosítani; de mindennek van határa. Statisztikák alapján az USA-beli átlagos táplálkozási szokásokkal mindössze az RDA-érték fele jut a szervezetbe magnéziumból. A felnőttkorú lakosság több mint fele magnéziumhiányos, és magnéziumból extra bevitelre szorul. A táplálkozási tényezőkön túl a fizikai és a lelki stressz (köztük például a zajterhelés), a fokozott mértékű alkoholfogyasztás és bizonyos, a szervezetből a magnézium ürülését fokozó gyógyszerek (pl. vízhajtók) szedése is hozzájárul ahhoz, hogy a fejlett országok lakosságának döntő hányada magnéziumhiányos.
Kiknek lenne elsősorban szükségük magnéziumpótlásra?
• Sportolóknak, intenzív, megterhelő fizikai munkát végzőknek
• Krónikus pszichés stressznek, mindennapi feszült életvitelnek kitett személyeknek
• Kismamáknak, szoptató anyáknak
• Hiányosan, egyoldalúan, magnéziumban szegényesen táplálkozóknak – elsősorban a diéták idején
• Bizonyos betegségek, pl. cukorbetegség, szívbetegség, felszívódási zavarok esetén
• Bizonyos gyógyszerek, pl. egyes vízhajtók, szívglikozidok szedésekor
• Alkoholt fogyasztóknak
A magnéziumpótlással kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal a gyógyszerészéhez vagy a gyógyszertári szakasszisztenséhez! Amennyiben szükséges, ők segítenek az ön számára megfelelő, magnéziumpótlásra szolgáló készítményt kiválasztani.
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész
forrás: Patika Magazin.hu
