Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kiegyensúlyozottabb időskor? – Az érzelmi intelligencia segíthet

Érdekességek2025. január 18.

Fotó: halfpoint © 123RF.com

Mit jelent az érzelmi intelligencia? Miből áll? Miért hasznos, továbbá hogyan lehet fejleszteni?

Kvízkérdés következik. Tudja-e, hogy melyik az a képesség, amellyel, ha magas szinten rendelkezik valaki, akkor gyermekkorában sikeres az iskolában, munkavállalóként hatékony és motivált, idős felnőttként pedig elégedettebb az életével és jól veszi az élet akadályait? A helyes válasz az érzelmi intelligencia (valószínű, hogy ön is e tág fogalom egyik vagy másik összetevőjét, társfogalmát nevezte meg, pl. empátia, motiváció, kitartás stb.).

MIT JELENT AZ EQ?
Annak a képessége, hogy saját érzéseinket tudatosan felismerjük és kezeljük.

Az érzelmi intelligenciát (amelyre EQ-ként, azaz emocionális kvóciensként is szokás hivatkozni) Daniel Goleman pszichológus írta le.

Ám Howard Gardner, szintén pszichológus szakember, ennél tovább megy, és azt mondja, hogy valóban

Tehát a magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek könnyebben navigálnak az életben.

Ugyanis könnyedén felismerik saját és mások érzéseit, saját érzéseiket hatékonyan kezelik, és jól menedzselik a társas kapcsolataikat mind a magán-életben, mind a munkahelyen is. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy közelről megvizsgálja, pontosan hogyan is hasznosul az érzelmi intelligencia a különböző életkorokban és élethelyzetekben.


Gyermekeink, unokáink számára még az iskolai sikerességben is kulcstényező lehet: bizonyos kutatások szerint az iskolai előmenetel (pl. továbbtanul-e a gyermek) szempontjából fontosabb a gyermek érzelmi intelligenciája, mint az értelmi képességei, pl., hogy mennyire jó bizonyos tantárgyakból.

A munkavállaló felnőttek számára is kiemelten fontos az érzelmi intelligencia: a magas EQ-val rendelkező dolgozók általában motiváltabbak, hatékonyabbak, és elégedettebbek a munkájukkal, mint az alacsonyabb EQ-val rendelkező társaik. Az életkor előrehaladtával pedig nem veszít jelentőségéből az EQ.

Az idős felnőttek életében is kiemelten fontos szerepet játszik az érzelmi intelligencia: a magas EQ-val rendelkező idősek elégedettebbek az életükkel, és jobban veszik az élet nehézségeit (ez a reziliencia, azaz rugalmas ellenállás képessége). Ez utóbbiból, azaz kihívásokból pedig időskorban is akad elég.

Úgy tűnhet, hogy bármilyen életkorú is legyen valaki, ha magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, az olyan, mint egy „adu ász” az életben. Miért van, hogy valakinek magasabb az EQ-ja, míg másnak alacsonyabb? A szakértők szerint elképzelhető, hogy az érzelmi intelligencia képességének egy részét örököljük, míg egy másik részét tanuljuk egészen kicsi korunktól kezdve a családunktól, a tanárainktól, a barátainktól és életünk további szereplőitől. Különböző körülmények között különböző hatások érnek minket, így különbözik felnőttként az érzelmi intelligenciánk szintje.

Van egy nagyon jó hírünk ezzel kapcsolatban!

Az érzelmi intelligencia képessége bármilyen életkorban fejleszthető!

Felmerülhet a jogos kérdés: hogyan lehet az érzelmi intelligenciát fejleszteni?
A válasz pedig sokrétű: az EQ-fejlesztés tárházába tartoznak egész hétköznapi gyakorlatok is, és olyanok is, melyek sokak számára újszerűek, így felnőttként kell ezeket megtanulni.

Ha szeretne konkrét tippeket olvasni arról, hogyan fejlesztheti ön is az érzelmi intelligenciáját, keresse a Patika Magazin következő számát a kedvenc gyógyszertárában!

Langer Viola

pszichológus

www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Magvas gondolatok

2026. október 21.

A különféle civilizációk kialakulásához gabonafajtákat is tudunk társítani. Ilyen módon, ahogy Amerikában a kukorica képezte a mindennapos táplálék alapját, úgy Európában a búza, tönkölybúza és rozs, Közel-Keleten és Egyiptomban az árpa, Afrikában a köles, Ázsiában a rizs. Az egyetlen jelentõs különbség, hogy egészen a múlt századig fölhasználták a teljes magot.
Mindenhol azt halljuk, hogy teljes õrlésû kenyereket kellene ennünk. Azt próbáltuk felfedezni, hogy MIT, MIÉRT és HOGYAN.

A különféle civilizációk kialakulásához gabonafajtákat is tudunk társítani. Ilyen módon, ahogy Amerikában a kukorica képezte a mindennapos táplálék alapját, úgy Európában a búza, tönkölybúza és rozs, Közel-Keleten és Egyiptomban az árpa, Afrikában a köles, Ázsiában a rizs. Az egyetlen jelentõs különbség, hogy egészen a múlt századig fölhasználták a teljes magot. Az amerikai õstelepesek, az indiánok tartottak még Zöld gabona-ceremóniát is. Ez egyfajta hálaadás ünnep volt, az Élet Urának a bõséges termésért. Az ünnepség csúcspontja a nõk tánca volt, "pántlika-" vagy "szalagtánc", és egészen eddig az idõpontig böjtöltek az indiánok.

Figyelem, gyógyszerkölcsönhatás!

2026. október 21.

Súlyos következményei lehetnek, ha a beteg egyidejûleg egymás hatását befolyásoló gyógyszereket szed.
Emberek százai halnak meg évente a gyógyszerezés nem kívánt következményei miatt. Igaz ugyan, hogy nincs pontos adat a gyógyszer-gyógyszer interakciókról (kölcsönhatásokról), ám egyvalamiben a szakemberek egyetértenek: egyetlen gyógyszerkölcsönhatás okozta haláleset is túl sok.

Az effajta tragédiák hátterében elsõsorban a testnek bizonyos hatóanyagra adott nem várt reakciója áll, vagy ha a beteg egyidejûleg két vagy több olyan gyógyszert szed, melyek felerõsítik egymás hatását, avagy ellenkezõleg: semlegesítik egymást.

Ez utóbbi általában idõsebb páciensek esetében fordul elõ gyakorta, õk szednek ugyanis rendszerint többfajta készítményt egyszerre.

Ebben legtöbbször a gyulladásgátló fájdalomcsillapítók, a nem szteroid (reuma elleni) készítmények, a vérnyomáscsökkentõk és a kortizonszármazékok az érintettek.

Egyes - a laikusok számára - ártalmatlannak tûnõ, bevett szokás szerint szedett fájdalomcsillapítók, mint az acetilszalicilsav (aszpirin) vagy a diclofenac is válhatnak akár életveszélyessé is. A vérlemezkék összekapcsolódásának gátlása révén fokozzák a vérzéshajlamot, mert hátrányosan befolyásolhatják egyes véralvadásgátló szerek hatását. Az is elõfordulhat, hogy a vérnyomáscsökkentõ terápiát is veszélyeztetik.

Mi tegyünk, ha

2026. október 20.

Ha megfázunk, egyik domináns tünetünk rögtön a kezdetektõl az orrdugulás és az orrfolyás, melyek bizony alaposan meg tudják keseríteni az életünket. "Deb kabunk levegõt", nappal nehezen tudunk eldugult orrunk miatt levegõt venni, éjszaka pedig nehezen tudunk aludni, pihenni. 

A sok orrfújástól az orrunk alatti bõrterület kisebesedik, fájdalmassá válik. Ráadásul, mivel arcunk melléküregei kis járatokon keresztül állnak összeköttetésben az orrüreggel, ha sokáig van eldugulva orrunk, arcunk melléküregei a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem tudnak a kis járatokon keresztül szellõzni, továbbá az üregekben termelõdött váladék sem tud távozni, mely pang és így nõ az arcüreggyulladás kockázata. A közönséges megfázás vírusos betegség, mely az esetek túlnyomó többségében (ha nem kapunk felülfertõzõdést baktériumoktól) egy hét alatt gyógyul: általában ennyi idõre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy immunrendszerünk legyõzze a vírusokat. Ezen idõ alatt a legfontosabb teendõink a sok pihenés és a megfelelõ tüneti kezelés. Ennek egyik legfontosabb eleme egy jól kiválasztott orrspray, mely gyorsan, pár perc alatt és remélhetõleg hosszú órákra megszabadít a kínzó orrdugulástól.

Miért célszerûbb orrsprayt választani orrcsepp helyett?

Ma már az orrcseppek és orrpsrayk széles választéka várja a betegeket a gyógyszertárban. A széles palettából érdemes a korszerûbb orrspray formátumot választani, mert: