Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kialvatlanság és koncentrációhiány?

Érdekességek2023. július 16.

Nem csak az olyan egyértelmű jelzés, mint a mellkasi szorítás figyelmeztethet a szív-érrendszer zavaraira. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a menedzser életmódot folytató nők és férfiak gyanút keltő tüneteire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comA stressz és a folytonos teljesítménykényszer is rizikófaktor

Manapság szinte nincs olyan menedzser vagy menedzser életmódot folytató nő és férfi, aki ne érezné a bőrén a nyomást, a növekvő elvárásokat, a stresszt. Márpedig ez az állapot konkrét fizikai állapotváltozást is okozhat. Folyamatos stresszhelyzetben ugyanis nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek a tényezők pedig egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint például a szívritmuszavar vagy a szívinfarktus.

– A jelenség különösen gyakran figyelhető meg a menedzser életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szív-érrendszeri betegség – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

Milyen tünetekre érdemes felfigyelni?

Van néhány tünet, amelyeket természetesen mindenképpen ki kell vizsgáltatni kardiológiailag. Ilyen például a mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás, erős szívdobogásérzés, repkedő érzés a szív táján, jelentősen csökkenő terhelés, légszomj, rendszeresen mért magas vagy ingadozó vérnyomás. Vaskó doktor szerint azonban a szív-érrendszer nem megfelelő működésére jónéhány olyan tünet is felhívhatja a figyelmet, amelyet nem ennyire könnyű kapcsolatba hozni kardiovaszkuláris problémákkal. 

– Sokan csak mellékesen mondják el a kivizsgálások során, hogy nagyon rosszul alszanak, egész nap fáradtnak, levertnek érzik magukat. Főként férfiak említik a horkolást és az éjszakai légzéskimaradást, vagyis az alvási apnoét. Az alvászavarokat már csak azért is érdemes kivizsgáltatni, mert következményképpen napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni. Azért is fontos a vizsgálat, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is – mondja a kardiológus. –


A tartós fáradtság is lehet olyan általános tünet, amelyet nem vesznek elég komolyan, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség. Ezen kívül mindenképpen ajánlatos szakemberhez fordulni, ha szorongást, teljesítmény- vagy akár libidócsökkenést tapasztal magán valaki, mert ezek a tünetek azt is jelezhetik, hogy a stressz, a feszített tempó a szív-érrendszer egészségét is veszélyezteti.

Fotó: gettyimages.com

A menedzsereknek az egészség és a munkaképesség is fontos

A kardiológiai kivizsgálás felépítése mindig az adott személytől, a panaszoktól, az általános állapottól függ. A menedzserkardiológia például kifejezetten a stresszes, túlfeszített életmódot folytató férfiaknak, nőknek szól, akiknél a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is. Náluk ugyanis különösen fontos a teljesítőképesség megtartása, így a terápia nem csupán a bevett kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeivel – a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiával – megállíthatóak a kóros folyamatok és a munkaképesség is visszanyerhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A körömgomba kezelése

2026. augusztus 22.

A körömgomba kórokozói a kéz és a láb körmeit egyaránt megtámadhatják. A gombás fertőzések ritkán gyógyulnak meg gyógyszeres kezelés nélkül, a terápia több hónapos, általában féléves időszakra is elnyúlhat, és a gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Tegyük szabaddá a hatóanyag útját

A külsőlegesen alkalmazott krémek (a vény nélkül kapható gyógyszerek között pl. bifonazol tartalmúak) és körömlakkok (amolorfin vagy ciklopirox hatóanyaggal) közvetlenül a körmön kerülnek alkalmazásra, azonban a hatásuknak a vastag és sok esetben a hatóanyagok számára nehezen átjárható köröm szab határt. Ezt a „gátat” segít leküzdeni a köröm hidratáltságának növelése (pl. a kezelést megelőző vízben történő áztatás), de egyszerűen kivitelezhető a köröm kezelés előtti reszelése, horzsolása, lekaparása, ami során szintén csökkenthető a köröm vastagsága, így a hatóanyag jobban hozzáfér a gombás körömrészekhez. Gyógyszeres megoldások is léteznek a köröm „átjárhatóbbá” tételére. Ilyen céllal található meg - a gombaellenes hatóanyag mellett - a kezelés hatékonyságát fokozó karbamid egyes körömgomba ellenes szerekben.

Hogyan segíthetnek az édesítőszerek az energiaegyensúly fenntartásában?

2026. augusztus 22.

A boltok polcain sokféle édesítőszert találhatunk. Vannak olyanok, amiket csak utóízesítésre, vagy italaink édesítésére használhatunk, vannak olyanok, amikkel süthetünk és főzhetünk is. Vannak olyanok, amelyek szénhidráttartalma a cukoréval közel azonos, és vannak olyanok, amelyek energiamentesek. 

Mostanában gyakran találkozhatunk egy új, energiamentes édesítőszerrel, a sztíviával. A sztívia egy Dél-Amerikában őshonos növény, magyar nevén jázminpakóca, amelyet szteviának vagy steviának is neveznek.

A sztívia édesebb, mint a cukor

A sztívia édesítő ereje 200-300-szor nagyobb a cukorénál, így elég kis mennyiség is a megszokott édes íz eléréséhez. A dél-amerikai indiánok már évszázadok óta használják édesítésre ezt a növényt, hazánkban azonban csak pár éve kapható, mivel az Európai Unió 2011-ben engedélyezte felhasználását. Ma már a boltok polcain is találkozhatunk sztíviával édesített termékekkel.

Miért nem szeretik az emberek a pénzügyeket?

2026. augusztus 21.

Nem, nem a pénzről beszélek. Azt bármibe lefogadom, hogy kevés kivételtől eltekintve mindenki szereti (birtokolni). De gondját viselni? Na, azt már jóval kevesebben. Pedig a pénzre is igaz, hogy "a gazda szeme hízlalja a jószágot". A pénzed is csak akkor gyarapszik, ha törődsz vele. Ezt a törődést nevezzük pénzügyeknek. A törődés okos módját pedig pénzügyi intelligenciának. 

Az egyik pénzügyi intelligencia fejlesztéssel meglehetős küldetéstudatosan foglalkozó oldal fejlesztő programjának egyik videoját nézegettem, amelyben Kiyosaki sok okosságot mondott. Többek között a befektetés és a könyvelés kapcsolatáról (bár nekem ez inkább házasságnak tűnik...). Ott azzal viccelt Kiyosaki, hogy a befektetéstől rettegnek az emberek, a könyvelést meg utálják. Pénzügyi coachként pedig ezen elgondolkodtam...

Nemcsak a tőzsdén dönt mindenről a pszichológia

Pénzügyi coachként egyebet sincs alkalmam naphosszat megfigyelni, mint hogy mennyi érzelem kapcsolódik egy-egy emberben a pénzhez (vagyonhoz, gazdagsághoz). A már említett videoban Kiyosaki is sűrűn beszél tévhitekről, szent tehenekről, amelyeket meg is próbál ledönteni.