Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kialvatlanság és koncentrációhiány?

Érdekességek2023. július 16.

Nem csak az olyan egyértelmű jelzés, mint a mellkasi szorítás figyelmeztethet a szív-érrendszer zavaraira. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a menedzser életmódot folytató nők és férfiak gyanút keltő tüneteire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comA stressz és a folytonos teljesítménykényszer is rizikófaktor

Manapság szinte nincs olyan menedzser vagy menedzser életmódot folytató nő és férfi, aki ne érezné a bőrén a nyomást, a növekvő elvárásokat, a stresszt. Márpedig ez az állapot konkrét fizikai állapotváltozást is okozhat. Folyamatos stresszhelyzetben ugyanis nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek a tényezők pedig egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint például a szívritmuszavar vagy a szívinfarktus.

– A jelenség különösen gyakran figyelhető meg a menedzser életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szív-érrendszeri betegség – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

Milyen tünetekre érdemes felfigyelni?

Van néhány tünet, amelyeket természetesen mindenképpen ki kell vizsgáltatni kardiológiailag. Ilyen például a mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás, erős szívdobogásérzés, repkedő érzés a szív táján, jelentősen csökkenő terhelés, légszomj, rendszeresen mért magas vagy ingadozó vérnyomás. Vaskó doktor szerint azonban a szív-érrendszer nem megfelelő működésére jónéhány olyan tünet is felhívhatja a figyelmet, amelyet nem ennyire könnyű kapcsolatba hozni kardiovaszkuláris problémákkal. 

– Sokan csak mellékesen mondják el a kivizsgálások során, hogy nagyon rosszul alszanak, egész nap fáradtnak, levertnek érzik magukat. Főként férfiak említik a horkolást és az éjszakai légzéskimaradást, vagyis az alvási apnoét. Az alvászavarokat már csak azért is érdemes kivizsgáltatni, mert következményképpen napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni. Azért is fontos a vizsgálat, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is – mondja a kardiológus. –


A tartós fáradtság is lehet olyan általános tünet, amelyet nem vesznek elég komolyan, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség. Ezen kívül mindenképpen ajánlatos szakemberhez fordulni, ha szorongást, teljesítmény- vagy akár libidócsökkenést tapasztal magán valaki, mert ezek a tünetek azt is jelezhetik, hogy a stressz, a feszített tempó a szív-érrendszer egészségét is veszélyezteti.

Fotó: gettyimages.com

A menedzsereknek az egészség és a munkaképesség is fontos

A kardiológiai kivizsgálás felépítése mindig az adott személytől, a panaszoktól, az általános állapottól függ. A menedzserkardiológia például kifejezetten a stresszes, túlfeszített életmódot folytató férfiaknak, nőknek szól, akiknél a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is. Náluk ugyanis különösen fontos a teljesítőképesség megtartása, így a terápia nem csupán a bevett kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeivel – a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiával – megállíthatóak a kóros folyamatok és a munkaképesség is visszanyerhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.