Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki vagyok a társam mellett?

Érdekességek2020. február 07.

Az egyik tanfolyamon felmértük, hogy ki hogyan, milyen minőségben kapcsolódik a férfihez a párkapcsolatában. Nőként állunk-e a társ mellett, vagy esetleg megmentője, szülője szeretnénk lenni, illetve előfordul, hogy áldozatszerepet működtetünk? Az eredmény meglepő volt.  

A csoportban résztvevő hölgyek közül senki nem a női minőséghez kapcsolódott a társa mellett. Sőt volt, aki kifejezetten elutasította azt. Legtöbben a megmentő minőséghez kapcsolódtak, aztán következett a szülő-gyermek kapcsolódás, az anyaszerep és az áldozatszerep.

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban?

Amikor társként kapcsolódunk egy férfihez, a bennünk tudatalatt jelenlévő minták szerint kezdünk el működni. Gyakran a szüleink kapcsolatát mintázzuk le. Ha az anya áldozatszerepben élt, akkor gyakran mi is olyan partnert választunk tudatalatt, akivel ezt megélhetjük. Így vagyunk tudatalatt hűségesek az édesanyánkhoz, illetve ezt a minőséget láttuk, ezt tanultuk meg. Bert Hellinger, a családállítás módszerének megalkotója beszél arról, hogy a gyermeki lélek hogyan veszi át a szülői mintákat, hitrendszereket.

Mit jelent a megmentő szerep a kapcsolatban?

Leggyakrabban azt, hogy mi akarjuk megoldani a másik problémáit, életét, megmentendő valakit látunk benne, aki nélkülünk elveszne. Rengeteg nő lép bele olyan kapcsolatba, ahol a társ előző házasságban mély lelki sérüléseket szerzett, vagy az édesanyjával való kapcsolat vált sérültté, ezért érzelmileg elérhetetlen. Ilyenkor bennünk, nőkben megjelenik az érzés, hogy majd mi megmentjük, majd mi ismét megtanítjuk szeretni. Valójában nem őt akarjuk megmenteni, hanem valaki mást, akit elveszítettünk. Lehet, hogy az elveszített ikrünket, vagy egy olyan családtagot, aki nagyon közel állt hozzánk. Mivel ez nem sikerült, így a megmentést folytatjuk, a társunkon vagy más helyzetekben. Sok segítő foglalkozású ember ezért választja a segítő hivatást.


Mit jelent, ha szülő-gyermek minőséget működtetünk a társ mellett?

Ebben az esetben, a társra valamelyik szülőt vetítjük ki, és azt várjuk el tőle, amit a szülőtől nem kaptunk meg. Gyakori ilyen esetben a nagy korkülönbség, férfiaknál a sokkal idősebb nő választása, nőknél a sokkal idősebb férfi választása. Így energetikailag létrejön egy szülő-gyermek felállás, ami rengeteg konfliktust, vitát, kioktatást stb. von maga után. Jellemző „tünet”, hogy megszűnik a szexuális vonzalom. Legtöbb kapcsolatban előfordul, hogy időnként belelépünk ebbe a szerepkörbe, ami addig nem veszélyes a kapcsolatra, amíg csak rövid ideig tart. Ha ismerjük ezeket a dinamikákat, rögtön ki is tudunk lépni belőle. Fontos a szülőkkel való kapcsolat rendezése.

Mit jelent, ha áldozatszerepet működtetünk a kapcsolatban?

Akkor vagyunk áldozatszerepben, ha bántalmazó kapcsolatban élünk. A bántalmazás lehet fizikai vagy lelki, mindkettő ide tartozik. Ide tartozik a nárcisztikus partnerrel való kapcsolat is. Ha a családban valaki ezt a minőséget működtette, akkor nagy a valószínűsége, hogy mi is elkezdjük ezt élni.

Mindig a saját rezonanciánknak megfelelő társat vonzzuk be. Ha mi nem vagyunk áldozatszerepben, nem ezt az energiát sugározzuk ki, akkor egészen biztos, hogy nem bántalmazó partnerrel fogunk kapcsolódni. Tehát nem a másikkal van a probléma, ő csak olyan, amilyen. Ilyenkor mi működtetünk valamit tudatalatt, ami a bántalmazó felet bevonzza. Ráadásul, előfordul, hogy a partnerben nincsen meg a bántalmazó hajlam, de a mi energiánk kiváltja belőle.

Amikor a szülőkkel való kapcsolat rendezetlen, ellentétek vannak, dühöt, neheztelést, haragot őrzünk magunkban a szüleinkkel szemben, addig a párkapcsolatunkra is kivetülnek ezek az érzések. Sokszor a társ mondja el, hogy nem tud önmaga lenni a kapcsolatban a másik mellett. Ez azért van, mert tudatalatt visszatükrözi a szüleinkkel megoldatlan problémáinkat, és különböző helyzetekben fogalma sincs, hogy miért reagál úgy, hogy az számunkra bántó.

Mindezek a minták családállítással és Théta Healinggel feloldhatók, megváltoztathatók.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.