Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki mivel foglalkozik a patikában?

Érdekességek2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Fotó: zinkevych | freepikGyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem

Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:

A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


A gyógyító hivatás célja

A gyógyszerész az orvossal együttműködve, a hippokratészi eskü szellemében dolgozik.

A HIPPOKRATÉSZI ESKÜ
Az orvosi hivatás tisztaságának és a betegek iránti elkötelezettségnek a megfogalmazása.

Gyógyszertári asszisztens

A gyógyszertáriasszisztens-képzés érettségihez kötött. A képzési idő 1 vagy 2 év, nappali vagy felnőttképzési formában. A képzés idejét az adott képző intézet dönti el. Az asszisztens az, aki a gyógyszerész munkáját segíti, azaz asszisztál, részfeladatokat végez, és részt vesz a betegellátásban.

Az asszisztens a következő munkákat végezheti a patikában:

Gyógyszerkiadó/gyógyszerellátási szakasszisztens

A gyógyszerkiadó szakasszisztens képzésének előfeltétele az érettségi, a gyógyszertári asszisztens végzettség és 1 vagy 2 év patikai gyakorlat. A képzési idő 0,5–1 év. A tanulmányi időt az adott képzőintézet dönti el. A szakasszisztens kiadhat vényköteles és vény nélküli gyógyszert a gyógyszerész felügyelete mellett. A betegtájékoztatás és a tanácsadás is a feladatai közé tartozik.

Mit nevezünk gyógyszernek?

A gyógyszer, illetve gyógyszerkészítmények meghatározása a 2005. évi XCv. törvényben van megfogalmazva.

Az originális készítmény, hosszú kutatófejlesztő munka eredményeképpen létrehozott eredeti készítmény.

A generikus készítmény az a gyógyszer, amely olyan hatóanyagot tartalmaz, melynek szabadalmi védettsége lejárt és az eredeti készítménnyel bizonyítottan egyenértékű. A szabadalmi védettség általában 20 év. A 2 gyógyszertípus (eredeti és generikus) azonos mennyiségű hatóanyagot azonos gyógyszerformában tartalmaz.

GYÓGYSZER
Olyan anyag vagy azok keveréke, ill. olyan gyógyszerkészítmény, amit betegség megelőzésére, felismerésére, kezelésére vagy élettani funkciók fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából az emberi szervezetben vagy az emberi szervezeten alkalmaznak.

A magisztrális gyógyszer az a gyógyszerkészítmény, amelyet a gyógyszerész a gyógyszertárban a hatályos Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) vagy az Európai Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Europaea) vagy a Szabványos vényminta Gyűjtemény (Formulae Normales) rendelkezései alapján, egyedi orvosi előírásra vagy a gyógyszerkönyv szerint nem erős hatásúnak minősülő anyagokból, saját kezdeményezésére előállít. A gyógyszerek, beleérte a magisztrális készítményeket, különböző halmazállapotúak lehetnek:

A fentiek alapján belátható, hogy a gyógyszertárban dolgozó szakemberek munkája széleskörű, és magas fokú szakmai – egészségügyi- tudást igénylő, maximális empátiát, hivatástudatot, elkötelezettséget feltételező feladatok összessége.

Szeemann Richard
gyógyszerellátási szakasszisztens
egészségügyi szervező BSc
egészségügyi menedzser MSc


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.