Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki legyen az Év Kisgyermeknevelője? – Szavazzunk!

Érdekességek2017. november 21.

Sok kisgyerek életében, szocializációjában fontos szerepet kapnak a bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők. Ők gondoskodnak a kicsikről, miközben odafigyelnek szükségleteikre, játszva tanítják őket, és az együtt töltött órákban pótolják az anyai gondoskodást. Szakértelmükkel és tapasztalataikkal az egész családot támogatják. A Sudocrem és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete most szeretné felhívni a figyelmet a kisgyermeknevelők áldozatos munkájára, ezért elindították a Év Kisgyermeknevelője díjat.

A legkisebbekre nagyon figyelni kell!

A bölcsődék története Magyarországon nagy múltra tekint vissza, 1852-ben nyílt meg az első hazai intézmény, és azóta folyamatosan fejlődik a szakma. 2009-ben főiskolai képzést indítottak a hivatást választóknak, hiszen felismerték, hogy a legkisebbekkel foglalkozóknak van az egyik legmeghatározóbb szerepe a gyermekek fejlődésében, a képzés által elmélyíthetik az ehhez szükséges szakmai tudásukat. Elhivatottság, szakmai alázat és nyitott, toleráns személyiség szükséges ahhoz, hogy a napi teendők megfelelő ellátása mellett a gyermeknevelő szeretettel tudjon fordulni minden kisgyermek felé.

Kisgyermeknevelő: felelősségteljes és sokrétű hivatás

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) üdvözölte a Sudocrem idei kezdeményezését, melyben együtt keresik az Év Bölcsődei Kisgyermeknevelőjét. „Nagyon örültünk a márka kezdeményezésének, hiszen így végre lehetőség nyílik rá, hogy megmutathassuk, valójában milyen sokrétű és felelősségteljes hivatás a kisgyermeknevelőké. A szakemberek szívvel-lélekkel és magas színvonalú szaktudással látják el feladataikat, együttműködnek a családokkal ez pedig sok türelmet, elfogadást és bizalmat kíván. Partneri kapcsolat kialakítására kell törekedniük a szülőkkel, akik csak ebben a bizalmi helyzetben tudják rájuk bízni legféltettebb kincsüket, a gyermeküket – mondta el Scheer Ferencné, a BDDSZ ügyvivője.


„A kisgyermeknevelők feladatai közül a legfontosabb, hogy a gyermekek számára biztosítsák a fizikai és érzelmi biztonságot. Segítik a kicsiket a világ megismerésében, fogékonnyá teszik őket a művészetek iránt, és figyelnek a beszédkészség fejlesztésére is. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rájuk bízott gyermekek készségei kibontakozhassanak” – tette hozzá Scheer Ferencné.

Szavazzunk! 

Idén először hirdették meg Az Év Bölcsődei Kisgyermeknevelője díjat, hogy felhívják a figyelmet a kisgyermeknevelők családokat segítő, áldozatos munkájára. Az anyukák és az apukák november 21-ig jelölhetik a bölcsődei kisgyermeknevelőket a Sudocrem hivatalos Facebook oldalán. Ehhez nem kell mást tenni, mint az applikáció segítségével beküldeni egy hozzájuk kapcsolódó kedves, személyes történetet és egy fotót.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.