Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki kell vizsgálni, ha idegbecsípődés van a vállban!

Érdekességek2022. április 16.

Fotók: pixabay.comAz idegbecsípődés komoly fájdalmat okozhat, amennyiben a vállban történik, úgy a karokban, a nyakban és a kezekben is. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr az egyértelmű és a gondosabb kivizsgálást igénylő esetekről és azok kezeléséről beszélt.

Nem csak a váll fájhat

Ha a vállban csípődik be az ideg, az elsősorban fájdalmat, zsibbadást, gyengeséget és diszkomfort érzetet okozhat, de ezek az érzésen nem kizárólag a vállban jelenhetnek meg. Érinthetik a karokat, a kezeket, az ujjakat, a nyakat is, ez utóbbiban főként a fej forgatásakor jelentkezik a probléma.
– Az idegbecsípős sokszor egy rossz mozdulat következménye, amely bekövetkezhet akár sportoláskor, akár egy teljesen mindennapi mozdulatsornál.

A közvetlen ok abban keresendő, hogy valami, például csont, szövet, porckorong nyomást gyakorol a környező idegpályákra, ami feszülést és más kellemetlen érzéseket okoz. Mindenképpen fel kell állítani a pontos diagnózist, hiszen akár egy sport- vagy autóbaleset során keletkezett sérülésből is kialakulhat porckorongsérv vagy olyan gyulladás, amely nyomást gyakorol a szövetekre hangsúlyozza – Arnold doktor. – Ugyanakkor az idegbecsípődés előfordulhat csigolya degeneráció miatt is. Idővel ugyanis a csigolyák közötti zselészerű anyag „elhasználódhat”, ami miatt csökken a csontok közti távolság, így egymást és a környező idegeket is irritálhatják.

Emellett természetesen a nyaki szakaszon előfordulhat ízületi gyulladás, nyáktömlőgyulladás, csontritkulás, csigolya csúszás, kisízületi kopás, porckorongsérv, tartási rendellenesség és a csigolya csontos kinövése is, amelyek szintén hasonló tünetekkel járhatnak.  

Mit tehetünk mi magunk idegbecsípődés esetén?

Elsősorban ne kapkodjunk! A fájdalom gyakran olyan gyorsan elmúlik, ahogyan jött. Maradjunk pár percig a fájdalmat kiváltó mozdulatban és csak lassan kezdjünk el mozogni. Elsődleges segítségként érdemes hideg-meleg váltott borogatást tenni a vállra, hogy oldódjon az izmok feszültsége. Ugyanezen okból ajánlatos finoman masszírozni is a területet és segíthetnek a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, izomlazítók is.

Az akut időszakban különösen oda kell figyelni, milyen pózban, milyen párnán alszunk (optimális a nyak megtámasztására tervezett speciális, memóriahabos párna), és milyen pózban ülünk (érdemes ergonomikusan kialakított széket választani) és például milyen pózban telefonálunk (ne szorítsuk a telefont a fejünkkel a vállunkhoz). Ezen kívül érdemes kerülni a huzatot, az erős légkondicionálást, az aszimmetrikus terhelést, és a számítógép előtti előretolt fejtartást.

Ha a helyzet két nap alatt sem javul, mindenképpen fel kell keresni az orvost – egyrészt a hatékony fájdalomcsillapítás, másrészt az esetlegesen komolyabb problémák feltérképezése végett.


Fotók: pixabay.comHogyan segíthet az orvos?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.