Ki a felelős? – Ha a gyerek kárt okoz?
Érdekességek2018. január 19.
Az életből számtalan példa meríthető, amikor a gyerek valamilyen kárt okoz. De vajon ki a felelős ilyenkor?
A gyerekek az udvaron fociznak, azonban egy szerencsétlen mozdulat következtében az egyik épület ablaka betörik. Kavicsokat dobálnak, és megsérül egy másik gyerek vagy egy közelben parkoló autó. Játék közben véletlenül gyúlékony anyag kerül a gyerekek keze ügyébe, és tűz keletkezik, komoly anyagi kárt okozva az épületben. Az iskolában az egyik gyerek leveri a társa szemüvegét, ami eltörik.
Ki a felelős?
A polgári jogi felelősségre vonás feltétele a vétőképtelenség. A vétőképtelenség azt jelenti, hogy az adott személy nem rendelkezik olyan mértékű belátási képességgel, hogy fel tudja mérni a cselekedeteinek következményét. Fontos tisztázni, hogy a vétőképtelenség nem életkorhoz van kötve.
A bíróság minden ügyben esetileg vizsgálja, hogy vétőképtelennek minősül-e a károkozó, adott esetben a gyerek. Életkora, tájékozottsága és egyéb körülmények alapján felmérhette-e, hogy az adott magatartásnak milyen következményei lesznek, elvárható volt-e tőle, hogy számoljon azokkal? A fenti példák egyikénél maradva, például felismerhette-e, hogy mi lehet a következménye annak, ha füstölgő botokkal játszik? Kellett-e tudnia, hogy milyen gyorsan tud terjedni a tűz, és hogy egy apró parázsdarab miatt leéghet egy egész épület is?
- Ha megállapítható, hogy a gyerek vétőképtelennek minősül (vagyis nem rendelkezett a fent említett mértékű belátási képességgel), helyette a törvény szerint a gondozója felel.
- Vétőképes gyerek esetén a gondozó felelőssége akkor áll fenn, ha a károsult tudja azt bizonyítani, hogy a felügyeletre köteles gondozó a kötelességét felróhatóan megszegte. Ebben az esetben a kártérítés akár a gyerektől, akár a gondozótól kérhető (ha a gyereknek nincs – pl. örökölt vagy diákmunkával szerzett – vagyona, akkor természetesen csak a gondozótól) .
Ki minősül gondozónak?
Főszabály szerint gondozónak minősül a gyerek felett a szülői felügyeletet gyakorló személy, vagyis alapesetben a két szülője, illetve nevelőszülő, gyám. Ha a gyerek felett a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, akkor ő. Van azonban olyan helyzet is, amikor a vétőképtelen személy felügyeletét aktuálisan éppen más személy végzi, s ekkor történik a károkozás. Például a nagymama vigyáz a gyerekre, esetleg valamelyik rokon, barát, bébiszitter. Ilyenkor a felsorolt személyek tartoznak felelősséggel – a szülő (illetve az állandó gondozó) csak akkor, ha súlyos nevelési hibát vétett, illetve a károkozásban ő is közrehatott.
A törvény a gondozónak lehetőséget ad a felelősség alóli kimentésre. Bizonyíthatja, hogy a nevelés és a felügyelet ellátása megfelelő volt, s így nem tartozik felelősséggel a károkozás miatt.
A gondozó csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha tudja azt bizonyítani, hogy a nevelés vagy a felügyelet ellátása során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a gondozó nem volt kellően elővigyázatos, és a gyerek hozzáférhetett veszélyes eszközökhöz, vagy órákig egyáltalán nem ellenőrizte, hogy a gyerek hol és mivel tölti az időt, és ezzel összefüggésben keletkezett a kár, akkor nem lehetséges a kimentés. Ugyancsak fennáll a gondozó felelőssége, ha például a szülők a parkolóban beszélgetnek, s ezalatt a vétőképtelen gyerekek kővel megkarcolják a parkoló autókat.
Károkozás az iskolában
Ha a károkozás az oktatási-nevelési intézményben történik, egy kicsit másképp alakul a felelősségi kör. Nem az óvodai gondozónő vagy iskolai tanár minősül gondozónak – ahogy talán elsőre gondoltuk volna –, hanem az, aki őt alkalmazza (maga az intézmény).
Az óvoda/iskola azonban csak azon károkért felel, melyeket a gyerekek egymásnak okoznak, s mindez összefüggésben áll a tanulói jogviszonnyal. Például a gyerekek az iskolai szünetben dulakodnak, s az egyikük drága szemüvege ennek következtében eltörik. Az iskola felelőssége megáll, hisz amíg a tanulók az iskolai tanítás ideje alatt az intézményben tartózkodnak, addig a felügyeletet az ott dolgozók teljesítik.
Vétőképtelen személy károkozása esetén tehát elsősorban a gondozó tartozik felelősséggel a kárért, azonban minden ügyben az egyedi körülményeket kell figyelembe venni.
Cikkünk csak tájékoztató jellegű, nem a teljesség igényével készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése van a témával kapcsolatban, forduljon ügyvédhez.
Dr. Vimláti Anita
ügyvéd, mediátor
tel: + 36/30 98 97 662
www.ugyvedmediator.hu
forrás: Bébik.hu
